A Székesfehérvári Királyi Napok utolsó négy napjára középkori jelmezbe bújik a város apraja-nagyja. Augusztus 17-én, szombaton a Lovagok napján vásári forgatag, lovagi torna és udvaribolond-vetélkedő is várja a Belvárosba érkezőket. Lesz viadalmenet és lovagi mustra is, mielőtt a városrészek hős lovagjai összemérnék erejüket és ügyességüket a II. Szent István Lovagi Tornán.
Az egykori Székesfehérvár Törvényhatósági Jogú Város házi ezredére, a Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred katonáira emlékeztek pénteken a Lánczos Kornél Gimnázium falán található emléktáblánál. Az ezred mintegy 85 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 15-én kapta meg csapatzászlaját Székesfehérvár városától.
Szombaton kezdődik, és keddig tart a középkori időutazás Fehérvár belvárosában: a Lovagok Napja és a Koronázási Ünnepi Játékok lovagi küzdelmeket, történelmi játékokat hoz a koronázóvárosba. A hosszú hétvégén hagyományőrző csapatok keltik életre a múltat, régizenészek járják az utcákat, boszik és jósok jövendölnek, mesterségbemutatókon lehet ismerkedni mára akár elfeledett kézműves szakmákkal, a középkori piacon kofák és korhelyek hangoskodnak.
A Székesfehérvári Királyi Napok eseményei megemlékezéssel, az Államalapító Szent István Emlékérem és Díj átadásával, valamint a X. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivállal és Fenyő Miklós-koncerttel folytatódnak augusztus 16-án, pénteken.
Augusztus 17-én, szombaton rendezi meg a Szent István Király Múzeum a Lovagok napját. A nap folyamán középkori játékokat próbálhatunk ki, régizenészeket hallhatunk és középkori seregszemlét is láthatunk. A felvonulás az Országzászló tértől a Városház térig tart majd, ahol délután fél négytől kezdetét veszi a Szent István Torna.
Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én szerdán a város hagyományos fogadalmi ünnepére került sor Székesfehérváron. A Püspöki Palotából körmenetben vitték a magyar Szent Család ereklyéit a Székesegyházba, majd ezt követően ünnepi püspöki szentmisét tartottak. A mise végén Szent István sírjához zarándokoltak a hívek.
Három Aba-Novák Vilmos alkotással gazdagodott Székesfehérvár közgyűjteménye. A Tiszteletadás Szent István ereklyéinek a székesfehérvári Szent István mauzóleumban (1939), az Ünnepi országgyűlés a székesfehérvári városháza udvarán (1939) és A Szent Korona misztériuma (falképterv a székesfehérvári Szent Korona Mauzóleumhoz 1938) című festményeket az elmúlt időszakban vásárolta meg a város.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.
A Székesfehérvári Királyi Napok ünnepi rendezvényei a fogadalmi szentmisével folytatódnak augusztus 14-én, szerdán este. Délután a Nemzetközi Néptáncfesztiválra érkezett csoportok közül Mexikó népi gyermekjátékait és zenéjét ismerhetik meg az érdeklődők, a Zichy-színpadon a Királyi Táncpódiumon csallóközi, bodrogközi és maglódi táncokat, népszokásokat mutatnak be, majd a nap a Táncházban Királyi Folkesttel zárul.
Egy szent király leánya és egy nagy bizánci császár édesanyja volt, majd az ortodox kereszténység szentjévé vált. Két keresztnevén is ismerjük, mégis, mintha a magyar történeti köztudatban nem élne oly elevenen emléke, ahogy megérdemelné. Árpád-házi Piroska, avagy Bizáncban kapott nevén Eiréné 1134. augusztus 13-án hunyt el.