történelem

Február 12-én 10 órai kezdettel interaktív ismeretterjesztő előadást tartanak az MNL Fejér Vármegyei Levéltárában. A résztvevők mélyebb betekintést nyerhetnek a polgári kori egyesületek történetébe, és működésébe 19 vármegyei kötet, illetve egy online felület segítségével, ami 24 ezer civil szervezet adatait tartalmazza.

A Rongyosan az Isten előtt – Györgypál Albert vértanú pap élete című könyv bemutatójára kerül sor a Szent István Király Múzeum Rendházának Dísztermében. Serfőző Levente kötetét 2025. február 10-én, hétfőn 17.00 órától ismerhetik meg az érdeklődők.

Hári Ferenc pékmester visszaemlékezéseit unokája Hári László jegyezte le, amiben arról is olvashatunk, milyen szörnyű módon számolták fel nyolcvan éve a Sóstó melletti cigánytelepet vagy arról, hogy Grószmanné, a deportálások előtt hogyan adta oda Háriéknak a család vagyonát. A családnak készült visszaemlékezéséből tudjuk azt is, hogyan gyújtották fel a Vörösmarty Színházat 1945-ben szovjet katonák.

Molnár Tibor építész meghatározó székesfehérvári szerepéről lesz szó a Budai úti Tagkönyvtár következő, csütörtöki előadásain. Az 1904-ben Szigetváron született építész gyermekkorát már Székesfehérváron töltötte, 1933-ban pedig a Csitáry G. Emil polgármester vezette város szolgálatába állt főépítészként.

A Szent Sebestyén-templomban gyűltek össze a hívek hétfőn a város minden részéből, hogy megemlékezzenek az 1739-es pestisjárvány alóli csodálatos szabadulásról. Spányi Antal megyés püspök beszédében felidézte, miként kérték a felsővárosiak Szent Sebestyén segítségét, s hogyan tettek a megmenekülést követően örök időkre szóló fogadalmat.

Megemlékezést tartottak vasárnap délután Székesfehérváron a Wannsee-i konferencia 83. évfordulója alkalmából. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közös eseménye a Hitközség imatermében emlékező beszédekkel kezdődött, majd a Zsinagóga-emlékműnél folytatódott, ahol a résztvevők az áldozatok előtt tisztelegtek.

Székesfehérvár 1944. december 23-án került a szovjetek kezére, a karácsonytól január 21-22-ig terjedő időszak a város életének legsötétebb időszakai közé tartozik, a lakosság elhurcolása, kifosztása, a gyújtogatás és a nők elleni nemi erőszak mindennapos volt. Ennek vetett véget egy rövid időre a január 18-án indított Konrad 3 hadművelet, amelynek eredményeként a német-magyar csapatok január 21-22-én visszafoglalták Székesfehérvárt.