Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.
2025.03.05. 06:57 |
Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

Az eseményre, amely március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődik a Városháza Dísztermében, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Az 1945. március: Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – Bécsi támadó hadművelet vs. „Tavasz ébredése” hadművelet a témája a „80 éve történt” című konferenciasorozatnak. A tavaly ősszel indult, hat tudományos előadásnapból álló sorozat ötödik állomása Székesfehérvár lesz. A program levezető elnöke dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A Városháza Dísztermében március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődő ülésen Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója átfogó képet ad Az ország aktuális politikai, katonai helyzetéről 1945 tavaszán, majd dr. Lippai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja a „Tavasz ébredése” elnevezésű, utolsó német támadó hadműveletről szól. Az 1. huszárhadosztály dunántúli harcát Szebenyi István, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke ismerteti, majd dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár, gyűjteményi főigazgató-helyettese, főlevéltárosa a harcok Fejér vármegyei következményeiről ad összefoglalót. A Székesfehérvárért folytatott háborúról dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, míg A háború következményei egyházi szemmel címmel Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója tart előadást.

Egy rövid szünetet követően, 12.35 órakor a délutáni szekciót Böhm Martin előadása nyitja.

A történész, muzeológus Székesfehérvár katonáiról, a város alakulatairól és azok parancsnokairól beszél. A Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Magyarországi képviselője Kovács Imre nyá. ezredes a magyarországi német hadisírok jelenlegi helyzetéről is beszámol. Dr. Sántha István szociálantropológus, a kápolnapusztai tragédia közösségre gyakorolt hatásáról szól, majd a tudományos ülést Hatala András főhadnagy, a HM HIM Tárgyi Gyűjteményi Osztály, Lőszergyűjtemény gyűjteményvezetője „A földben lapuló halál” című előadása zárja.

A konferenciára mindenkit szeretettel várnak. A nap kísérőprogramjaként a Városház téren tűzszerész és katonai alakulatok bemutatóját láthatják az érdeklődők.

Várostörténet

  1. A Hübner építészdinasztiáról

    Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

    2026.05.10.
  2. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  3. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  4. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.