2. Várostörténet

Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.
2025.03.05. 06:57 |
Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – konferencia a Városházán

Az eseményre, amely március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődik a Városháza Dísztermében, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

Az 1945. március: Az utolsó támadó hadművelet a Dunántúlon – Bécsi támadó hadművelet vs. „Tavasz ébredése” hadművelet a témája a „80 éve történt” című konferenciasorozatnak. A tavaly ősszel indult, hat tudományos előadásnapból álló sorozat ötödik állomása Székesfehérvár lesz. A program levezető elnöke dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem tudományos rektorhelyettese.

A Városháza Dísztermében március 6-án, csütörtökön 10 órakor kezdődő ülésen Prof. Dr. Szakály Sándor, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója átfogó képet ad Az ország aktuális politikai, katonai helyzetéről 1945 tavaszán, majd dr. Lippai Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar dékánja a „Tavasz ébredése” elnevezésű, utolsó német támadó hadműveletről szól. Az 1. huszárhadosztály dunántúli harcát Szebenyi István, a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke ismerteti, majd dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár, gyűjteményi főigazgató-helyettese, főlevéltárosa a harcok Fejér vármegyei következményeiről ad összefoglalót. A Székesfehérvárért folytatott háborúról dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, míg A háború következményei egyházi szemmel címmel Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója tart előadást.

Egy rövid szünetet követően, 12.35 órakor a délutáni szekciót Böhm Martin előadása nyitja.

A történész, muzeológus Székesfehérvár katonáiról, a város alakulatairól és azok parancsnokairól beszél. A Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Magyarországi képviselője Kovács Imre nyá. ezredes a magyarországi német hadisírok jelenlegi helyzetéről is beszámol. Dr. Sántha István szociálantropológus, a kápolnapusztai tragédia közösségre gyakorolt hatásáról szól, majd a tudományos ülést Hatala András főhadnagy, a HM HIM Tárgyi Gyűjteményi Osztály, Lőszergyűjtemény gyűjteményvezetője „A földben lapuló halál” című előadása zárja.

A konferenciára mindenkit szeretettel várnak. A nap kísérőprogramjaként a Városház téren tűzszerész és katonai alakulatok bemutatóját láthatják az érdeklődők.

Várostörténet

Összes

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2026.11.11.

  2. 500 éve temették el II. Lajost

    A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.

    2026.11.10.

  3. Felsővárosi történelem

    Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.

    2026.11.09.

  4. Kovács Jenőre emlékeztek

    Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.

    2026.11.08.