Várostörténet

/ 2021.04.16. 11:47:35 |

Árpád-kori maradványokra bukkantak Szabadbattyánban a fehérvári régészek

A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.
/ 2021.03.31. 13:38:34 |

634 éve, ezen a napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot Székesfehérváron

1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.
/ 2021.03.25. 07:19:14 |

Mátyás király maradványainak azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
/ 2021.03.16. 16:41:23 |

Történelmi tények, érdekességek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont oldalán

A történelem iránt érdeklődőknek számos érdekességgel szolgál a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldala. Az ismeretterjesztő írások mindig a napi dátumhoz kapcsolódó jeles történelmi évfordulókról, személyekről, eseményekről szólnak. Teiszler Éva mai összeállításában Hunyadi László kivégzéséről olvashatnak.
/ 2021.03.15. 10:10:38 |

1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum

A pesti forradalom 1848. március 15-i eszméjére, történetére a Szent István Király Múzeum gyűjteményének egyik jeles műtárgyával, egy 1848-49-es szabadságharcból származó zászlóval kíván emlékezni.
/ 2021.03.14. 10:06:00 |

II. (Vak) Béla magyar királyra emlékezik a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont

Szabados György történész írásával emlékezik II. (Vak) Béla (1131–1141) királyra a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. A király élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.
/ 2021.02.23. 18:41:29 |

578 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király

Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.
/ 2021.02.03. 16:19:31 |

905 éve - 1116. február 3-án - hunyt el Könyves Kálmán király

Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 
/ 2020.12.11. 16:15:17 |

669 éve ezen a napon erősítette meg I. Nagy Lajos király az Aranybullát

Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.
/ 2020.12.10. 19:25:58 |

1476. december 10-én történt Mátyás és Beatrix ünnepélyes bevonulása Fehérvárra

Az utóbbi évtizedekben a történettudomány rendkívül népszerű témája az úgynevezett ünnepélyes bevonulások (ingressus, advena) kutatása. Az ünnepélyes bevonulások a középkorban sokfélék lehettek, de közös vonásuk, hogy mindegyiknek kötelező eleme volt bizonyos rituálék megléte, valamint különböző reprezentációs elemek használata mind az érkező, mind a bebocsátó fél részéről. 
/ 2020.11.18. 07:37:41 |

Székesfehérvár 1490-es ostromára emlékezett a Siklósi Gyula Kutatóközpont

I. Miksa német király csapatai 1490. november 17-én értek Székesfehérvár alá. A kemény ellenállásba ütköző, ámde túlerőben lévő támadók az ágyúkkal hosszasan lövetett várost végül elfoglalták.
/ 2020.11.10. 11:33:46 |

Történelmi tudástár mindenkinek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközponttól

Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.
/ 2020.10.26. 19:12:00 |

1703. október 23-án bocsátották ki a Székesfehérvár szabad királyi városi címét visszaállító privilégiumot

1543-ban Székesfehérvár török kézre került, s ezzel a város életében is megkezdődött a közel 145 éves oszmán uralom. Fehérvár 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, de teljes mértékben fellélegezni még ekkor sem tudott. A bécsi Udvari Kamara a visszaszerzett területeket és városokat úgynevezett újszerzeményi területeknek tekintette.
/ 2020.10.23. 06:54:00 |

1956 - mi történt október 23-án Székesfehérváron?

A forradalom székesfehérvári eseményei kezdőpontjának a középiskolások október 23-án, kedd délután a Hunyadi Mátyás Közgazdasági Technikumban tartott diákgyűlését tekinthetjük. A diákparlamenten, amely délután három órakor kezdődött, mintegy 25-30 középiskolás diák volt jelen - olvasható az „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”  - Az 1956-os forradalom Székesfehérvárott című, 1996-ban megjelent könyvben.
/ 2020.10.15. 15:33:41 |

Egy templommal arrébb? – 785 éve koronázták meg IV. Béla királyt Fehérváron

1235 őszén királyi temetésre és királyi koronázásra készült Magyarország. Az újabb királyváltás egy szokatlanul hosszú korszak után következett be: I. (Szent) István (997–1038) után csak II. András (1205–1235) részesült a sors azon kegyelmében, hogy három évtizednél több időt tölthetett a magyar trónon.
 

Hirdetés

Lakossági tájékoztatás

Hirdetés

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár