történelem

A királyi kancelláriáról, hiteleshelyekről, az oklevelek és hivatalos iratok tartalmi és formai érdekességeiről hallgathatták meg Ribi András, az ELTE BTK történészének előadását az érdeklődők a "III. Béla király (1172-1196) - Teste Fehérvárott nyugszik" című kiállításhoz kapcsolódóan kedden, a Szent István Király Múzeum, Rendház épületében.

Április 9-én, hétfőn lesz Pécsi L. Dániel „Címerekkel írt történelem” című kötetének bemutatója a Királykút Emlékházban. A 19 órakor kezdődő eseményen a megjelenteket Deák Lajosné köszönti, Dr. Kukorelli István, alkotmányjogász rövid méltatását felolvassa és a szerzőt bemutatja Bakonyi István, irodalomtörténész, közreműködik a Kákics Együttes.

"A derék város” címmel jelent meg a Székesfehérvár Anno 3. kötete, Demeter Zsófia munkája. A kiadványban Székesfehérvár központi szerepköreit ismerhetjük meg a török kiűzetése utáni időktől 1930-ig tartó, több évszázados periódusban. A könyvet Dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár mutatta be.

Demeter Zsófia történész A derék város – Székesfehérvár Anno... 3. című új könyvét dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár mutatja be április 4-én, szerdán 17.30 órakor a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében.

Locsolás, vesszőzés, tojásgurítás - csak néhány olyan húsvéti szokás, amelyet még mindig ápolnak Fejér megyében. Igaz, a népszokások elmúlt évtizedekben városiasodtak, de a céljuk továbbra is az, hogy ápoljuk a kapcsolatainkat, és ne csak annak örüljünk, hogy tovább lehet aludni, és ünnepi filmmaraton megy a tévében. Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében.

Mátyás királlyá koronázásának napján egész napos reneszánsz ünneppel tiszteleg Székesfehérvár a nagy király előtt. A reneszánsz élet mindennapjait korabeli életmód- és harcászati bemutatók, mesék, tánc és zene, valamint egy egyedülálló műtárgy-kompozíció segítenek feleleveníteni a Városház téren, a Hiemer-házban és a Nemzeti Emlékhelyen.