történelem

Néma főhajtással tisztelegtek az 1849. október 6-án kivégzett aradi vértanúk emléke előtt Székesfehérváron. A Jávor Ottó téren, a Corpus Hungaricum emlékmű előtt, majd a Halesz ligetben, a székesfehérvári vértanúk emlékoszlopánál koszorúzással emlékeztek a forradalom és szabadságharc hősi halottaira a nemzeti gyásznapon.

Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.

Fáklyás megemlékezést és koszorúzást rendeztek a Hősök terén, a Fekvő katona emlékműnél az 1849. október 6-án kivégzett 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére. A rendezvényen Palóc André országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd a jelenlévők közös koszorúzással adóztak a magyar szabadságharc hőseinek emléke előtt.

A Stratégiai Fejlesztési Bizottság rendkívüli bejárást tartott Székesfehérváron azzal a kiemelt céllal, hogy felmérje a rossz műszaki állapotú, de hatalmas értéket képviselő önkormányzati épületek sorsát. A szakemberek és a városvezetés nem csupán a felújítás finanszírozási kérdéseire keresik a választ, hanem arra is, milyen új, fenntartható funkciókkal tölthetők meg a patinás ingatlanok a jövőben.

Októberben is folytatódik a Hónap Műtárgya elnevezésű sorozat a Szent István Király Múzeumban. A Fő utcai Rendház épület fogadócsarnokában ezúttal a Fekete Sas Patikamúzeum gyűjteményében található festett üvegek kerülnek bemutatásra, amelyekben valaha fűszeres pálinkát tartottak.

Szerda délután a Hiemer-házban bemutatták a 2025-ös Királyi Napok keretében Székesfehérváron tartott, a Mohács 500 Emlékévhez kapcsolódó tudományos konferencia tanulmánykötetét. Az elmúlt év augusztusában a mohácsi csatát és a korszakot legjobban ismerő szakemberek gyűltek össze a városban, hogy feldolgozzák az 1526-27-es esztendők történéseit és azok helyi vonatkozásait.

Székesfehérvár katonavárosként mindig is fontos szerepet töltött be a hazai hadviselésben. Így volt ez a Nagy Háború időszakában is, amikor a város három házi ezredének katonái harcoltak a frontokon. Közülük számosan elestek a harctéren. Az alábbi írással, egyik kiemelkedő bajtársuk hősi halálának évfordulóján, rájuk is emlékezünk.

Szeptember 30-án, szerdán 19.00 órakor tartják a Városok városa című új beszélgetéssorozat első estjét a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig dr. Demeter Zsófia történész, valamint vendégei segítségével.