Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
A hitében való hűségben vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolnát szeptember 6-án Veszprémben avatják boldoggá. Az eseményre ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött különvonat közlekedik majd a Budapest Déli pályaudvartól – Székesfehérvár érintésével – Veszprémig, majd a boldoggá avatást követően vissza a fővárosba.
Szombaton ismét felállították a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület által négy évtizede készített, Gránátalma-díjas vezéri jurtát a Palotavárosban. Népi játszóház, kirakodóvásár és íjászat is várta az érdeklődőket időjárástól függően a Királyok Parkjában az idei Jurta Napon.
Ritka eset, hogy két rivális uralkodót ugyanazon a napon koronáznak királlyá. Ez történt ugyanis a Magyarországon Lászlónak nevezett Vencel és Anjou Károly esetében, bár kettejük megkoronázása nem ugyanabban az évben történt.
Augusztus 26-án, kedden 17 órától a 100 éve született Kossuth-díjas költő, Nagy László munkássága előtt tisztelegve emlékülést tartanak a székesfehérvári Városháza Dísztermében. Az előadások előtt köszöntőt mond dr. Cser-Palkovics András polgármester. Közreműködik Szarvas József Kossuth-díjas színművész.
Az időjárás kegyes volt, és a fehérváriak kérése meghallgatásra talált, így a hagyományokhoz hűen, Szent István ünnepnapján, augusztus 20-án egy nagyszabású koncerttel ért véget a Székesfehérvári Királyi Napok. Erkel Ferenc Hunyadi László operájának koncertszerű produkcióját a szólisták mellett a székesfehérvári kórusok és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar több mint 150 énekese és zenésze adta elő.
A Svájcban élő Bakocs Michel, Szilvia Struhar, Verebes Csaba és Spanini Zsuzsanna áldozatos munkájának köszönhetően immár 18 ezer aláírás gyűlt össze a Kárpát-medence minden részéből, mellyel az aláírók azt kérik Svájctól, hogy Magyarországra, azon belül is Székesfehérvárra kerülhessen Árpád-házi Boldog Erzsébet királyné díszes sírfedele.
942 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.
Augusztus 20-án méltó módon tiszteleg Székesfehérvár államalapító királyunk emléke előtt. A Belvárosban és Zichy ligetben folytatódnak a Koronázási Ünnepi Játékok. A délelőtti ünnepi szentmise és kenyéráldás után délután a Fehérvári királyok menete először a Nemzeti Emlékhelyre, majd a Szent István térre érkezik, ahol a koraeste kezdődő díszközgyűlésen adják át a város elismeréseit. Este a Hunyadi László koncertelőadása zárja az összművészeti fesztivál programsorozatát.
A mohácsi csata és kora legújabb kutatási eredményeit mutatja be az a kétnapos tudományos konferencia, amely hétfőn kezdődött a Városházán, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében. A szimpóziumon közel harminc olyan tekintélyes szakember tart előadást, aki a mohácsi kérdéskör egy-egy részterületét a legalaposabban ismeri.