történelem

2017.05.10 |
| 2026.07.30. 07:04:02 |

Hűség és árulás - Nagy Lajos élete elevenedik meg a színpadon a Királyi Napokon

Az idei Székesfehérvári Királyi Napok fontos mozzanata lesz az éppen hétszáz éve született Nagy Lajos király emléke, munkája előtti tisztelgés. Ennek részeként viszi színre Szikora János rendező a Hűség és árulás című darabot, melyet augusztus 17-én és 18-án láthat a nagyérdemű a Bartók Béla téren.
| 2026.07.29. 18:28:00 |

931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
| 2026.07.29. 16:53:01 |

Megjelent a Szent István Király Múzeum legújabb évkönyve

A SZIKM honlapján már ingyenesen elérhető és olvasható a múzeum legújabb évkönyve. Az Alba Regia 52. kötete számos történettudományi és régészeti érdekességgel – többek között a Fiatal Római Koros Régészek XVI. Konferenciájának tanulmányaival – várja az olvasókat.
| 2026.07.28. 19:47:09 |

Székesfehérváron is látható lesz a Mohács 500 című vándorkiállítás

A Nemzeti Örökség Intézet kiállításának célja, hogy közérthető formában ismertesse a mohácsi csatával kapcsolatos legújabb tudományos eredményeket. A tablókiállítást az év végéig Magyarország és a Kárpát-medence több településén is bemutatják. Székesfehérváron a Királyi Napok alatt augusztus 13 és 24 között lesz látható.
| 2026.07.27. 11:13:00 |

Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
| 2026.07.26. 20:27:56 |

Szent Kristóf búcsú Maroshegyen – áldást kértek a közlekedőkre és járműveikre

Július 26-én, Szent Kristóf ünnepén tartotta hagyományos búcsúját a maroshegyi Szent Kristóf-templom. Az utazók és közlekedők védőszentjének tiszteletére bemutatott ünnepi szentmisén a hívek a biztonságos utazásért és a közlekedésben részt vevők lelki békéjéért imádkoztak, a szertartást követően pedig a jelenlévők járműveire is áldást kértek.
| 2026.07.23. 17:41:00 |

736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
| 2026.07.22. 06:53:00 |

Államépítő és reformer királyok vonulását láthatjuk július 25-én szombaton

Szent István, Könyves Kálmán, és II. András óriásbábjaival is találkozhatunk július 25-én szombaton a Belvárosban, akik államépítő és reformer királyok voltak. A királyi séta az óriásbábokkal a Vörösmarty Színháztól indul 17 órakor, és a Városház térig tart.
| 2026.07.21. 21:30:46 |

Fedezze fel Székesfehérvár múltját a Várostörténet rovatban!

Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.
A Várostörténeti írásokat ITT találja!
| 2026.07.21. 06:26:00 |

684 éve, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost Székesfehérváron

I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.