Várostörténeti hírek és érdekességek
-
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. 11:13:00 -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23. 17:41:00 -
Fedezze fel Székesfehérvár múltját a Várostörténet rovatban!
Székesfehérvár történelme évszázadokon át formálta nemcsak a várost, hanem az egész országot. A város múltja számtalan izgalmas történetet, különleges helyszínt és kevésbé ismert érdekességet rejt, amelyek ma is ott élnek utcáinkban, épületeinkben és köztereinken.A Várostörténeti írásokat ITT találja!
2026.07.21. 21:30:46 -
684 éve, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost Székesfehérváron
I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.
2026.07.21. 06:26:00 -
Véső, kalapács, szív és lélek - a Havranek kőfaragó dinasztia
A Palotai úti kálvária, a felsővárosi Szentháromság emlék, a haleszi vértanúk emlékműve, számos köztéri szobor és dombormű, épületdísz, s történeti temetőink megannyi síremléke mind ugyanabban a műhelyben készült. A Havranek név szinte mindenkinek mond valamit Székesfehérváron, sőt, Fejér megyében. Ismerjük meg közelebbről a várostörténetében jelentős szerepet betöltő családot, annak is kőfaragó tagjait!
2026.07.19. 18:30:00