18°C
17.5°C / 17.5°C
Tiszta égbolt
1.26 km/h 14°
Frissítve: 02:58
Várostörténeti hírek és érdekességek
-
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató február 12-én
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet történetét dolgozza fel az a kötet, melyet a Prohászka-templom plébániájának közösségi terében mutatnak be február 12-én 17.30 órai kezdettel.
2026.02.11. 07:06:37 -
Ezen a napon tartóztatták le 1945-ben Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt
Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.
2026.02.08. 13:26:00 -
Jajkiáltások a földi pokolból - ilyen volt 1944-45 tele Székesfehérváron
Akik átélték az 1919-es román megszállást, reménykedtek abban, hogy Székesfehérvár többé nem kerül idegen kézre. Ez a remény 1944-ben a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre halványabban pislákolt. Aztán december 22-én megérkeztek a szovjet katonák, iszonyatos pusztítást zúdítva a városra.
2026.02.06. 17:21:44 -
910 éve, ezen a napon, 1116. február 3-án hunyt el Könyves Kálmán király
Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar-horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták.
2026.02.03. 19:19:00 -
Századeleji pillanatképek - Prohászka Ottokár püspökségének első évtizede
Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.
2026.01.30. 06:29:00
/ 2026.01.26. 07:18:42 |
Városrészek címerei - új előadássorozat indul Székesfehérváron
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
/ 2026.01.22. 11:23:00 |
Gyöngyszem a Belváros közepén − egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
/ 2026.01.15. 17:40:00 |
Az utolsó aranyágacska – 725 éve halt meg az utolsó Árpád-házi király
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
/ 2026.01.15. 14:07:47 |
A szent király lovon, avagy egy szoborállítás előzményei
Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.
/ 2026.01.15. 07:30:00 |
Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn
A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. 1778-ban pedig Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.
/ 2026.01.07. 18:00:00 |
Régi idők telei - 150 éves fénykép is fellelhető fehérvári csúszkáló gyerekekről
Még szinte fel sem fogtuk, hogy elkezdődött az új esztendő, máris meglepett minket egy kiadós havazás. Ilyenkor lehet igazán nagyokat szánkózni, a Zichy ligetben még hangulatosabb a korcsolyázás, és végre a gyerekek is látnak igazán szép mennyiségű téli csapadékot. Alábbi írásunkban a régi idők fehérvári teleiről gyűjtöttünk össze sok érdekességet.
/ 2026.01.04. 11:05:00 |
A Székesfehérvári Országos Királyi Javítóintézet története - könyvbemutató január 10-én
A hiánypótló kötet egy mára jórészt feledésbe merült intézmény múltját dolgozza fel, bemutatva a Székesfehérváron működő Országos Királyi Javítóintézet történetét, mindennapjait és társadalmi szerepét. A szerző levéltári kutatásokra, korabeli iratokra és visszaemlékezésekre támaszkodva tárja az olvasó elé az intézmény működésének hátterét, valamint annak helyét a magyar nevelés- és büntetés-végrehajtás történetében.
/ 2025.12.24. 19:13:00 |
Szenteste Sárpentelén - Széchényi Zsigmond visszaemlékezése a régi karácsonyokra
Jézus születését a legszebb ünnepünkként tartjuk számon. Székesfehérvár határában, Sárpentelén zajló csodás karácsonyi ünnepségek emlékeit Széchényi Zsigmond aranytollú író és vadász örökítette meg Csordapásztorok című írásában.
/ 2025.12.22. 08:37:00 |
Ezen a napon kezdődött Fehérvár három hónapos szörnyű szenvedése
Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása és a következő napon már ők birtokolták városunkat. Az ezt követő három hónap szinte a földi pokol volt Fehérváron, megannyi szomorú történettel. Egészen 1945 március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt a város. A legszörnyűbb tettekről beszámolók maradtak fent, fotók ezekben a hetekben nem nagyon készültek.
/ 2025.12.11. 06:50:00 |
674 éve ezen a napon erősítette meg I. Nagy Lajos király az Aranybullát
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.