Várostörténeti hírek és érdekességek

A II. világháborúban az angolszász stratégiai bombázások 1944. szeptember 19-én érték el Székesfehérvárt. Az addig békés város ezen a napon szembesült a háború borzalmaival. Késő este szólaltak meg a hatósági szirénák és Fehérvár lakossága levonult az óvóhelyekre, ahogyan azt tette ilyen esetekben már 1944 nyarán többször is. Ezen a napon azonban nem röpcédulák, hanem bombák hullottak az égből.

Pénteken délután Székesfehérvár török uralom alóli ideiglenes felszabadulásának 425. évfordulójára és Wathay Ferenc vice-várkapitányra emlékeztek a hős katona Prohászka ligetben található szobránál. Az ünnepségen dr. Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze mondott beszédet, majd koszorúzással tisztelegtek a várvédő kapitány emléke előtt.

Wathay Ferencre emlékezik szeptember 18-án pénteken 14 órától a végvári vitéz szobránál a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület. Mindenkit szeretettel várnak a hagyományos ünnepségre!

Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.