19°C
19.2°C / 19.2°C
Erős felhőzet
5.47 km/h 171°
Frissítve: 15:24
Várostörténeti hírek és érdekességek
/ 2026.05.10. 13:01:13 |
Látható nyomot hagytak maguk után - a Hübner építészdinasztia Székesfehérváron
Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.
/ 2026.05.01. 08:34:42 |
Alumínium, a magyar ezüst - 85 éves idén a Székesfehérvári Könnyűfémmű
Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.
/ 2026.04.27. 06:59:14 |
Penteléről a vármegye élére, avagy gróf Széchényi Viktor először a főispáni székben
120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.
.jpg)
/ 2026.04.24. 12:09:19 |
Az Aranybulla kibocsátásának 804. évfordulójára emlékeztek a Csúcsos-hegyen
A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben.
/ 2026.04.24. 06:32:00 |
Április 24. Az Aranybulla napja - 804 éve adta ki II. András király
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
/ 2026.04.21. 09:12:00 |
Tovább folytatódnak a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétái
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.
/ 2026.04.13. 08:55:15 |
A székesfehérvári kékfestők - egy szakma történetéről
A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.
.jpg)
/ 2026.04.04. 20:44:23 |
Felszabadulásba csomagolt megszállás - 1945 áprilisa és ami utána következett
Hazánkban évtizedeken át létezett egy kiemelt nap: április 4., a felszabadulás ünnepe, annak emlékére, hogy a szovjet Vörös Hadsereg ekkor kergette ki az utolsó német katonát Nemesmedvesnél. Ugyan állami ünnep 1950-ben lett, az emlékállítás már a háború végén elkezdődött. Közvetlen keleti szomszédaink „ideiglenes” itttartózkodását pedig sokáig nem lehetett megszállásnak nevezni.
/ 2026.04.02. 10:04:00 |
Szecesszió - valamikor szerves része volt Székesfehérvár építészetének
Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.
/ 2026.03.31. 07:09:00 |
639 éve, ezen a napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot Székesfehérváron
1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.
/ 2026.03.30. 19:05:01 |
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
1464. március 29-én a királyság ősi koronázási és temetkezési székhelyén koronázták királlyá Hunyadi Mátyást. E jeles évfordulóról koszorúzással emlékeztek meg hétfőn este Székesfehérváron.
.jpg)
/ 2026.03.22. 20:15:12 |
A város romokban – ez maradt 81 éve a háború után Fehérváron
A német csapatok 1945. március 22-én kezdték meg visszavonulásukat Székesfehérvár térségéből. Bár a város másnap hivatalosan is „felszabadult”, az élet sosem tért vissza a régi kerékvágásba. A romok eltakarítása még évekig tartott, a háborús sebek azóta sem gyógyulnak.
/ 2026.03.19. 20:29:56 |
Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
/ 2026.03.16. 20:04:02 |
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel – március 19-én mutatják be a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont új könyvét
Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
/ 2026.03.15. 08:48:00 |
Tavasztól őszig, avagy 1848 mozgalmas hónapjai Fehérváron
1848. március 15-én a párizsi és bécsi forradalom hírére Pest-Budán is kirobbant a felkelés. A fővárosi eseményeket jól ismerjük, a helyiekről az ünnepi műsorokban hallhatunk. Ezekről olvashatnak egy rövid összefoglalót a következőkben.