18°C
17.5°C / 17.5°C
Tiszta égbolt
1.26 km/h 14°
Frissítve: 02:58
Várostörténeti hírek és érdekességek
-
Szecesszió - valamikor szerves része volt Székesfehérvár építészetének
Egyes stílusirányzatok kifejezetten megosztók lehetnek: van, aki gyönyörűnek találja például a gazdagon díszített barokk templomokat, más sokkal inkább az egyszerűséget, a letisztult formákat kedveli. A szecesszió hasonló megítélés alá esik, Székesfehérváron is.
2026.04.02. 10:04:00 -
639 éve, ezen a napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot Székesfehérváron
1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.
2026.03.31. 07:09:00 -
562 éve koronázták meg Hunyadi Mátyást Székesfehérváron
1464. március 29-én a királyság ősi koronázási és temetkezési székhelyén koronázták királlyá Hunyadi Mátyást. E jeles évfordulóról koszorúzással emlékeztek meg hétfőn este Székesfehérváron.
2026.03.30. 19:05:01 -
A város romokban – ez maradt 81 éve a háború után Fehérváron
A német csapatok 1945. március 22-én kezdték meg visszavonulásukat Székesfehérvár térségéből. Bár a város másnap hivatalosan is „felszabadult”, az élet sosem tért vissza a régi kerékvágásba. A romok eltakarítása még évekig tartott, a háborús sebek azóta sem gyógyulnak.
2026.03.22. 20:15:12 -
Egy kötetben jelentek meg a középkori lengyel krónikás Fehérvárról szóló szemelvényei
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című kötetet mutatták be csütörtökön délután a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Regia Civitas tudományos sorozatának második kötete a XV. században élt Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
2026.03.19. 20:29:56
/ 2026.03.16. 20:04:02 |
A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel – március 19-én mutatják be a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont új könyvét
Március 19-én, csütörtökön 17 órától kezdődik Teiszler Éva: A középkori Székesfehérvár lengyel szemmel című könyvének bemutatója a Városháza Dísztermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet a városunkban is megfordult 15. századi lengyel történetíró, Jan Długosz Székesfehérvárról szóló leírásait tartalmazza.
/ 2026.03.15. 08:48:00 |
Tavasztól őszig, avagy 1848 mozgalmas hónapjai Fehérváron
1848. március 15-én a párizsi és bécsi forradalom hírére Pest-Budán is kirobbant a felkelés. A fővárosi eseményeket jól ismerjük, a helyiekről az ünnepi műsorokban hallhatunk. Ezekről olvashatnak egy rövid összefoglalót a következőkben.
/ 2026.03.11. 07:18:00 |
Öreghegyen és Ráchegyen folytatódik a városrészek címerei sorozat
Március 12-én csütörtökön 17 órától az Öreghegyi Közösségi Házban folytatódik a városrészek címerei sorozat. Szászi József címertan-kutató előadásán közelebb kerülünk Székesfehérvár városrészeinek történetéhez és jelképrendszeréhez.
/ 2026.03.08. 16:45:18 |
„Székesfehérvár városának büszkesége” − Szőgyény-Marich Júlia, a példás jótevő
Mintegy ezer fős tömeg gyűlt össze 1929. december 9-én a Szent Imre templom előtt. Azért jöttek, hogy részt vegyenek egy emléktábla avatásán, felidézve, mi mindent tett városáért ez a jólelkű nemes hölgy, Szőgyény-Marich Júlia.
/ 2026.03.03. 17:07:00 |
A műlépgyáros nyomában – Ki volt Pollermann Pál?
A székesfehérvári Gille Sándor fényképhagyatéka 2023 óta kutatható az interneten az örökösök jóvoltából. Felvételei várostörténeti szempontból is értékesek, felkeltik az érdeklődők figyelmét. Ebből egy különleges témát emelünk most ki: Pollermann Pál műlépgyáros munkásságát.
/ 2026.02.25. 07:40:49 |
Városrészek címerei – Felsővárosban folytatódik Szászi József előadássorozata
Felsőváros és Víziváros címerét ismerhetik meg az érdeklődők a Városrészek címerei előadássorozat második állomásán. Február 26-án, csütörtökön 17 órakor a Felsővárosi Közösségi Házban szó lesz címertanról, helytörténetről és városi identitásról.
/ 2026.02.23. 06:41:00 |
583 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király
Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.
/ 2026.02.22. 09:35:02 |
Javítóintézet a vasút környékén – rövid intézménytörténet egy könyv apropóján
A Lövölde utcai panelek szomszédságában két jellegzetes, gyönyörű téglaborítással díszített emeletes épület áll. Ezek a valamikori javítóintézethez tartoztak, ma lakóházak, ám megváltozott funkciójukban emlékeztetnek a múltra, amelyet immár könyv formájában is megismerhetünk.
/ 2026.02.14. 08:22:00 |
Öröm és bánat, avagy gyermekek Bory Jenő alkotásain
Bory Jenő építész és szobrászművész Székesfehérváron leginkább várúrként és romantikus alkatként ismert. Ódának is beillő verseket írt feleségéhez, Komócsin Ilonához, és alakját számos szoborban örökítette meg. Családapaként kedvelt témái közé tartoztak a gyermekek, több művét ők ihlették. Ezekből mutatunk be most néhányat.
/ 2026.02.13. 07:01:00 |
Akinek az Isten két szem helyett négyet adott – 885 éve halt meg II. (Vak) Béla magyar király
1141. február 13-án egy szomorú sorsú, mégis sikeres magyar király tért meg őseihez. II. (Vak) Béla (1131–1141) élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.