734 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2024.07.23. 07:41 |
734 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

Többek között II. András idősebb gyermekei, IV. Béla király (1290–1301) és Kálmán herceg sem ismerték el testvérüknek a születendő herceget, így Beatrix férje halála után titkon külföldre menekült, ott hozva világra fiát 1236-ban. Az utószülött Istvánt, aki nevét szándékosan kapta a dinasztia alapítójának tekintett Szent Istvánról, anyja királyi hercegként nevelte, miként azt később István is tette második feleségétől, Morosini Tomasinától származó egyetlen fiával, Andrással.

Végül ő volt az, akinek a IV. (Kun) László (1272–1290) alatt kialakult kaotikus belső viszonyok közepette valóban esélye mutatkozott arra, hogy ősei trónjára üljön. Trónkövetelőként – Szlavónia hercegének címezve magát – először 1278-ban, majd 1290-ben érkezett Magyarországra a Kőszegiek támogatásával. A törvénytelen származásáról keringő hírek ellenére – melyeknek a magyar krónikákban nyoma sem maradt – a magyar rendek egységesen királyukká fogadták, s 1290. július 23-án Székesfehérvárott törvényesen megkoronázták. A Képes Krónika elmondása szerint „Ez az András nagybátyjainak – akik végtelenül gazdagok voltak – segítségével és tanácsára még László király életében eljött Hungariába, mivelhogy herceg volt, és nagyatyjának, András királynak a jogán rész illette meg az országból. Amikor pedig László királyt megölték, az ország bárói szerencsésen András herceget koronázták meg.” (Bellus Ibolya fordítása)

Annak ellenére, hogy András megválasztása és királlyá koronázása akadálytalannak tűnik, uralkodása csaknem egészét beárnyékolta a trónjára áhítozókkal szembeni küzdelem.

Nem sokkal IV. László halála után színre lépett egy magát az elhunyt király András nevű – valójában már 1278-ban elhunyt – öccsének nevező trónkövetelő, akit hamarosan sikerült kiűzni az országból. Habsburg Rudolf német király (1273–1291), aki hűbérként tekintett a Magyar Királyságra, azt fiának, Albert osztrák hercegnek (1282–1308) adományozta. Bár Alberttel 1291-ben Hainburgban békét kötött András, egészen 1296-ig, amíg Albert leányát, Ágnest feleségül nem vette, Albert folyamatosan segítette az András ellen lázadókat. IV. Miklós pápa (1288–1292) nem ismerve el III. András Árpádoktól való származását, úgy ítélte meg, hogy az ország az Apostoli Székre háramlott, s miként utódai is, az Anjouk trónöröklését támogatta.

Az egyre erősödő oligarchák érdekeivel és az általuk támogatott aspiránsokkal szemben hatalma megtartásáért folyamatosan küzdő András váratlan halálát végül mégis fájdalmas felismeréssel fogadta a közvélemény. Ákos nembeli István nádor (1301–1307) egy 1303-ban kelt oklevelében a következőképpen emlékezett meg erről: „Midőn pedig Magyarország felséges királya, András úr Isten kegyes hívására a földi dolgokból kivált, Szent István első magyar király nemzetségének, vérének, törzsökének atyai ágon sarjadt utolsó aranyágacskája meghalt, az egyházat kormányzó főpapok, Magyarország bárói, előkelői, nemesei és bármilyen rendű lakói, mikor felfogták, megtudták és értesültek, hogy igaz és természetes uruk elhagyta őket, Ráchelként siratták és végtelenül megzavarodtak, és nagyon megrendültek.” (Koszta László fordítása)

Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette

Várostörténet

  1. Shvoy püspök meghurcolása

    Shvoy Lajost szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Hívei szerették és tisztelték, amiért püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult feléjük. Ezért is döbbentett meg mindenkit az eset, amikor pontosan 80 évvel ezelőtt, 1945. február 8-án, elhurcolták a nyilasok, miután megtagadta nekik, hogy hálaadó istentiszteletet mutasson be.

    2025.02.08.
  2. Nyolcvan éve történt

    A várostörténet egyik legsikeresebb időszakának vetett véget a II. világháború - mondta Csurgai Horváth József a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, abban az előadásában, amit Székesfehérvár 1944-es társadalmáról tartott a Kodolányi Szabadegyetemen. Nyolcvan évvel ezelőtt ezen az éjszakán "az ágyú és egyéb fegyverek perlekedése egész éjjel tartott." - írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár.

    2025.02.04.
  3. 909 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2025.02.03.
  4. 80 éve történt

    Hári Ferenc pékmester visszaemlékezéseit unokája Hári László jegyezte le, amiben arról is olvashatunk, milyen szörnyű módon számolták fel nyolcvan éve a Sóstó melletti cigánytelepet vagy arról, hogy Grószmanné, a deportálások előtt hogyan adta oda Háriéknak a család vagyonát. A családnak készült visszaemlékezéséből tudjuk azt is, hogyan gyújtották fel a Vörösmarty Színházat 1945-ben szovjet katonák.

    2025.01.31.