2. Várostörténet

Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán

1971. május 17-én zárt be a Fekete Sas Patika, majd rá négy évre nyitott újra akkor már patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhelye a Szent István Király Múzeumnak, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában.
2026.05.18. 07:15 |
Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán

1971. május 17-én szűnt meg a Fekete Sas Patika a város szívében.

Ez volt a vármegye első ilyen intézménye. A jezsuita korszakból fennmaradt a díszes barokk officina bútorzat, ami majd 270 éves, de az oldalsó traktusban elhelyezkedő magasfiókos, vagy más néven fiókfalas festett bútorzat még ennél is régebbi. Különösen értékesek, és hazánkban talán a legdíszesebbek a szintén jezsuita korszakból való esztergált-festett fatégelyek. 

Az ötvenöt évvel ezelőtt bezárt gyógyszertár négy év elteltével, 1975 májusában nyitotta meg kapuit patikamúzeumként.

A Fekete Sas Patikamúzeum számos interaktív lehetőséggel, kiállításokkal és rendezvényekkel igyekszik minél sokoldalúbban bemutatni a gyógyszerészet történetének izgalmas fejezeteit az érdeklődő közönségnek.

Várostörténet

Összes

  1. Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán

    1971. május 17-én zárt be a Fekete Sas Patika, majd rá négy évre nyitott újra akkor már patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhelye a Szent István Király Múzeumnak, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában.

    2026.05.18.

  2. A Hübner építészdinasztiáról

    Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

    2026.05.10.

  3. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.

  4. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.