2. Várostörténet

Az Aranybulla kibocsátásának 804. évfordulójára emlékeztek a Csúcsos-hegyen

A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 
2026.04.24. 12:09 |
Az Aranybulla kibocsátásának 804. évfordulójára emlékeztek a Csúcsos-hegyen

Az aranyból készült, hitelesítő függőpecséttel ellátott okirat elsőként rögzítette írásban a nemesi szabadságjogokat és korlátozta a királyi hatalmat. Székesfehérvár városa történelmi rangjához és egykori koronázóvárosként betöltött szerepéhez méltó módon őrzi a fontos európai jogtörténeti dokumentum emlékét.

Magyarországon az Aranybulla napja 2023-tól kezdődően április 24-e, amiről törvény is rendelkezik.

A 800. jubileum alkalmából, 2022-ben felújított emlékhelyen csendes virágelhelyezésre került sor pénteken délelőtt.

Székesfehérvár Önkormányzata és a város közössége nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és Róth Péter alpolgármester emlékezett és hajtott fejet a Csúcsos-hegyen álló emlékműnél.

Várostörténet

Összes

  1. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.

  2. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.

  3. Tavaszi városismereti séták

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.

    2026.04.21.

  4. A fehérvári kékfestők

    A török kor majd’ másfél évszázada alatt városunk iparosai jobbára a Szigetben, a Palota- és Rácvárosban laktak. Közéjük szerbek, kisebb számban németek érkeztek. A városrész ipara a 18. századtól a hagyományos kézműves mesterségeken alapult. A vízigényes szakmák ebbe a városrészbe települtek, így a kékfestés is, amelynek története a Belvároshoz közeli részen kezdődött.

    2026.04.13.