Az Aranybulla kibocsátásának 804. évfordulójára emlékeztek a Csúcsos-hegyen

A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 
2026.04.24. 12:09 |
Az Aranybulla kibocsátásának 804. évfordulójára emlékeztek a Csúcsos-hegyen

Az aranyból készült, hitelesítő függőpecséttel ellátott okirat elsőként rögzítette írásban a nemesi szabadságjogokat és korlátozta a királyi hatalmat. Székesfehérvár városa történelmi rangjához és egykori koronázóvárosként betöltött szerepéhez méltó módon őrzi a fontos európai jogtörténeti dokumentum emlékét.

Magyarországon az Aranybulla napja 2023-tól kezdődően április 24-e, amiről törvény is rendelkezik.

A 800. jubileum alkalmából, 2022-ben felújított emlékhelyen csendes virágelhelyezésre került sor pénteken délelőtt.

Székesfehérvár Önkormányzata és a város közössége nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és Róth Péter alpolgármester emlékezett és hajtott fejet a Csúcsos-hegyen álló emlékműnél.

Várostörténet

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.
  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.
  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.