Az Aranybulla a II. András magyar király által 1222. április 24-én a székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.
András király 1222-ben országgyűlést hívott össze Székesfehérvárra és ott megállapodott az Aranybulla alkotmányos erejű pontjairól – a királyi szabadságlevélről, amely a legtöbb elemében 1848-ig érvényesen Magyarország alkotmányos rendszerének alapját képezte.
Székesfehérvár mindig is fontosnak tartotta azt, hogy a történeti alkotmány részét képező Aranybulláról megemlékezzen. Az elmúlt évszázadban erre több alkalommal is volt. Teiszler Évát, a Szent István Király Múzeum történészét kérdeztük a múlt fontos mozzanatairól.
“1922-ben, a privilégium kibocsátásának 700. évfordulója évében országos ünnepélyt rendezett, amelynek során felállították az ország első Aranybulla-emlékművét azon a helyen, ahol az a hagyomány szerint megszületett: a Csúcsos-hegyen. Akkoriban az ország vezető történészei mellett a trianoni határokon kívülre és belülre kényszerített magyarság egyöntetűen kezdeményezte ennek az évfordulónak a hivatalos emlékévvé nyilvánítását és az Aranybulla emléknapjának megülését, mivel ebben – miként Szent István örökségében – is az összetartozás és az alkotmányos jogok érvényesülésének jelképét látta. Ezek a kellőképpen össze nem fogott indítványok akkoriban nem vezettek eredményre.” - mondta el kérdésünkre Teiszler Éva, aki azt is hozzátette, hogy a város mellett a jelenlegi Szent István Király Múzeum jogelődje, a székesfehérvári Múzeum-Egyesület is kivette részét az 1922. évi jubileumi ünnepből.
“Philipp Istvánnal, a ciszterci gimnázium akkori rajztanárával az évfordulóra emlékérmet terveztetett, amit bronz veretek formájában értékesített. Az érméket Marosi Arnold egykori múzeumigazgatónál, illetve a Magyar Numizmatikai Társulatnál lehetett megrendelni.” – fogalmazott a történész.
Mikor adta ki II. András az Aranybullát?
A történelmi tényekkel kapcsolatban arról is beszélt a szakember, hogy a II. András király nevéhez köthető 1222. évi oklevél írásba foglalásának pontos időpontját nem ismerjük. “Az Aranybulla is azon középkori írott forrásaink közé tartozik, amelynek dátumsora csak évszámot és kiegészítő évjelölésként az úgynevezett annus regnit tartalmazza. Ebből a két adatból mindössze olyan vitathatatlan következtetésre lehet jutni, hogy a privilégiumot II. András 1222 tavaszán bocsátotta ki. Sajnos további támpontot az oklevél későbbi hiteles átiratai sem adnak az eredeti keletkezési idejére vonatkozóan.” – mondta Teiszler Éva.
A Szent István Király Múzeum történésze arról is beszélt, hogy a 19. század óta többen is megkísérelték a kiadás pontos dátumát meghatározni. Az elsők között szerepelt a neves történész, Karácsonyi János, akinek 1899-ben közzétett véleménye terjedt el és honosodott meg a történeti köztudatban. Eszerint a bulla keletkezése Szent György napjához, vagyis április 24-hez köthető.
“A Karácsonyiénál meggyőzőbb érvelés, vagy az ő álláspontját cáfolni képes eredmény azóta sem született. A szakma elfogadja ezt a dátumot, fenntartva annak a lehetőségét, hogy az Aranybulla vagy valóban ezen a napon, illetve a környékén született meg, vagy a 2022. év májusát megelőző valamely másik napon.” – emelte ki Teiszler Éva.
S bár lehetséges, hogy az Aranybulla kiállításának konkrét napját sohasem tudjuk meghatározni, erre mégis nagy igény mutatkozik mind a szakma, mind pedig a társadalom részéről. Jól tükrözi ezt az is, hogy egy évszázada, az Aranybulla kihirdetésének 700. évfordulóján, a trianoni határokon innenre és túlra szorult magyarság kifejezte kívánságát az Aranybulla emléknapjának megünneplésére, és az 1922-es esztendő hivatalos emlékévvé nyilvánítására. Hivatalos emlékévet ekkor azonban még nem hirdettek, és nem jelölték ki az Aranybulla kifejezett emléknapját sem, erre csak a 800. évforduló kapcsán kerülhetett sor.
A székesfehérvári Aranybulla emlékmű történetéről ITT olvashat!
Az okirat megállapította a magyar nemesség jogait, azok között a király iránti engedetlenség jogát (jus resistendi) is, arra az esetre, ha az uralkodó a törvényeket sértő magatartást tanúsít. A nemesek és az egyház minden adó alól mentesültek,és nem kényszeríthették őket háborúra Magyarország területénkívül, és nem voltak kötelesek finanszírozni az ilyen háborút. A bulla egy történelmileg fontos dokumentum volt, miután lefektette az egyenlőség elvét a nemezet valamennyi nemessége számára.
