A Városi színház épülete egy 1914 körül készült felvételen. A Magyar Király szálloda homlokzatán még német nyelvű felirat olvasható.
A nagypapa
Hübner Miksa és Ráski Terézia gyermeke, Nándor 1833-ban született a királyok városában. A német származású család sarja Bécsben folytatott építészeti tanulmányokat, majd kőfaragóként is dolgozott ugyanott. Miután hazatért, építőmesterként vállalt szerepet a gyarapodó Székesfehérvár szépítésében és korszerűsítésében. A Jókai Mórral és Ybl Miklóssal is jó barátságot ápoló mester irányította 1872-1874 között a Koch Henrik és Szkalnitzky Antal pesti építészek által tervezett Városi színház kivitelezését, s ő tervezte az 1877-ben gróf Zichy Jenő Fejér vármegyei földbirtokos, országgyűlési képviselő tiszteletére kialakított trapéz alakú parkot a Belváros szélén. Családjával itt, a Ligetsoron – ma Zichy liget 3. – lakott egy eredetileg földszintes, maga tervezte, domborművekkel díszített házban.
Miközben zajlott a színház felépítése, a Palotai úti Hosszú temetőben átalakították a korábban emelt kápolnát. Természetesen ezt is Hübner tervei szerint. A Szentháromság tiszteletére felszentelt építmény főoltárát a fehérvári származású Simor János hercegprímás, esztergomi érsek készíttette. Ugyancsak az építőmester valósította meg, saját tervei alapján az öreghegyi Szent Donát-kápolna átalakítását 1877-ben.
A Szentháromság (Hosszú) temető kápolnája Pribék Antal 1875-ben készült fényképén.
Hübner Nándor az 1870-80-as években a város egyik legtehetősebb polgára volt. Sáfrán József, Székesfehérvár első kékfestő mesterének lányát, Máriát vette feleségül. A ligetsori mellett rendelkezett egy Nádor utcai – ma Fő utca – házzal is, amely ma is a Várkapu utca sarkán áll. Az épületnek 1909-ben lánya, özv. Eisenbarth Károlyné Hübner Mária lett a tulajdonosa, aki tovább működtette a földszinti kávémérést, ekkor már Caffe Elite néven. A mostani Fő utca 2. szám alatt 1878 körül építette fel a Flits kereskedőcsalád számára. Ebben az esztendőben született az a Flits Stefánia, aki később a Fejérmegyei Takarékpénztár 1912-ben nemesi rangra emelt igazgatója, fejérvári Hübner Károly neje, ezáltal Hübner Nándor és Sáfrán Mária menye lett.
A fiú
Az 1863-ban született legidősebb fiú, Jenő a ciszterci gimnázium elvégzése után apja nyomdokain járva szintén építésznek tanult Bécsben. Húszas évei elején járt, amikor édesapja elhunyt. A Hosszú temetőben emelt családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utóda 1887-ben tért haza, és Alpár Ignác fővárosi irodájában helyezkedett el. 1894-ben vállalt először önálló megbízásokat. Székesfehérvári munkássága a 20. század elejéhez kötődik. A korszak kórházépítőjeként ő tervezte a Kégl György nagylelkű adománya révén megvalósuló Vármegyei Szent György Kórház épületegyüttesét. Az alapítványi közkórházként működő intézmény öt, külön-külön pavilonokban elhelyezett osztályon 120 ágyon biztosította a vármegyei betegek gyógyítását.
A Szent György Kórház igazgatósági épülete napjainkban
Bár Hübner Jenő stílusát a historizmus jellemezte, fennmaradtak szecessziós épületei is, mint a szülővárosában létrehozott, 1905-ben átadott Kossuth utcai Árpád fürdő. Élete java részét Budapesten élte le, ott is hunyt el 1929-ben. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.
Az unoka
Az építészdinasztia harmadik nemzedékét képviselő Tibor 1897-ben a fővárosban született, és budapesti lakosként hunyt el 1964-ben, mégis, főként ősei és az itteni rokonság révén, ezer szállal kötődött Székesfehérvárhoz. Több kiemelkedő alkotást tervezett a városban. Míg apja főleg kórházairól, ő banképületeiről volt ismert. 1929-ben megtervezte a Magyar Nemzeti Bank szombathelyi székházát, 1933-ban a debrecenit, s szintén ebben az időszakban vetette papírra a ceglédi, veszprémi, bajai, gyöngyösi és érsekújvári fiókok tervét. A fehérvári székház a Zichy liget sarkán, a 18. századi Mirth-laktanya elbontása után létesült 1936-ban. Jellegzetesek emberfejes faragványai. Szintén ő tervezte a szomszédos, a Nyugdíjalap Bizottság által emeltetett bérházat.
A bankkal szemközti területen, az akkoriban Horthy Miklós kormányzó nevét viselő téren Hübner tervei alapján épült fel a Hadtestparancsnokság L alakú tömbje. Eredetileg lapostetőt kialakítású volt, ahogy a Rákóczi és Wathay utcák sarkán 1937-ben épült modern ház, az emeleten ívesen átforduló zárterkély-sorral. A figyelmes járókelő a Wathay utca felőli homlokzat kis körablakán felfedezheti az építés évszámát megörökítő vasrácsot.
Ilyen volt eredetileg a Rákóczi utca 4. szám alatti lakóház. A felvétel 1938-ban készült. A földszinten már akkor is üzletek sorakoztak.
Az utolsó Hübner-féle székesfehérvári épület az egykori Alba Mozi a Várkörúton. Bár a II. világháború után Köztársaság nevet kapott filmszínház 1999-ben bezárt, 2023 óta pedig kívül-belül megújulva fogadja a látogatókat a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, a tervező cégjelzése megmaradt a várkörúti homlokzaton.
Ballagó diákok az Alba Mozgó előtt 1940-ben
A család negyedik generációjához tartozó, 1937-2023 között élt ifj. Hübner Tibor ugyan szintén építész lett, nincs jegyzett székesfehérvári épülete. Felmenőinek megvalósult terveivel viszont nap mint nap találkozhatunk.
