24°C
24.1°C / 24.1°C
Tiszta égbolt
3.95 km/h 325°
Frissítve: 00:45
Várostörténeti hírek és érdekességek
-
Mátyás király maradványainak azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói
Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király maradványainak azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) genetikai tanszékének munkatársa, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
2021.03.25. 07:19:14 -
Történelmi tények, érdekességek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont oldalán
A történelem iránt érdeklődőknek számos érdekességgel szolgál a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldala. Az ismeretterjesztő írások mindig a napi dátumhoz kapcsolódó jeles történelmi évfordulókról, személyekről, eseményekről szólnak. Teiszler Éva mai összeállításában Hunyadi László kivégzéséről olvashatnak.
2021.03.16. 16:41:23 -
1848-as zászlóval emlékezik a szabadságharc évfordulójára a múzeum
A pesti forradalom 1848. március 15-i eszméjére, történetére a Szent István Király Múzeum gyűjteményének egyik jeles műtárgyával, egy 1848-49-es szabadságharcból származó zászlóval kíván emlékezni.
2021.03.15. 10:10:38 -
II. (Vak) Béla magyar királyra emlékezik a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont
Szabados György történész írásával emlékezik II. (Vak) Béla (1131–1141) királyra a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. A király élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával.
2021.03.14. 10:06:00 -
1476. december 10-én történt Mátyás és Beatrix ünnepélyes bevonulása Fehérvárra
Az utóbbi évtizedekben a történettudomány rendkívül népszerű témája az úgynevezett ünnepélyes bevonulások (ingressus, advena) kutatása. Az ünnepélyes bevonulások a középkorban sokfélék lehettek, de közös vonásuk, hogy mindegyiknek kötelező eleme volt bizonyos rituálék megléte, valamint különböző reprezentációs elemek használata mind az érkező, mind a bebocsátó fél részéről.
2020.12.10. 19:25:58
/ 2020.11.10. 11:33:46 |
Történelmi tudástár mindenkinek a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközponttól
Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.
/ 2020.10.26. 19:12:00 |
1703. október 23-án bocsátották ki a Székesfehérvár szabad királyi városi címét visszaállító privilégiumot
1543-ban Székesfehérvár török kézre került, s ezzel a város életében is megkezdődött a közel 145 éves oszmán uralom. Fehérvár 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, de teljes mértékben fellélegezni még ekkor sem tudott. A bécsi Udvari Kamara a visszaszerzett területeket és városokat úgynevezett újszerzeményi területeknek tekintette.
/ 2020.10.04. 19:41:00 |
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
/ 2020.08.17. 10:15:00 |
886 esztendeje hunyt el Szent László király lánya Szent Piroska/Eiréné
Egy szent magyar király leánya és egy nagy bizánci császár édesanyja volt, majd az ortodox kereszténység szentjévé vált. Két keresztnevén is ismerjük, mégis, mintha a magyar történeti köztudatban nem élne oly elevenen emléke, ahogy megérdemelné. Árpád-házi Piroska, avagy Bizáncban kapott nevén Eiréné 1134. augusztus 13-án hunyt el.
/ 2020.08.10. 18:02:00 |
1065 éve, 955. augusztus 10-én zajlott le az augsburgi csata
Amikor Kézai Simon mester szeretett királya, a jobb sorsra érdemes IV. (Kun) László (1272–1290) tájékoztatásául megírta Gesta Hungarorumát, tanulságos gondolatokat vetett fel. A külországokat megjárt udvari pap név szerint Paulus Orosiust marasztalja el a magyarokkal szembeni erős elfogultság miatt.
/ 2020.05.29. 15:45:00 |
1205. május 29-én koronázták meg II. András királyt Székesfehérváron
815 évvel ezelőtt, 1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika roppant falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Fehérváron. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
/ 2020.05.26. 16:48:14 |
Orseolo Péter pünkösdi királysága - 975 éve ezen a napon fogadott német hűbért az uralkodó
Orseolo Péter hazánk második és negyedik királya volt: 1038–1041, majd 1044–1046 között uralkodott. Szikár adatok fényében is látszik, hogy trónbirtoklása nem volt zavartalan. Azt pedig az alábbi eseményvázlat mutatja be, hogy erről ő maga tehetett.
/ 2020.05.25. 16:49:37 |
Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?
A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
/ 2020.05.22. 21:41:46 |
82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron
I. (Szent) István király (1001–1038) halálának 900. évfordulójára a magyar katolikus egyház jubileumi évet, a magyar állam emlékévet hirdetett. Az utóbbi keretében 1938-ban megtartott számos nagyívű rendezvény közül az emlékév első országos jelentőségű eseménye a május 22-én, vasárnap megtartott székesfehérvári vitézavatás volt.
/ 2020.05.19. 20:13:00 |
Ő volt az a történész, aki először leírta, hol van Géza fejedelem sírja
540 éve, 1480. május 19-én hunyt el Jan Długosz lengyel történetíró. Tőle származik I. Ulászló székesfehérvári királyavatásának részletes leírása, amit szemtanúként örökített meg, valamint helyben szerzett saját értesülését dolgozva be munkájába feljegyezte, hogy Géza fejedelem nyughelye a székesfehérvári Szent Péter és Szent Pál-templomban volt.