Szenzációs leletek kerültek elő a fehérvári rablóásatás helyszínén

Már biztos, hogy egy római épület maradványait fosztogatták illegális kincskeresők Székesfehérvár déli határában, a Börgöndi út mellett. A Szent István Király Múzeum szakemberei megkezdték a leletmentést. A feltárás nem várt eredményeket hozott: egy római kori ládika maradványai is előkerültek, és az sem kizárt, hogy az első római villagazdaságot sikerült azonosítani Székesfehérváron.
2022.11.01. 16:16 |
Szenzációs leletek kerültek elő a fehérvári rablóásatás helyszínén

A mentőfeltárást csütörtökön kezdték meg Kiss Alexandra régész irányítása mellett a Szent István Király Múzeum munkatársai a rablógödröknél.

Egy hete rablóásatás nyomaira bukkantak ugyanis Székesfehérvár határában. Feltehetően több hektáros területet fosztogattak az illegális kincskeresők. A Szent István Király Múzeum az esetet bejelentette a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának. A rablóásatásról a hatóság a rendőrséget is értesítette. A munkálatok előtt a múzeum bejelentése alapján a tűzszerészek a helyszínen jártak. A területen tüzérségi lövedékek, lőszerek, kézigránátok is voltak.

Már az előzetes terepbejárás alkalmával is feltételezni lehetett, hogy római kori leletekről van szó, a több méteres rablógödör mellett rengeteg tegulatöredék került elő. Ezek nagy méretű peremes téglalapok, amiket a rómaiak háztetők fedéséhez használtak, de volt, hogy ilyen cserepekkel rakták ki a vízelvezető csatornák oldalait is, sőt még téglasírokhoz is használták őket. A helyszínen azt is megállapították a szakemberek, hogy ritkán látni olyan barbár pusztítást, amit ezen a helyen végeztek a kincskeresők.

A leletmentés során már az első nap komoly eredményt hozott: "Sikerült igazolni a feltevést, hogy egy római épületbe bontottak bele, azt bolygatták meg. Ennek az omladékrétegét törték át, és alatta kerestek – valószínűleg mélykereső használatával – valamilyen leleteket. A bolygatás alapján már azt is tudjuk, hogy az épület külső omladékrétegét fogtuk meg. Nem számítunk padlórétegre, mert a falon kívül ledőlt háztetőnek az omladékrétege látható, és alatta pedig talán a római kori humuszréteg." – mondta el Kiss Alexandra, aki egy különleges tárgyleletről is beszámolt.

"Az egyik rablógödörnek a szélén római kori ládikaveret töredékeit találtuk meg. Ezek valószínűleg bent maradtak, miután az illegális kincskeresők kifosztották a lelőhelyet. Az omladékréteg alatt sikerült megtalálni a ládika fogantyúját is. Miután fémdetektorral vizsgáltuk az omladékot, további jelet észleltünk és előkerült egy további veret, szintén fogantyúval." – erősítette meg Kiss Alexandra. A római korban értékmegőrzésre használták az ilyen ládikákat, számos személyes tárgyat tároltak bennük, úgymint női pipereeszközöket, a hozzá tartozó üvegcsékkel, festéktörő palettákkal, de orvosi felszereléseket, festéket, vagy akár iratokat, papiruszdokumentumokat is tarthattak ilyen ládikákban. Sírmellékletként is előfordulnak, a késő római korból ókeresztény motívumokkal díszített vereteket is ismertek.

"Az látszik, hogy erőteljesen lefosztott a lelőhely. Nagyon sok illegális fémkeresős ismeri a területet. Az is szinte biztos, hogy rendszeresen, éveken keresztül fosztogatták. Ennek ellenére találtunk már olyan leleteket, amik segítségével sikerült meghatározni a lelőhelynek a használati idejét, ami valószínűleg a második századra koncentrálódik, esetleg a harmadik századra is átnyúlik." – tette hozzá a Szent István Király Múzeum régésze. Előkerültek római kori érmék, fibulák és terra sigillata töredékek is, ami a római korban luxuskerámiának számított. Egészen finoman iszapolt vörös agyagból készítették ezeket a fényes mázú edényeket, amiket gyakran körbefutó, domborműves díszítés keretezett.

A csütörtök óta zajló leletmentésben a Szent István Király Múzeum önkéntes programjának tagjai is folyamatosan részt vesznek. Szombaton közel húsz önkéntes segítségével folytatták a munkát a helyszínen, hiszen a Közösségi Régészeti Egyesület tagjai is csatlakoztak a csapathoz. Így fémdetektoros keresést és topográfiai kutatást is végeztek a több hektáros területen. A római időszakban Fejér megyében is számos település volt. Ez a lelőhely valószínűleg egy villagazdaság lehetett. A Szent István Király Múzeum régésze azt is elmondta, szeretnének geofizikai felmérést is végezni a területen, ami ezt a feltevést megerősítheti. 

A római korban lényegében a villagazdaságok is viszonylag sűrűn helyezkedtek el, emellett falusias jellegű települések, illetve városok tarkították az útvonalak mentét. A területtől Gorsium sincs messze, így az sem kizárt, hogy a római korban a két terület szoros kapcsolatban volt. "Fehérvár közigazgatási területén belül ugyan ismerünk római lelőhelyeket, azonban a települések típusát alaposabb kutatás nélkül nehéz meghatározni. Amennyiben egy római villagazdasággal van dolgunk, akkor ez lesz az első, amit pontosan azonosítani tudtunk Székesfehérváron." – tette hozzá Kiss Alexandra. A leletmentés és a kutatás a héten folytatódik a területen. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatást ad a Szent István Király Múzeum.

Várostörténet

  1. 32 éve lett megyei jogú város

    A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.

    2022.12.01.
  2. Nem volt termálvíz

    Az energiaár-robbanás miatt erőteljesebben felmerül a különböző alternatív fűtési megoldások használatának lehetősége. Ilyen lehet akár a termálhő hasznosítás is. Fehérvár alatt 1936-ban kerestek először és utoljára termálvizet. A terv az volt akkoriban, hogy 600 méterrel a föld alatt melegvizet találnak és az a város alá benyúló mohai ásványvíz-medence vizével keveredve egyedülálló termálvizet eredményezett volna.

    2022.11.23.
  3. Aranybulla 100.

    1922-ben ezen a napon nagy ünnepségre készülődött Székesfehérvár. Az Aranybulla kibocsátásának 700. évfordulójára emlékezett akkor a város. A nagyszabású rendezvénysorozat részeként Aranybulla-emlékművet avattak a Csúcsos-hegyen. Az obeliszk azóta elpusztult. Ismerjék meg Önök is kalandos történetét, valamint az ötven éve készült, ma is a helyszínen látható emlékművet.

    2022.11.19.
  4. a Sörház-malom múltja

    Pillanatképek a Sörház-malom múltjából címmel nyílt kiállítás kedden az idén 30 éves fennállását ünneplő Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében. A tárlaton leírások, jegyzőkönyvek, térképek és fotók mutatják be az épületet, amely sörfőzőként, malomként és fürdőként is üzemelt egykoron. 

    2022.11.15.