2. Várostörténet

Középkori Székesfehérvár – hangos séta Branczeiz Zsuzsa vezetésével

A középkor világa elevenedik meg mindazok előtt, akik Branczeiz Zsuzsa vezetésével az általa készített rekonstrukciós rajzokban bővelkedő kötetét fellapozzák. Tizenegy évvel a székesfehérvári Királyi Bazilikáról készített könyvét követően jelent meg a Középkori Székesfehérvár című kiadvány, amelyben a külvárosból indulva a Palotai és Budai kapun át belépve történelmi sétát tehetünk az egykori királyi koronázóvárosban.
2022.12.09. 15:37 |
Középkori Székesfehérvár – hangos séta Branczeiz Zsuzsa vezetésével

Megelevenedik a francia metszet, amelyen nemcsak hadi jelenetek, de a mindennapi élet is jól megfigyelhető: a vízhez kutyájával baktató horgász, a kútról éppen vizet húzók, az ebédet üstben főző fehérváriak.

A képek és rajzok segítenek abban, hogy betekintsünk olyan fehérvári otthonokban, ahol egy-egy ajtó, falszakasz, vagy egy eddig funkció nélkülinek hitt ablak bújik meg, és őrzi az egykorvoltak keze nyomát.

„Az elmúlt századok emlékeinek alapos megértésében, átélésében szerettem volna segíteni mindazokat, akik szeretnék tudni, miért van például egyetlen ház beljebb a Rózsa utcában, mint a többi, s, hogy a törökfürdő az egyetlen olyan szárazfürdő hazánkban, amely ilyen formában megmaradt.” – mondta az ÖKK Podcast vendége. Branczeiz Zsuzsa olyan munkát tervez, amely a legújabb tudományos eredményekre építve, rajzok és fotók segítségével közel hozza a sokszor csak töredékeiben látható egykori Székesfehérvár építészeti emlékeit, és szinte kézzelfoghatóvá teszi a város múltját.

Várostörténet

Összes

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.

  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.

  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.