-
Azonosították II. (Vak) Béla király maradványait
A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen az egykori Nagyboldogasszony-bazilika helyén található osszárium több mint 400 genomjának elemzésével három új férfiági Árpád-házi vonalat azonosítottak, és ezzel kétséget kizáróan sikerült meghatározni II. (Vak) Béla király maradványait is.
2026.06.15. -
Vörösmarty emlékezete Fehérváron
Vörösmarty Mihály, a magyar irodalomtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja 1855-ben hunyta le a szemét, testi bajai mellett mélabútól sújtottan. Szűkebb hazája soha nem feledte a költőt, s amint lehetett, Fejér vármegye szobor állításával tisztelgett nagysága előtt. Az emlékműnek is beillő alkotást gyermek- és ifjúkorának fontos helyszínén, Székesfehérváron avatták fel 1866. május 6-án, több évnyi előkészületet követően.
2026.06.14. -
A Fekete Sas múltja
Az Ady Endre utcában járva egy nagy, egykor impozáns épület mellett halad el a szemlélő. Homlokzatán emléktábla jelzi: 1848-ban fontos eseményeknek adott otthont, a főbejárat előtti járdán pedig két botlatókő őrzi az utolsó polgári tulajdonos és felesége emlékét. A Fekete Sasnak, Fehérvár egykori közéleti és kulturális központjának évszázados története van.
2026.06.10. -
Temetői séta
A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
2026.06.10.
Középkori Székesfehérvár – hangos séta Branczeiz Zsuzsa vezetésével
Megelevenedik a francia metszet, amelyen nemcsak hadi jelenetek, de a mindennapi élet is jól megfigyelhető: a vízhez kutyájával baktató horgász, a kútról éppen vizet húzók, az ebédet üstben főző fehérváriak.

A képek és rajzok segítenek abban, hogy betekintsünk olyan fehérvári otthonokban, ahol egy-egy ajtó, falszakasz, vagy egy eddig funkció nélkülinek hitt ablak bújik meg, és őrzi az egykorvoltak keze nyomát.
„Az elmúlt századok emlékeinek alapos megértésében, átélésében szerettem volna segíteni mindazokat, akik szeretnék tudni, miért van például egyetlen ház beljebb a Rózsa utcában, mint a többi, s, hogy a törökfürdő az egyetlen olyan szárazfürdő hazánkban, amely ilyen formában megmaradt.” – mondta az ÖKK Podcast vendége. Branczeiz Zsuzsa olyan munkát tervez, amely a legújabb tudományos eredményekre építve, rajzok és fotók segítségével közel hozza a sokszor csak töredékeiben látható egykori Székesfehérvár építészeti emlékeit, és szinte kézzelfoghatóvá teszi a város múltját.