2. Várostörténet

Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

Több száz csontmintát vettek az Osszáriumban őrzött koponyákból, most pedig a csontok nagy részét visszaszállítják a napokban Székesfehérvárra a Magyarságkutató Intézet munkatársai. Két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is. A koponyákat 3D szkennerrel digitalizálják, így a későbbiekben biológiai arcrekonstrukció is készülhet.
2022.08.09. 11:25 |
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.

Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV

Az osszáriumból még tavaly februárban vitték el az egykori Nagyboldogasszony Bazilikába területén fellelt csontokat genetikai vizsgálatra.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.

Képeken az osszáriumban található csontok azonosítása
Képeken az osszáriumban található csontok azonosítása
Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy - ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve - több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9-től a 16. századig használták temetkezésre.

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.

Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.

Várostörténet

Összes

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.

  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.

  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.

  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.