Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

Több száz csontmintát vettek az Osszáriumban őrzött koponyákból, most pedig a csontok nagy részét visszaszállítják a napokban Székesfehérvárra a Magyarságkutató Intézet munkatársai. Két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is. A koponyákat 3D szkennerrel digitalizálják, így a későbbiekben biológiai arcrekonstrukció is készülhet.
2022.08.09. 11:25 |
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.

Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV

Az osszáriumból még tavaly februárban vitték el az egykori Nagyboldogasszony Bazilikába területén fellelt csontokat genetikai vizsgálatra.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.

Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy - ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve - több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9-től a 16. századig használták temetkezésre.

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.

Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.

Várostörténet

  1. Kis irodalmi séta

    Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.

    2026.09.12.
  2. Varkocs emlékére

    Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.

    2026.09.03.
  3. Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg

    Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.

    2026.09.02.
  4. Öreghegyi emlékek a XX. századból

    Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.

    2026.08.28.