-
Így gyászolt Fehérvár
Fekete betűkkel vonult be a város történelmébe a szeptember 19-i bombázás, az áldozatok temetéséről beszámoló helyi újságban a gyász néma döbbenete köszön vissza a címlapról. A Fejérmegyei Napló politikai, társadalmi és szépirodalmi közlöny címlapján szeptember 22-én pénteken a Gyászol az őskoronázó város, temetik a légitámadás áldozatait című írás tudósít a borzalmak következményeiről.
2024.09.20. -
80 éve történt
A II. világháborúban az angolszász stratégiai bombázások 1944. szeptember 19-én érték el Székesfehérvárt. Az addig békés város ezen a napon szembesült a háború borzalmaival. Késő este szólaltak meg a hatósági szirénák és Fehérvár lakossága levonult az óvóhelyekre, ahogyan azt tette ilyen esetekben már 1944 nyarán többször is. Ezen a napon azonban nem röpcédulák, hanem bombák hullottak az égből.
2024.09.19. -
37 éve értek haza
A fehérvári Fa Nándor és Gál József voltak az elsők, akik magyarként vitrolással megkerülték a Földet. Összesen 70 ezer kilométert utaztak a legjobban felszerelt Balaton 31-esen, 12 országban kötöttek ki és összesen 295 napot töltöttek vízen. 1987. szeptember 12-én több ezer zászlót lobogtató, Himnuszt éneklő magyar várta őket a Opatiában, majd Székesfehérváron a Városház téren.
2024.09.12. -
42 évvel ezelőtt történt
Szeptember 9-e szomorú dátum Székesfehérvár történetében. 42 évvel ezelőtt ezen a napon történt a feketehegy-szárazréti vasúti átjáróban az a vonatbaleset, melyben tizenhatan életüket vesztették. A Komárom felől érkező nemzetközi gyorsvonat összeütközött a 37-es helyijáratos autóbusszal, melyen nagyon sok, iskolából hazafelé tartó gyermek utazott. Nyolc felnőtt és nyolc gyermek halt meg, a legfiatalabb egy mindössze 9 hónapos kislány volt.
2024.09.09.
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak
A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.
Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.
A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.
A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.
Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.