-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
Az egykori Sörház-malom történetéről nyílt kiállítás a Kodolányi János Egyetemen
Székesfehérvár évszázados sörfőző múlttal rendelkezik. A középkorban már lehettek ilyen üzemek a városban, azonban az erről szóló feljegyzések hiányosak vagy eltűntek. 1543 szeptemberében a város török kézre került, a következő évben, 1544-ben készült egy feljegyzés, melyben két, sört árusító üzemről tesznek említést.
1688-ban a törököket sikerült végleg kiűzni Székesfehérvárról. Ezt követően a városba és annak egyik legfontosabb tevékenységébe, a sörfőzésbe is életet kellett lehelni. Ennek eredményeként 1689. szeptember 15-én a városi vezetés regálékat, jogokat kapott a sör főzésére és árusítására. Ez lendületet adott, egy 1691-es német térképen már fel van tüntetve az általunk ismert épület első változata. A 18. század elejére tehát felépült a Sörház első változata. Az üzem története 1723-ban vett új irányt. A július 9-i tanácsülésen döntés született egy új sörház felépítéséről, amely munkálatok 1726-ra be is fejeződtek. A bővítést bérbeadások sorozata követte. A malmot 1800-ban kibővítették és átépítették. Érdekesség, hogy ekkor városfalak, a királyi bazilika kőfaragványai és sok török sírkő is bekerült a falazóanyagba.
A Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében, a Városi Levéltár és Kutatóintézettel együttműködve nyílt kiállítás , amely leírások, jegyzőkönyvek, térképek és korabeli fotók segítségével mutatja be az épület történetét.
A megnyitón Mészáros Attila alpolgármester, a főiskola egykori hallgatója köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, fontos, hogy megismerjük a múltját annak az épületnek, amely egykoron a város egyik fő malma, élelmiszerraktára is volt. Hozzátette: 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltást követő fontos időszakban létrejött a Kodolányi János Főiskola, amely enyhítette a felsőoktatás hiányát a városban. Az elmúlt évtizedekben több ezer diák kapta meg itt azt a tudást, amely gyarapította a várost és a régiót. Az alpolgármester arra kérte az intézmény vezetését, hogy a várossal együttműködve a jövőbe is folytassák az egyetemi campus gyarapítását.
A tárlatot Dr. h.c. Szabó Péter PhD, az egyetem rektora nyitotta meg. Mint mondta, a történelem szakos hallgatók kapták azt a feladatot, hogy a 30 éves jubileumi év tiszteletére állítsák össze a kiállítást. A tárlat várhatóan az ünnepi év végéig tart nyitva. Napjainkban a felsőoktatásnak komoly gazdaságélénkítő, társadalomfejlesztő szerepe van, éppen ezért új alap- és mesterszakok indítását tervezik a Kodolányin.
A megnyitót követően Szarka Zoltán és Vankay Marcell hallgatók tartottak előadást az ikonikus épület múltjáról.