Az egykori Sörház-malom történetéről nyílt kiállítás a Kodolányi János Egyetemen

Pillanatképek a Sörház-malom múltjából címmel nyílt kiállítás kedden az idén 30 éves fennállását ünneplő Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében. A tárlaton leírások, jegyzőkönyvek, térképek és fotók mutatják be az épületet, amely sörfőzőként, malomként és fürdőként is üzemelt egykoron. 
2022.11.15. 15:07 |
Az egykori Sörház-malom történetéről nyílt kiállítás a Kodolányi János Egyetemen

Székesfehérvár évszázados sörfőző múlttal rendelkezik. A középkorban már lehettek ilyen üzemek a városban, azonban az erről szóló feljegyzések hiányosak vagy eltűntek. 1543 szeptemberében a város török kézre került, a következő évben, 1544-ben készült egy feljegyzés, melyben két, sört árusító üzemről tesznek említést.

1688-ban a törököket sikerült végleg kiűzni Székesfehérvárról. Ezt követően a városba és annak egyik legfontosabb tevékenységébe, a sörfőzésbe is életet kellett lehelni. Ennek eredményeként 1689. szeptember 15-én a városi vezetés regálékat, jogokat kapott a sör főzésére és árusítására. Ez lendületet adott, egy 1691-es német térképen már fel van tüntetve az általunk ismert épület első változata. A 18. század elejére tehát felépült a Sörház első változata. Az üzem története 1723-ban vett új irányt. A július 9-i tanácsülésen döntés született egy új sörház felépítéséről, amely munkálatok 1726-ra be is fejeződtek. A bővítést bérbeadások sorozata követte. A malmot 1800-ban kibővítették és átépítették. Érdekesség, hogy ekkor városfalak, a királyi bazilika kőfaragványai és sok török sírkő is bekerült a falazóanyagba.

A második világháborút követő infláció a Sörházat és a malmot is érintette, emiatt az árbevétel növelése érdekében ideiglenesen napraforgóolajat is gyártottak itt a sör mellett. Az üzemet hivatalosan 1951-ben államosították, működését nem sokkal később leállították. 1963-ban a Fejér Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat felhagyott az épület üzemeltetésével. A következő 22 évben az épületet magára hagyták, nem foglalkoztak vele. 1985-ben a FETÉV felvetette az épület lebontását, azonban a létesítményt – Csutor Éva közbenjárásának köszönhetően – sikerült védett műemlékké nyilvánítani. 1998 július 19-én a Sörház-malom máig tisztázatlan ok miatt leégett. Három évvel a súlyos tűzvész után tárgyalások kezdődtek a Kodolányi János Főiskolával, ugyanis az intézmény a területen történő terjeszkedést tervezte. 2002-ben hivatalosan is a főiskola tulajdonába került az épület, és megkezdődött a rekonstrukció tervezése. 2004-ben indult el a nagyszabású felújítás, amely 2007-ben hivatalosan is befejeződött.

A Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében, a Városi Levéltár és Kutatóintézettel együttműködve nyílt kiállítás , amely leírások, jegyzőkönyvek, térképek és korabeli fotók segítségével mutatja be az épület történetét.

A megnyitón Mészáros Attila alpolgármester, a főiskola egykori hallgatója köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, fontos, hogy megismerjük a múltját annak az épületnek, amely egykoron a város egyik fő malma, élelmiszerraktára is volt. Hozzátette: 30 évvel ezelőtt, a rendszerváltást követő fontos időszakban létrejött a Kodolányi János Főiskola, amely enyhítette a felsőoktatás hiányát a városban. Az elmúlt évtizedekben több ezer diák kapta meg itt azt a tudást, amely gyarapította a várost és a régiót. Az alpolgármester arra kérte az intézmény vezetését, hogy a várossal együttműködve a jövőbe is folytassák az egyetemi campus gyarapítását.

A tárlatot Dr. h.c. Szabó Péter PhD, az egyetem rektora nyitotta meg. Mint mondta, a történelem szakos hallgatók kapták azt a feladatot, hogy a 30 éves jubileumi év tiszteletére állítsák össze a kiállítást. A tárlat várhatóan az ünnepi év végéig tart nyitva. Napjainkban a felsőoktatásnak komoly gazdaságélénkítő, társadalomfejlesztő szerepe van, éppen ezért új alap- és mesterszakok indítását tervezik a Kodolányin.

A megnyitót követően Szarka Zoltán és Vankay Marcell hallgatók tartottak előadást az ikonikus épület múltjáról.

Várostörténet

  1. 32 éve lett megyei jogú város

    A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.

    2022.12.01.
  2. Nem volt termálvíz

    Az energiaár-robbanás miatt erőteljesebben felmerül a különböző alternatív fűtési megoldások használatának lehetősége. Ilyen lehet akár a termálhő hasznosítás is. Fehérvár alatt 1936-ban kerestek először és utoljára termálvizet. A terv az volt akkoriban, hogy 600 méterrel a föld alatt melegvizet találnak és az a város alá benyúló mohai ásványvíz-medence vizével keveredve egyedülálló termálvizet eredményezett volna.

    2022.11.23.
  3. Aranybulla 100.

    1922-ben ezen a napon nagy ünnepségre készülődött Székesfehérvár. Az Aranybulla kibocsátásának 700. évfordulójára emlékezett akkor a város. A nagyszabású rendezvénysorozat részeként Aranybulla-emlékművet avattak a Csúcsos-hegyen. Az obeliszk azóta elpusztult. Ismerjék meg Önök is kalandos történetét, valamint az ötven éve készült, ma is a helyszínen látható emlékművet.

    2022.11.19.
  4. a Sörház-malom múltja

    Pillanatképek a Sörház-malom múltjából címmel nyílt kiállítás kedden az idén 30 éves fennállását ünneplő Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében. A tárlaton leírások, jegyzőkönyvek, térképek és fotók mutatják be az épületet, amely sörfőzőként, malomként és fürdőként is üzemelt egykoron. 

    2022.11.15.