Tudományos konferenciával zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet a Siklósi Kutatóközpont

ALBA REGIA – BULLA AUREA – Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásábancímmel szerveztek tudományos konferenciát a Hiemer-házban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ezzel az eseménnyel zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet. Az esztendő hivatalosan emléktábla-avatással ér véget szombaton a Nemzeti Emlékhelyen.
2022.12.14. 13:16 |
Tudományos konferenciával zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet a Siklósi Kutatóközpont

A tudományos konferencián hármas jubileumra – 972-re, Székesfehérvár hagyomány szerinti alapításának 1050-dik évfordulójára; 1172-re, III. Béla király uralomra jutásának 850-dik évfordulójára és 1222-re, az Aranybulla székesfehérvári kiadásának 800-dik évfordulójára – emlékeztek.

A tudományos élet képviselői a városalapítás előtti időktől az Aranybulláig tartó periódussal kapcsolatban tartottak történeti, építéstörténeti, régészeti előadásokat Székesfehérvárról és környékéről.

Kulcsár Mihály, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont igazgatója köszöntőjében megemlékezett a felvidéki Ibolybalog településről, ahol az Árpád-ház kihalását követő trónviszályos időszakban elrejtették a Vencel király által menekített Szent Koronát. Az ereklye mindösszesen egyetlen éjszakát töltött az ipolybalogi Árpád-kori templomban, azonban a helyiek máig őrzik az esemény emlékét. A templom tetejét díszítő keresztet a Szent Koronára cserélték le, náluk is megtalálható az ereklye hiteles másolata, és a helyi énekkart Szent Korona Kórusnak hívják. Székesfehérváron körülbelül 300 esztendőt töltött a Szent Korona, így kiemelten fontos a nemzeti történelmünkről való megemlékezés.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester többek között arról beszélt, hogy az elmúlt néhány évben számos új tudományos eredmény látott napvilágot Székesfehérváron a konferenciát felölelő időszakkal kapcsolatban. Köszönettel tartozunk azoknak a régészeknek, akik folyamatosan, szélsőséges időjárási körülmények között is dolgoznak az ásatásokon, és segítenek feltárni, jobban megérteni a város és környékének történetét.

A városvezető hangsúlyozta, felelősséggel tartozunk a tekintetben, hogy időről időre a tudomány és a kultúra eszközeivel, tudományos alapossággal, az oktatás lehetőségét kihasználva bemutassuk a város történetét. Ezzel átadjuk azt az üzenetet, hogy Székesfehérvár büszke polgárai vagyunk.

A konferencián elsőként Takács Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének professzora tartott előadást Székesfehérvár korai templomainak építészettörténeti kapcsolatairól. Beszélt többek között a királyi Bazilikáról, a Nagyboldogasszony prépostsági templomról, amely 1601-ben megsemmisült, leromlása a 18. században folytatódott, míg a 19. századra véglegesen rommá vált. A Bazilika az egyik legbonyolultabb építéstörténettel rendelkező templom volt Magyarországon. Beszélt a Rózsa utcában egykor volt háromkaréjos templomról, amely rendkívül tagolt és érdekes épület volt, hozzá hasonló Tarnaszentmárián található. Érintette a székesegyház előtti téren állt egykori négykaréjos templomot is, melynek maradványai közműépítés során kerültek elő.

A székesfehérvári tudományos élet szereplői közül Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze Székesfehérvár térsége „Árpád népe” előtt – Élet az avar korban (6–9. század) a későbbi hatalmi központban és környezetében címmel, míg Szőllősy Csilla régész és Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató Fehérvár az elsők között – Kőfal a 11. században? címmel tartottak előadást. Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum történésze 972–1172–1222. Jubileumi sarokpontok Ófőváros korai történelméből tartott beszámolót. A további előadásokon szó volt a 10. századi Székesfehérvárról, III. Béla és II. András nyugati politikájáról, a Magna Cartáról és az európai jogalkotásról, továbbá az Aranybulláról.

A 2022-es Aranybulla Emlékév hivatalosan záró eseményére december 17-én, szombaton kerül sor a Nemzeti Emlékhelyen, ahol emléktáblát avatnak II. András magyar király tiszteletére.

Várostörténet

  1. 977 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2023.02.03.
  2. A Szent Sebestyén templomról

    A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.

    2023.01.20.
  3. ALBA REGIA – BULLA AUREA

    ALBA REGIA – BULLA AUREA – Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásábancímmel szerveztek tudományos konferenciát a Hiemer-házban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ezzel az eseménnyel zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet. Az esztendő hivatalosan emléktábla-avatással ér véget szombaton a Nemzeti Emlékhelyen.

    2022.12.14.
  4. Fehérvár korai századai

    972, 1172 és 1222 jubileuma alkalmából tudományos konferenciát szervez december 14-én, szerdán a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Érdekes előadások keretében mutatják be Székesfehérvár, hazánk történelmi fővárosának korai évszázadait.

    2022.12.13.