-
Nyolcvan éve történt
A várostörténet egyik legsikeresebb időszakának vetett véget a II. világháború - mondta Csurgai Horváth József a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, abban az előadásában, amit Székesfehérvár 1944-es társadalmáról tartott a Kodolányi Szabadegyetemen. Nyolcvan évvel ezelőtt ezen az éjszakán "az ágyú és egyéb fegyverek perlekedése egész éjjel tartott." - írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár.
2025.02.04. -
909 éve hunyt el Könyves Kálmán
Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták.
2025.02.03. -
80 éve történt
Hári Ferenc pékmester visszaemlékezéseit unokája Hári László jegyezte le, amiben arról is olvashatunk, milyen szörnyű módon számolták fel nyolcvan éve a Sóstó melletti cigánytelepet vagy arról, hogy Grószmanné, a deportálások előtt hogyan adta oda Háriéknak a család vagyonát. A családnak készült visszaemlékezéséből tudjuk azt is, hogyan gyújtották fel a Vörösmarty Színházat 1945-ben szovjet katonák.
2025.01.31. -
Könyvbemutató a Sóstó néprajzáról
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épülete ad helyet a fehérvári Sóstó néprajzi értékeiről szóló könyv bemutatójának. Az esten Gelencsér József szerzővel dr. Varró Ágnes beszélget.
2025.01.27.
Tudományos konferenciával zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet a Siklósi Kutatóközpont

A tudományos konferencián hármas jubileumra – 972-re, Székesfehérvár hagyomány szerinti alapításának 1050-dik évfordulójára; 1172-re, III. Béla király uralomra jutásának 850-dik évfordulójára és 1222-re, az Aranybulla székesfehérvári kiadásának 800-dik évfordulójára – emlékeztek.
A tudományos élet képviselői a városalapítás előtti időktől az Aranybulláig tartó periódussal kapcsolatban tartottak történeti, építéstörténeti, régészeti előadásokat Székesfehérvárról és környékéről.


Dr. Cser-Palkovics András polgármester többek között arról beszélt, hogy az elmúlt néhány évben számos új tudományos eredmény látott napvilágot Székesfehérváron a konferenciát felölelő időszakkal kapcsolatban. Köszönettel tartozunk azoknak a régészeknek, akik folyamatosan, szélsőséges időjárási körülmények között is dolgoznak az ásatásokon, és segítenek feltárni, jobban megérteni a város és környékének történetét.
A városvezető hangsúlyozta, felelősséggel tartozunk a tekintetben, hogy időről időre a tudomány és a kultúra eszközeivel, tudományos alapossággal, az oktatás lehetőségét kihasználva bemutassuk a város történetét. Ezzel átadjuk azt az üzenetet, hogy Székesfehérvár büszke polgárai vagyunk.
A konferencián elsőként Takács Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének professzora tartott előadást Székesfehérvár korai templomainak építészettörténeti kapcsolatairól. Beszélt többek között a királyi Bazilikáról, a Nagyboldogasszony prépostsági templomról, amely 1601-ben megsemmisült, leromlása a 18. században folytatódott, míg a 19. századra véglegesen rommá vált. A Bazilika az egyik legbonyolultabb építéstörténettel rendelkező templom volt Magyarországon. Beszélt a Rózsa utcában egykor volt háromkaréjos templomról, amely rendkívül tagolt és érdekes épület volt, hozzá hasonló Tarnaszentmárián található. Érintette a székesegyház előtti téren állt egykori négykaréjos templomot is, melynek maradványai közműépítés során kerültek elő.
A székesfehérvári tudományos élet szereplői közül Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze Székesfehérvár térsége „Árpád népe” előtt – Élet az avar korban (6–9. század) a későbbi hatalmi központban és környezetében címmel, míg Szőllősy Csilla régész és Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató Fehérvár az elsők között – Kőfal a 11. században? címmel tartottak előadást. Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum történésze 972–1172–1222. Jubileumi sarokpontok Ófőváros korai történelméből tartott beszámolót. A további előadásokon szó volt a 10. századi Székesfehérvárról, III. Béla és II. András nyugati politikájáról, a Magna Cartáról és az európai jogalkotásról, továbbá az Aranybulláról.
A 2022-es Aranybulla Emlékév hivatalosan záró eseményére december 17-én, szombaton kerül sor a Nemzeti Emlékhelyen, ahol emléktáblát avatnak II. András magyar király tiszteletére.