2. Várostörténet

Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásában

972, 1172 és 1222 jubileuma alkalmából tudományos konferenciát szervez december 14-én, szerdán a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Érdekes előadások keretében mutatják be Székesfehérvár, hazánk történelmi fővárosának korai évszázadait.
2022.12.13. 07:47 |
Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásában

ALBA REGIA – BULLA AUREA – Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásában címmel szervez tudományos konferenciát 2022. december 14-én, szerdán 10 órától a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont.

A Hiemer-ház báltermében várják az érdeklődőket, akik számos előadás keretében ismerkedhetnek meg a város korai történelmével.

Fehérvári és vendégelőadók is lesznek, így például Szabó Zoltántól hallhatnak a bazilika történetéről, a Szent István Király Múzeum szakemberei a fellelt 11. századi kőfalmaradványokról beszélnek majd, míg Szabados György a 972 – 1172 – 1222. Jubileumi sarokpontok az Ófőváros korai történelméből című előadással készül. 

A szerdai tudományos konferenciával csatlakozik az Aranybulla Emlékévhez a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont, így a szakmai programban szerepel a Magna Carta, III. Béla és II. András nyugati politikája, illetve az Aranybulla és kiadásának korszaka több aspektusból is. Az előadások nyilvánosak, szeretettel várják az érdeklődőket.

Várostörténet

Összes

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.

  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.

  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.

  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.