-
A hajdani öreghegyi nyaralókról
Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.
2026.08.02. -
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27.
A 479 évvel ezelőtt hősi halált halt Varkocs György várkapitányra emlékeztek
Varkocs György várkapitány a törökök elleni harcban esett el, 479 évvel ezelőtt.
A török sereg 1543. augusztus 23-án érkezett Székesfehérvárhoz, majd az ostrom során elsőként a Sziget és Ingovány külvárosok estek el. Szeptember 2-án a harcosok a várat is ostrom alá vették, ekkor vesztette életét a Budai kapunál vívott csatában a külvárosban rekedt Varkocs György várkapitány. Varkocsnak és 800-900 fős várőrségének a Szulejmán közel 40000 katonás seregével kellett felvennie a harcot. A várkapitány szobrát a város török alóli felszabadulásának 250. évfordulóján, 1938. május 19-én állították, az egykori Budai kapuhoz közel.
A csütörtök délelőtti néma megemlékezésen Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester, Lehrner Zsolt alpolgármester, valamint Szabó-Bakos Györgyné és dr. Márton Roland önkormányzati képviselők helyeztek el koszorút. A megemlékezésen részt vett Viza Attila közbiztonsági tanácsnok, valamint a Székesfehérvári Vasvári Pál Általános Iskola diákjai.