Szenzációs régészeti lelet került elő az iskolaudvar felújítása közben

Sajnos ez a terület a középkor hadi eseményei során állandó támadásoknak volt kitéve, így jelentős pusztításoknak estek áldozatul az itt álló világi és egyházi épületek, melyek létezéséről eddig csak az írott források tanúskodtak.

A feltárások során a korábban régészeti szempontból szinte fehér foltnak tekinthető Budai külváros térképére felkerült az első középkori épület részlete.

Különleges régészeti leletek kerültek elő a Rákóczi udvarán

Az egykori Budai külváros – azaz Civitas exterior stratégiailag fontos terület volt, hiszen a legfontosabb kereskedelmi útvonalak haladtak át ezen a külvároson a középkorban. Régészeti szempontból ezidáig szinte fehér foltnak számított a terület.

Reich Szabina a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze elmondta, hogy Siklósi Gyula régészprofesszor korábban csak a Királykút tájékán talált néhány falszakaszt. Arról vannak még forrásaink, hogy néhány kőfaragvány származott erről a területről. Tehát konkrétan épített örökségi elem a Budai külváros nem maradt fent ezidáig. Most egyértelműen bebizonyosodott a keltező értékű rétegeknek köszönhetően, hogy késő középkori lakóházakkal van dolgunk.

Ahhoz hogy mi is több adathoz információhoz jussunk szükség van a terület további kutatására, ezt már roncsolásmentes módon szeretnénk megtenni, hogy ne kelljen felbontani az udvart, talajradaros vizsgálatot szeretnénk a területen végezni - mondta Pokrovenszki Krisztián a Szent István Király Múzeum igazgatója. Ez a vizsgálat megmutathatja az épületek alaprajzát és kirajzolódhatnak az utcaszerkezetek.

A Rákóczi Iskola udvara – nyilván nem a mai város méretéhez nézve, hanem a középkori történelmi belvároshoz nézve messze van a főtértől gyalogosan. Ez is jelzi, hogy mekkora is volt valójában a középkorban Székesfehérvár. Biztos, hogy jelentős méretű város volt, nemcsak a Magyar királyságában, hanem európai vonatkozásában - mondta Cser-Palkovics András polgármester.

A II. Rákóczi Ferenc Általános iskola és a Szent István Király Múzeum már tervezi az együttműködés további elemeit, így ősszel interaktív, rendhagyó történelem órákon ismerkedhetnek majd a diákok az itt talált leletek jelentőségével és a középkori Székesfehérvár történelmével.

A felszínre került falszakaszok két épület meglétére utalnak. A legkorábbi építmény valószínűleg egy késő középkori, polgári ház lehetett a rétegekből származó kerámialeletek és érmék alapján. A keleti és a nyugati zárófalának részletét, valamint az épületbelső falát (északkelet–délnyugati irányú; 4,4 m hosszú, 60 cm széles) sikerült feltárni teljesen az alapozása aljáig (mai járószinttől mérve 2,3 m). Elképzelhető, hogy alápincézett épületről van szó, mert egy 60 cm széles nyílást – mely ajtó- vagy ablaknyílás – lehetett megfigyelni az északkelet–délnyugati irányú falban.

A másik épületnek csak egy északkelet–délnyugati irányú falszakaszát (2,6 m hosszú, 56 cm széles) találták meg, melynek keleti sarka egy nagyméretű beásás miatt beomlott. Az alapozását tekintve teljesen eltért az előző építménytől, a késő középkorra vagy a török korra keltezhető.

A két épület között egy Árpád-kori munkagödör részletét is feltárták, melynek faszénnel, égett vörös agyaggal erősen kevert betöltéséből nagymennyiségű kerámialelet, álltacsont és egy ár (hegyes végű szerszám) származott. A szélében cölöplyukakat alakítottak ki a féltető számára. A területen egy bronzkori gödör is volt a belőle előkerült edénytöredékek alapján.