Ma 32 éve, hogy megyei jogú várossá nyilvánították Székesfehérvárt

A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.
2022.12.01. 07:30 |
Ma 32 éve, hogy megyei jogú várossá nyilvánították Székesfehérvárt

Székesfehérvár megyei jogú várossá válása

Székesfehérvár jogállása az első tanácstörvény következtében alapvetően megváltozott. A korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt. 1945 után e státusza nem változott. Az átfogó törvényi rendelkezés 1950-ben jelent meg.

1950-ben a megyei, járási, városi, községi tanácsokat – szovjet mintára – az egységes és központosított államhatalom helyi szerveiként határozták meg. A tisztségviselők választását zárt listás rendszerben vezényelték le, első alkalommal 1950. október 22-én. A tanácselnökök csupán korlátozott, formális szabályrendelet-alkotási jogkörrel rendelkeztek. A tanácsok központi irányítását 1950-től a belügyminiszter, majd 1953–1954-ben a Minisztertanács látta el, ellenjegyzésük nélkül a tanács rendelkezései nem léphettek érvénybe. Székesfehérvár városát e törvény értelmében a járási tanács fennhatósága alá rendelték. Hasonló sorsra jutott a korábbi megyeszékhely, a nagymúltú Esztergom is.

Az 1954-ben a II. tanácstörvény már egyéni választókerületi rendszert vezetett be és létrehozta a tanácsok saját fejlesztési, illetve tartalékalapját. A módosítások után új területi igazgatási egységek: a megyékkel azonos jogállású, vagyis megyei jogú, és a járásokkal egyenrangú járási jogú városok jelentek meg. A kis területű, egymással szomszédos, 500 lakosnál kevesebb lélekszámú községek – ha más községgel vagy várossal nem voltak egyesíthetők – közös tanácsú községeket alkothattak. A megyei jogú várossá nyilvánításról, a közös községi tanácsok alakításáról, megszüntetéséről a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozott. Ennek értelmében – 1954. november 28-i hatállyal – négy várost emeltek megyei jogú városi rangra: Debrecent, Miskolcot, Pécset és Szegedet. Székesfehérvár esetében a jogszabály azt eredményezte, hogy járási jogú várossá vált.

Az 1971-ben hatályba lépett III. tanácstörvény a korábbi államhatalmi és tömegszervezeti funkciók, feladatok helyett a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellegét, teendőit hangsúlyozta. Oldotta a központi irányítás szigorát: utasítások helyett már törvények és más szintű jogszabályok határozták meg a tanácsok funkcióit; a helyi képviseletek önkormányzatként való működésének elengedhetetlen feltétele, gazdasági önállóságuk biztosítása azonban elmaradt. Ugyancsak 1971-től a járási tanácsok megszűntek, járási hivatalokká keresztelték át őket, és a megyei tanácsok alá rendeltettek, mint annak önálló hatáskörű, államigazgatási feladatokat ellátó, egyszemélyes vezetés alatt álló szervei.

Képek: MTI fotó
A megyei jogú városi jogállás 1971. április 25-ei hatállyal, az új, III. tanácstörvény alapján szűnt meg. Ezután megyei város elnevezéssel illették a már említett négy legnagyobb magyar várost, melyekhez csatlakozott ekkor már Győr is. Ezen városok népessége meghaladta a százezer főt, valamint társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális hatásuk átívelt a megyehatárok fölött. Ezt követően hosszabb ideig nem történt változás a városi hierarchiában. A rendszerváltás „előzményeként” 1989. április 1-jei hatállyal azonban újabb három város megyei várossá nyilvánítására került sor. Az addigra a százezres népességet elérő Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár kisebb részben töltött ugyan be több megyére kiterjedő, regionális funkciókat, de az épp zajló politikai változások engedékenyebbé tették a döntéshozókat a helyi ambíciókat megfogalmazó tanácsi vezetők igényeit szem előtt tartva. A városoknak így lehetősége nyílott arra, hogy hagyományaikat és helyi energiáikat fejlődésük érdekében hasznosíthassák.

Várostörténet

  1. 977 éve hunyt el Könyves Kálmán

    Kegyelem és kegyetlenség, követés és megújítás jellemezte személyiségét és uralkodását. Korának egyik legműveltebb alakja volt. Az általa létrehozott magyar–horvát államközösség 816 éven keresztül állt fenn. A bosszúálló emlékezet ravasz nyomorékká torzította alakját, de száz év múltán már szent királyaink közé is sorolták. 

    2023.02.03.
  2. A Szent Sebestyén templomról

    A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.

    2023.01.20.
  3. ALBA REGIA – BULLA AUREA

    ALBA REGIA – BULLA AUREA – Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásábancímmel szerveztek tudományos konferenciát a Hiemer-házban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ezzel az eseménnyel zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet. Az esztendő hivatalosan emléktábla-avatással ér véget szombaton a Nemzeti Emlékhelyen.

    2022.12.14.
  4. Fehérvár korai századai

    972, 1172 és 1222 jubileuma alkalmából tudományos konferenciát szervez december 14-én, szerdán a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Érdekes előadások keretében mutatják be Székesfehérvár, hazánk történelmi fővárosának korai évszázadait.

    2022.12.13.