Felnyitották az osszáriumot - folytatódik a genetikai kutatás

Az Országos Onkológiai Intézet munkacsoportja még 2013-ban kezdett dolgozni az eredetileg a székesfehérvári bazilikában eltemetett emberi maradványok azonosításán. A munkát nemzetközi összefogással végezték. Három külföldi laboratórium is elvégezte a genetikai vizsgálatot, így nem vitatható a kontrollált eredmény. A program vezetője volt már akkoriben - még nem miniszterként -  Kásler Miklós professzor, magyar onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, aki onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzet történelmi, történelemfilozófiai sorskérdései iránt.

Így nyitották fel az osszáriumot a további genetikai vizsgálatokhoz

Felemelő a környezet és emelkedett a pillanat, amikor azt a földet érinti a lábunk, ahol királyok koronáztattak meg majd választották ugyanezt a helyet nyughelyül, hogy emlékük fennmaradjon és emlékezhessünk alkotásukra – emelte ki Prof. Dr. Kásler Miklós.

Mint mondta 1848 novemberében volt az első feltárás az egykori Nagyboldogasszony bazilika helyén és mindig a kor színvonalán történtek a kutatások. A genetika most lehetőséget teremtett arra, hogy nagy pontossággal vizsgálhassuk a csontokat, olyan módszerrel, ami eddig nem volt lehetséges. Az Árpád-ház kutatása akkor kezdődhetett el, amikor lehetővé vált a Mátyás templomban őrzött feltételezett királyaink vizsgálata. Ennek alapján megnyílt a lehetőség, Fehérváron további királyok csontjainak vizsgálatára. Kásler Miklós felelevenítette azt az emlékezetes beszélgetést, amit Spányi Antal püspökkel folytatott néhány éve, amikor az identitás jelentőségéről beszélgettek, arról, hogy mit is jelentenek ezek a csontok Fehérvárnak és az egész magyarságnak. "Amit a szerencsétlen körülmények évszázadok alatt elpusztítottak, ott olyan Nemzeti Emlékhelyet lehet majd kialakítani, ahol a királyaink az idők végezetéig nyugodni akarnak. Biztos vagyok abban, hogy eredményes lesz a vizsgálat, nem csak a Hunyadiak esetében, hanem az összes többi király esetében is."

A múlt feltárása és alapos megismerése fontos feladat.

A múltba kapaszkodnak a jelen gyökerei, onnan jönnek a hagyományok, a hit és az erkölcs ereje. A gyökerek, népünk erkölcse, keresztény hite és kultúrája pedig ma is megtartó erő. Megmaradás vagy feloldódás és önmagunk elvesztése a tét – mondta Spányi Antal megyéspüspök. A magyar színnek, mely gazdagítja a világot nem eltűnnie kell, hanem megmaradnia, mert e nélkül a világ lenne színtelenebb. Az egyház készségesen áll a kutatás útjára – emelte ki. "Alázattal és tisztelettel közeledünk a múlt felé és nyitjuk fel az osszáriumot, hogy közelebb kerülhessünk szentjeinkhez és történelmi nagyjainkhoz. Remélem elhozzuk ide majd az iskolásokat, hogy itt találkozzanak történelmi nagyjaink szellemével."

Hangsúlyozta, hogy várjuk vissza az ereklyéinket a tudományos kutatás végeztével, mely után remélhetőleg közelebb kerülhetünk történelmünkhöz.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere arról beszélt az eseményen, hogy e nélkül a hely nélkül valószínűleg nem lehetnénk itt és nem beszélhetnénk magyarul a magyar kultúráról, ami ebből a fehérvári helyből gyökerezett.

Szent hely, mely az akkori államiság legfontosabb helye is volt.

Székesfehérvár polgármestere felidézte, hogy 2013 augusztusában a fehérvári kormányülés mondta ki, hogy el kell indítani az Árpád-ház Programot. Ekkor kezdődött el több olyan munka, melynek eredményét lassan már a gyakorlatban is látni lehet: elindult a királyi séta program és a Múzeum rendházépületének felújítása, és sikerült elérni, hogy a Köztársaság Mozi volt épületében a Nemzeti Emlékhely látogatóközpontja és egyben kutatási központja is kialakítható legyen.

Kiemelte, hogy elődeink, amikor az osszáriumot kialakították, azt azért tették így, mert akkor azt mondták, hogy eljön majd az idő, amikor a tudomány képes lesz majd ezen csontok vizsgálatára. Most pedig egy nagyon fontos tudományos munka az, aminek a céljára ezeket a csontokat átadhatjuk.

A sajtótájékoztatón részt vett Vargha Tamás államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is.