Különleges töriórát tartott a Deák Technikumban Hermann Róbert történész

Két módon lehet tanítani a diákokat: ismeretközpontúan vagy élményszerűen.

Az első esetben a hangsúly inkább a tananyag átadásán, az elméleti tudás, az adatok, időpontok közlésén van, a második esetben viszont az érdekesség, élményszerűség, az aktív bevonódás segít abban, hogy a fiatalok megjegyezzék például a történelem fontos mozzanatait.

Hermann Róbert történelemórája a Deák Technikumban

A Székesfehérvári SZC Deák Ferenc Technikum és Szakképző Iskola Innovációs Munkaközösségében merült fel az ötlet egy élményalapú, egyúttal az érettségi vizsgára való felkészülést is segítő előadássorozat életre hívásáról, amelynek során olyan ismert személyeket hívnának meg az iskolába, akik a tanárok, pedagógusok látásmódjától eltérően, új oldaláról tudnának bemutatni egy-egy témát – tudtuk meg Bánfalvi Róberttől. A Deák Technikum igazgatója azt is elárulta, ebből az ötletből született meg az „Érettségi Műhely – Kulcs a továbbtanuláshoz” névre hallgató sorozat, amelynek idei első előadójaként kedden Prof. Dr. Hermann Róbert történész, egyetemi tanár várta a diákokat „A tavaszi hadjárattól a világosi fegyverletételig” címmel, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témájában. 

A székesfehérvári születésű történész, egyetemi tanár és akadémikus, Magyarország egyik legismertebb hadtörténésze bevezetőjében felidézte gyermekkorát, amikor a fehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában nagyon érdekelte a kuruc kor. „Miután kézügyességem soha nem volt, a matematikához, fizikához nem értettem, ilyen módon, vígaszágon maradt a történelem. Az azonban mindig zavart, hogy a derék kurucok a Rákóczi-szabadságharc minden egyes nagy csatáját elveszítették.” – mondta viccesen az előadó. Arra is kitért, hogy óriási hatással volt rá Féja Géza „Visegrádi esték” című történelmi regénye, amelyben az idős Görgei Artúrnak éjszakánként megjelenik Kossuth Lajos, és arról beszélgetnek, pontosan mi és hogyan is történt 1848-49-ben.

„Amikor én tanultam ezt a korszakot, akkor a szabadságharc fővezéréről, Görgei Artúrról sok jót nem lehetett olvasni sem a tankönyvekben, sem a nagy összefoglaló művekben, sem a sajtóban. Ezért már akkor összevitatkoztam a tanárnővel, ami az álmoskönyvek szerint sem jelent túl sok jót a diáknak…” – fogalmazott Hermann Róbert, aki azóta is ezzel az időszakkal foglalkozik, s munkái jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a történettudomány és a közgondolkodás rehabilitálja Görgei Artúr emlékét, és ne árulóként, hanem a magyar hadtörténet egyik legnagyobb alakjaként tekintsen rá.

A keddi előadásban a szabadságharc egy viszonylag rövid, az 1849-es tavaszi hadjárattól a világosi fegyverletételig tartó periódusát mutatta be élvezetes stílusban a nagytudású előadó.

Hermann Róbert kiemelte, ez az időszak a magyar történelem egyik legjobban dokumentált időszaka, olyan mennyiségű iratanyag van erről az alig két évről, mint a teljes magyar középkor történelméről együttvéve. Ez egyúttal azt is jelenti, nincs olyan történész, aki egyedül, önmagában ezt képes lenne áttekinteni. A diákoknak tartott előadáson szó esett a Görgei Artúr vezette sikeres ellentámadásokról, az áprilisi és májusi győzelmekről (pl. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló), majd Buda április 26-i felszabadításáról is. És persze hallhattak a diákok az 1849. április 14-i Függetlenségi nyilatkozatról, no meg arról a fordulatról is, amikor az osztrák császári udvar segítségkérésére Miklós orosz cár több mint 200 ezer katonát küldött Magyarország ellen, aminek a vége aztán a világosi fegyverletétel lett.

Az érettségire (is) felkészítő előadássorozat idén még két alkalommal folytatódik.

November 3-án Dr. Hahner Péter, a Rubicon Intézet főigazgatója beszél majd a diákoknak az amerikai köztársaság működéséről a 18. századtól napjainkig, november 18-án pedig Prof. Dr. Nagy Mariann egyetemi tanár (KRE) tart előadást a Kárpát-medencében élő etnikumokról a 18. században. A tervek szerint az érettségit segítő sorozat a tavaszi időszakban is folytatódik a Deák Technikumban.