1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
Gáspár János polgármester Székesfehérvár épületeinek, útjainak és gyárainak újjáépítése mellett még ezekben a reménytelen időkben is fontosnak tartotta a város lelki újjáépítését a kultúra által.
Székesfehérváron 1945 március 23-án alakult meg az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, a testület feladata a közigazgatás újjászervezése volt a több hónapos frontharcokat követően. A bizottság elnöke Gáspár János ügyvéd volt, elnökhelyettese Ketskés Elek. A bizottság a belügyminiszterhez írott jelentésében írja le az ostrom utáni székesfehérvár állapotát.
A városban körülbelül 20 ezer lakos maradt a korábbi 50 ezerből, többségük nyugdíjas férfi és nő, illetve gyermekek és betegek. A város lakosságának becslésük szerint mintegy 25%-a volt munkaképes.
A fehérvári lakóházak és egyéb épületek fele romba dőlt a bombázások következtében, további 40% pedig jelentősen megrongálódott.
Nyolcvan éve történt - képeken a II. világháború pusztítása Székesfehérváron
A bizottság beszámolója szerint a fehérvári épületeknek mindössze 10%-a maradt épségben, vagy olyan állapotben, hogy kisebb javításokkal használhatóvá tehető. "A város belső területét épületromok borítják. A romok alatt és a romok között emberi hullák, állati tetemek, rothadó és büdös anyagok feküsznek. Ugyancsak sok temetetlen hulla és állati tetem fekszik szanaszét határainkban, amelyeknek egy része már oszlásnak indult.." - írták a belügyminiszternek, érzékeltetve a háború borzalmait.
Székesfehérvár város nemzeti bizottsága 1945 április 3-án alakult meg, a nemzeti bizottság elnökévé Gáspár Jánost választották. Április 20-án Gáspár Jánost megválasztották a város polgármesterének is, helyét a nemzeti bizottság elnöki tisztségét illetően Wagner József, a szakszervezetek jelöltje vette át.
Gáspár János (1897-1975), a város újjáépítésének polgármestere Bihar vármegyében, Érbogyoszlón született. Jegyzőgyakornok, majd segédjegyző volt, 1926-tól járásbíró az Adonyi Járásbíróságon. 1942-ig Székesfehérváron volt törvényszéki bíró, majd 1942 és 1944 között magánügyvéd. 1945 és 1948 között Székesfehérvár polgármestere volt. 1957-től ismét ügyvédi irodát tartott fenn a városban. 1945-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt tagja és a székesfehérvári szervezet elnöke volt.
A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
"Iskoláinkat óriási erőfeszítések árán végre sikerült, ha nem is mindenben kielégítő, de a célnak megfelelő otthonhoz juttatnunk. Egyedül a fémipari középiskola az, amely az eredményes oktatáshoz feltétlenül szükséges helyiségeit még mindig nélkülözni kénytelen." - számolt be a polgármester az 1946. évi jelentésében.
A városvezetés még ilyen körülmények között is fontosnak tartotta a kulturális intézmények mielőbbi újraszervezését.
A kulturális élet helyreállítása ugyanakkor nagy nehézségekbe ütközött. "Sajnálattal kell megemlékeznem arról, hogy két kulturális intézményünk eredményes munkáját még mindig nem sikerült megkezdeni." - jelentette a testületnek 1946-ban a polgármester. Ez a két intézmény a zeneiskola és a múzeum volt, mindkét helyen anyagi okoból nem kezdődhetett meg a munka. A városi könyvtár ugyanakkor 1946 őszén már megnyitott. A színházi kultúra helyreállítása sem ígérkezett egyszerű feladatnak, a Vörösmarty Színház épülete romokban hevert és a még megmaradt falai sem voltak alkalmasak arra, hogy felhasználásukkal újjáépítsék a színházat. Az épülőfélben lévő kultúrház falai között születhetett volna újra a színjátszás, de a kultúrház befejezéséhez félmillió forint hiányzott. A polgármester a központi költségvetésnél lobbizott forrásokért.
A Szabó palota a II. világháborút követően. Ma a Fejér Vármegyei Rendőrfőkapitányság épülete.
1946-ban a polgármester a jövő legfontosabb feladatai közé sorolta az újjáépítések minél szélesebb körű folytatását, az iskolaépületek teljes rekonstrukcióját, az Eppinger-féle téglagyár helyreállításának befejezését és mielőbbi üzembe helyezését, a kultúrház befejezését, az utak helyreállításának folytatását és a városi közigazgatás kiépítését és korszerűsítését.
Forrás: Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945-1950 / Csurgai Horváth József-Erdős Ferenc
A 80 éve történt cikksorozatunk eddig megjelent írásai
