2. Várostörténet

80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

1945 január 19-én írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár, hogy "délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte." Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos 1920-tól mártírhaláláig volt a kórház főigazgatója és a Szent György Kórház első nagyarányú fejlesztője.
2025.01.20. 10:14 |
80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.

Főigazgatósága alatt végzett kitartó és elkötelezett munkájának méltó eredménye volt, hogy 1939-re már kilenc gyógyító osztályon, 482 ágyon zajlott a betegek ellátása. Főigazgatói munkája mellett az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta, de sportemberként is megállta a helyét, hiszen a Hungarian Jacht Club elnökeként 9. helyezést ért el az első Kék Szalag versenyen. A II. világháború vérzivataros idejében sem hátrált meg a feladatoktól, hivatástudatával és gyógyítás iránti elkötelezettségével példát állított az Õt követő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak egyaránt.

Dr. Berzsenyi Zoltán nyolcvan évbvel ezelőtt 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”.

A mai Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét a Hal téren (mai Piac téren) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.

Az egykori kórházigazgató sírja ma a Csutora temetőben található. (A képen Váczi Márk helytörténész, aki a Csutora temetőben rendszeresen tart olyan sétákat, amikor az itt nyugvó híres fehérváriakról mesél)

Dr. Berzsenyi Zoltán 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja pedig a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért adományozható. 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltánról nevezték el a kórház új, háromszintes műtő épületét.

Bejczy Gyula 1944 januárjában így írt naplójában a kórházigazgató megöléséről. "Délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte. Hármukat lőtték agyon a Szt. István u. 1. sz. alatti - Csúcs kanonok háza - ház pincéjében. Mégis áldozatokat követel az oroszok felszabadító uralma. Hány betegen segített a jó Berzsenyi főorvos úr és most egy sötét pincében kell meghalnia nyomorultul felelőtlen suhancok által kilőtt golyótól."

80 éve történt - eddig megjelent írások

    Várostörténet

    Összes

    1. Századeleji pillanatképek

      Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

      2026.01.30.

    2. Városrészek címerei

      Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

      2026.01.26.

    3. Egy gimnázium első 200 éve

      Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

      2026.01.22.

    4. Az utolsó aranyágacska

      A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

      2026.01.15.