2. Várostörténet

80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

1945 január 19-én írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár, hogy "délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte." Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos 1920-tól mártírhaláláig volt a kórház főigazgatója és a Szent György Kórház első nagyarányú fejlesztője.
2025.01.20. 10:14 |
80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.

Főigazgatósága alatt végzett kitartó és elkötelezett munkájának méltó eredménye volt, hogy 1939-re már kilenc gyógyító osztályon, 482 ágyon zajlott a betegek ellátása. Főigazgatói munkája mellett az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta, de sportemberként is megállta a helyét, hiszen a Hungarian Jacht Club elnökeként 9. helyezést ért el az első Kék Szalag versenyen. A II. világháború vérzivataros idejében sem hátrált meg a feladatoktól, hivatástudatával és gyógyítás iránti elkötelezettségével példát állított az Õt követő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak egyaránt.

Dr. Berzsenyi Zoltán nyolcvan évbvel ezelőtt 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”.

A mai Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét a Hal téren (mai Piac téren) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.

Az egykori kórházigazgató sírja ma a Csutora temetőben található. (A képen Váczi Márk helytörténész, aki a Csutora temetőben rendszeresen tart olyan sétákat, amikor az itt nyugvó híres fehérváriakról mesél)

Dr. Berzsenyi Zoltán 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja pedig a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért adományozható. 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltánról nevezték el a kórház új, háromszintes műtő épületét.

Bejczy Gyula 1944 januárjában így írt naplójában a kórházigazgató megöléséről. "Délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte. Hármukat lőtték agyon a Szt. István u. 1. sz. alatti - Csúcs kanonok háza - ház pincéjében. Mégis áldozatokat követel az oroszok felszabadító uralma. Hány betegen segített a jó Berzsenyi főorvos úr és most egy sötét pincében kell meghalnia nyomorultul felelőtlen suhancok által kilőtt golyótól."

80 éve történt - eddig megjelent írások

    Várostörténet

    Összes

    1. Szoborállítás, építkezések, országgyűlés

      A koronázó város az elmúlt 1000 esztendőben hűségesen ápolta Szent István király emlékét, kiemelve történelmi érdemeit, államalapító uralkodói művét. Ennek legnagyobb eseménysorozata 1936-1938 között zajlott, de korábban és később is számos, a szent király emlékezetéhez kapcsolódó példát találunk a helyi emlékezetpolitikában.

      2026.08.16.

    2. Szent István király halála

      Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király.

      2026.08.15.

    3. Kotsis Iván fehérvári épületei

      Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

      2026.08.10.

    4. „Mondd el fiaidnak!”

      A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

      2026.08.06.