2. Várostörténet

80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

1945 január 19-én írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár, hogy "délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte." Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos 1920-tól mártírhaláláig volt a kórház főigazgatója és a Szent György Kórház első nagyarányú fejlesztője.
2025.01.20. 10:14 |
80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.

Főigazgatósága alatt végzett kitartó és elkötelezett munkájának méltó eredménye volt, hogy 1939-re már kilenc gyógyító osztályon, 482 ágyon zajlott a betegek ellátása. Főigazgatói munkája mellett az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta, de sportemberként is megállta a helyét, hiszen a Hungarian Jacht Club elnökeként 9. helyezést ért el az első Kék Szalag versenyen. A II. világháború vérzivataros idejében sem hátrált meg a feladatoktól, hivatástudatával és gyógyítás iránti elkötelezettségével példát állított az Õt követő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak egyaránt.

Dr. Berzsenyi Zoltán nyolcvan évbvel ezelőtt 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”.

A mai Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét a Hal téren (mai Piac téren) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.

Az egykori kórházigazgató sírja ma a Csutora temetőben található. (A képen Váczi Márk helytörténész, aki a Csutora temetőben rendszeresen tart olyan sétákat, amikor az itt nyugvó híres fehérváriakról mesél)

Dr. Berzsenyi Zoltán 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja pedig a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért adományozható. 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltánról nevezték el a kórház új, háromszintes műtő épületét.

Bejczy Gyula 1944 januárjában így írt naplójában a kórházigazgató megöléséről. "Délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte. Hármukat lőtték agyon a Szt. István u. 1. sz. alatti - Csúcs kanonok háza - ház pincéjében. Mégis áldozatokat követel az oroszok felszabadító uralma. Hány betegen segített a jó Berzsenyi főorvos úr és most egy sötét pincében kell meghalnia nyomorultul felelőtlen suhancok által kilőtt golyótól."

80 éve történt - eddig megjelent írások

    Várostörténet

    Összes

    1. Egy gimnázium első 200 éve

      Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

      2026.01.22.

    2. Az utolsó aranyágacska

      A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

      2026.01.15.

    3. Egy szoborállítás előzményei

      Székesfehérvár mindig is büszkén vallotta magát Szent István városának, ám elsőként megkoronázott uralkodónkra nagyon sokáig nem emlékeztetett köztéri alkotás. A szoborállítás gondolata csak a 19. század végén merült fel komolyan, ám érdemi tettek ezt sem követték és az elképzelés csak 1938-ban valósult meg.

      2026.01.15.

    4. Hat harangja és kivilágított toronyórája volt már a Felsővárosi templomnak a századelőn

      A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. 1778-ban pedig Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak.

      2026.01.15.