2. Várostörténet

80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

1945 január 19-én írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár, hogy "délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte." Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos 1920-tól mártírhaláláig volt a kórház főigazgatója és a Szent György Kórház első nagyarányú fejlesztője.
2025.01.20. 10:14 |
80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.

Főigazgatósága alatt végzett kitartó és elkötelezett munkájának méltó eredménye volt, hogy 1939-re már kilenc gyógyító osztályon, 482 ágyon zajlott a betegek ellátása. Főigazgatói munkája mellett az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta, de sportemberként is megállta a helyét, hiszen a Hungarian Jacht Club elnökeként 9. helyezést ért el az első Kék Szalag versenyen. A II. világháború vérzivataros idejében sem hátrált meg a feladatoktól, hivatástudatával és gyógyítás iránti elkötelezettségével példát állított az Õt követő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak egyaránt.

Dr. Berzsenyi Zoltán nyolcvan évbvel ezelőtt 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”.

A mai Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét a Hal téren (mai Piac téren) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.

Az egykori kórházigazgató sírja ma a Csutora temetőben található. (A képen Váczi Márk helytörténész, aki a Csutora temetőben rendszeresen tart olyan sétákat, amikor az itt nyugvó híres fehérváriakról mesél)

Dr. Berzsenyi Zoltán 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja pedig a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért adományozható. 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltánról nevezték el a kórház új, háromszintes műtő épületét.

Bejczy Gyula 1944 januárjában így írt naplójában a kórházigazgató megöléséről. "Délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte. Hármukat lőtték agyon a Szt. István u. 1. sz. alatti - Csúcs kanonok háza - ház pincéjében. Mégis áldozatokat követel az oroszok felszabadító uralma. Hány betegen segített a jó Berzsenyi főorvos úr és most egy sötét pincében kell meghalnia nyomorultul felelőtlen suhancok által kilőtt golyótól."

80 éve történt - eddig megjelent írások

    Várostörténet

    Összes

    1. 80 éve történt

      A Városháza Díszterme adott otthont csütörtökön az 1944-45-ös magyar hadieseményeket elemző konferenciasorozat ötödik rendezvényének, amelyen elsősorban az 1945. március 6-án megindult Tavaszi ébredés hadműveletet és következményeit elemezték a történészek: ez a második világháború utolsó nagy német ellentámadása volt, ami gyökeresen kihatott Fejér vármegye történetére.

      2025.03.06.

    2. Az utolsó hadművelet

      A „80 éve történt” című hatrészes konferenciasorozat ismét Székesfehérvárra ér. A Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Vármegyei Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület, valamint a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség az 1944-1945. év magyar hadieseményeiről szóló sorozatot indított, ötödik konferenciájuk középpontjában 1945 márciusa szerepel.

      2025.03.05.

    3. 80 éve történt - "Drága jó fiam, csakhogy megjöttél!"

      - Hát megjöttél, fiam.- Igen, Édesapám. - Aztán szótlanul mentünk egymás mellett be a házba. Éreztem, hogy a bánat, a fájdalom házába jöttem. Istenem, most mennyi van ilyen! - Bejczy Gyula akkori fehérvári püspöki titkár naplójában így írta le azt, amikor nyolcvan éve, hazautazott szülőfalujába. 1945-ben ezekben a napokban nagyon sokan menekültek nyugat felé Székesfehérvárról.

      2025.03.04.

    4. Íme az Évtizedes Ybl-kutatás eredménye

      Van-e vajon Székesfehérváron is alkotása a grandiózus építészeti örökséget hátrahagyó Ybl Miklósnak, a város szülöttének? – Csutiné Schleer Erzsébet építész éppen egy évtizeddel ezelőtt tette fel magának az izgalmas kérdést, s azóta több ezer órát töltött a kutatással. A hétfő esti előadásán több, eddig „rejtőzködő” városi épület titkáról lebbentette fel a fátylat, miszerint a 19. század legnagyobb magyar műépítészének zsenialitása volt az ő szülőatyjuk.

      2025.03.03.