2. Várostörténet

80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

1945 január 19-én írta naplójában Bejczy Gyula akkori püspöki titkár, hogy "délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte." Dr. Berzsenyi Zoltán sebész főorvos 1920-tól mártírhaláláig volt a kórház főigazgatója és a Szent György Kórház első nagyarányú fejlesztője.
2025.01.20. 10:14 |
80 éve történt - egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt

Nevéhez fűződik az első röntgengép, az első mikroszkóp, az első EKG beszerzése, vezetése alatt a fehérvári kórház több épülettel bővült.

Főigazgatósága alatt végzett kitartó és elkötelezett munkájának méltó eredménye volt, hogy 1939-re már kilenc gyógyító osztályon, 482 ágyon zajlott a betegek ellátása. Főigazgatói munkája mellett az Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátta, de sportemberként is megállta a helyét, hiszen a Hungarian Jacht Club elnökeként 9. helyezést ért el az első Kék Szalag versenyen. A II. világháború vérzivataros idejében sem hátrált meg a feladatoktól, hivatástudatával és gyógyítás iránti elkötelezettségével példát állított az Õt követő orvosoknak és egészségügyi dolgozóknak egyaránt.

Dr. Berzsenyi Zoltán nyolcvan évbvel ezelőtt 1945-ben hunyt el Székesfehérváron, halotti anyakönyvében ez áll: „idegen kéz által okozott golyótól eredő halál”.

A mai Arany János utca egyik házának pincéjében öt férfira adtak le géppisztolysorozatot a szovjet katonák. Dr. Berzsenyi Zoltán ekkor volt 63 éves. A főorvossal együtt halt meg egy ismeretlen férfi, és F. Rudolf tolmács. Ketten életben maradtak, H. János és L. József. Amit tudni lehet a pincében történtekről, az H. János emlékei alapján tudható. A három áldozat holttestét a Hal téren (mai Piac téren) található Ponty vendéglő melletti disznóól mellé.

Az egykori kórházigazgató sírja ma a Csutora temetőben található. (A képen Váczi Márk helytörténész, aki a Csutora temetőben rendszeresen tart olyan sétákat, amikor az itt nyugvó híres fehérváriakról mesél)

Dr. Berzsenyi Zoltán 2001-ben posztumusz Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzatának Pro Civitate Díját kapta. A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja pedig a megyei egészségügy területén hosszú ideje végzett kimagasló szakmai tevékenységért adományozható. 2015-ben Dr. Berzsenyi Zoltánról nevezték el a kórház új, háromszintes műtő épületét.

Bejczy Gyula 1944 januárjában így írt naplójában a kórházigazgató megöléséről. "Délután jön a híre, hogy dr. Berzsenyi Zoltán főorvos urat a GPU agyonlőtte. Hármukat lőtték agyon a Szt. István u. 1. sz. alatti - Csúcs kanonok háza - ház pincéjében. Mégis áldozatokat követel az oroszok felszabadító uralma. Hány betegen segített a jó Berzsenyi főorvos úr és most egy sötét pincében kell meghalnia nyomorultul felelőtlen suhancok által kilőtt golyótól."

80 éve történt - eddig megjelent írások

    Várostörténet

    Összes

    1. 85 éves idén a Köfém

      Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

      2026.05.01.

    2. Penteléről a vármegye élére

      120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

      2026.04.27.

    3. Az Aranybulla napja

      A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

      2026.04.24.

    4. Az Aranybulla ünnepe

      A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

      2026.04.24.