80 éve történt - ezen a napon indult meg a Konrad 3 hadművelet 1945 januárjában
Székesfehérvár 1944. december 23-án került a szovjetek kezére, a karácsonytól január 21-22-ig terjedő időszak a város életének legsötétebb időszakai közé tartozik, a lakosság elhurcolása, kifosztása, a gyújtogatás és a nők elleni nemi erőszak mindennapos volt. Ennek vetett véget egy rövid időre a január 18-án indított Konrad 3 hadművelet, amelynek eredményeként a német-magyar csapatok január 21-22-én visszafoglalták Székesfehérvárt.
1945 január 18-án a német páncéloscsapatok offenzívát indítottak a Balaton és Csór között, és ezzel kezdetét vette a „Konrad 3” hadművelet.
Dr. Számvéber Norbert alezredes, a II. világháború páncélos hadviselésének elismert kutatója szerint a Konrád 3 terv keretében a felmentési kísérlet Dunapentelét irányozta meg, majd észak, észak-keleti irányba fordultak volna a német páncélos hadosztályok, és ebből az irányból próbálták volna meg helyreállítani az összeköttetést a gyűrűbe zárt magyar fővárossal. A németek jelentős erősítéseket kaptak, többek között 45 Tiger B harckocsi, és 60 újabb Panter is rendelkezésükre állt éjjellátó eszközökkel felszerelve.
Német tüzérség Székesfehérvár mellett 1945 januárjában.
A Konrád 3 hadművelet közvetlen előzménye, hogy a Fejér megyei harcok során Zámolyt visszafoglalták a német csapatok de nem tudtak Bicske irányába tovább haladni, mert a szovjetek 2 nap alatt egy újabb hadsereg méretű és mélységű védelmet rögtönöztek tüzérségből, lovashadosztályokból és páncélosokból. A zámolyi páncélosütközet heves harcaiban a németek 1200 katonát és 33 páncélost, a szovjetek 2900 katonát és 117 páncélost vesztettek. A Konrád 2 hadműveletet azért fújták le, mert Pilisszentkereszt elfoglalása után a Pilisen keresztül a német gyalogos hadosztályok nem érték el a bekerített Budapestet, a zámolyi csata pedig nem hozott áttörést. Ezért Hitler úgy döntött, hogy a Pilisben kialakított folyosót nem lehet megvédeni, így egy "déli" megoldás kell, ennek következtében Székesfehérvár körzetébe csoportosították az erőiket. Ez lett a Konrád 3 terv alapja. Az SS páncélos hadosztályokat rögtön átcsoportosították, és újabb páncélos hadosztályok is érkeztek Fejér megyébe.
A Konrád 3 január 18-án indult meg, páncélosok tekintetében jelentős német fölénnyel, a bevethető páncélosok aránya arány 1:8 volt a szovjetekéhez képest.
Meginuláskor egyetlen gépesített hadtestje volt a szovjeteknek, a németek 24 óra alatt kettévágták a 3. ukrán front védelmét. A németek észak-keletre fordultak, hogy áttörjenek a Velencei-tó és a Duna közötti szakaszt, de a szovjetek a tartalékokat a tó és a folyó közé összpontosították.
Időközben január 21-22-én a német-magyar csapatok visszafoglalták Székesfehérvárt és egyre lassuló ütemben folytatták a támadást Budapest felé, de elakadtak.
Kilőtt szovjet tankok Fehérváron.
Székesfehérvár és környéke kulcsfontosságú helyszín volt a harcokban, mivel a város és Fejér megye területén haladtak át a németek és a szovjetek csapatai. A város fontos közlekedési csomópontnak számított, és mivel közel volt a Balatonhoz, stratégiai jelentőséggel bírt a hadműveletek szempontjából.
Január végén megváltozott a főcsapás iránya is a németek számára. Dr. Számvéber Norbert beszámolt arról a konfliktusról is, ami a német 6. hadsereg parancsnoka és a 4. SS páncélos hadtestparancsnok között alakult ki. Azon különböztek össze, hogy a 6. hadsereg parancsnoka visszarendelte észak-nyugati irányba a támadó harccsoportokat, hogy a Velencei-tótól északra kitartó szovjeteket hátbatámadják és felszámolják. A csapatok így nem folytatják a támadást a főváros irányába, ezt használják ki a szovjetek és egy feltöltött harckocsi hadtestet hoznak Baracskához, felkészülve az ellencsapásra. A 3. ukrán front ellencsapásának főbb célkitűzései Székesfehérvár visszafoglalása, az 1945 január 1-jei arcvonal visszaállítása, a 4. SS páncélos hadtest bekerítése és megsemmisítése voltak.
Január 27-én indult meg az ellencsapás ötszörös szovjet páncélosfölénnyel.
Pettendpusztánál egy mini-kurszki összecsapás alakul ki: a németek bevárják a szovjet harckocsi támadást és cafatokra lövik őket. Ezt azért tehették meg, mert a szovjetek nem egyeztettek a légierővel, és a tüzérségükkel sem. Január 31-én a szovjetek megpróbálják visszafoglalni Székesfehérvárt észak-kelei irányból egy gépesített hadtest, illetve egy lovas hadtest bevetésével, amit két lövész hadosztály támogat, de próbálkozásuk csúfos kudarcba fullad. A város északi részén hihetetlenül heves harcokban megállítják a szovjetekjet. A déli irányból előretörő szovjetek sem jártak jobban, folyamatosan német páncélosokkal találkoznak.
A szovjet ellencsapás kifullad, a németek visszaszorítják a szovjeteket a Margit állás jelentős részét visszafoglalva. Csősz környékén a sztálingrádi harcokat idéző kaménységű ütközet zajlik február 10 és 15 között, a szovjetek vesztesége mintegy 1600 főre rúg. Ekkor Székesfehérvár és Esztergom még német kézben marad.
