80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Épphogy elkezdődött az 1944/45-ös tanév a székesfehérvári oktatási intézményekben, mikor az angolszász stratégiai bombázások elérték várost. Az 1944. szeptember 19-i éjszaka után, szeptember 20-án, szerdán már arról írt a Fejérmegyei Napló, hogy a tankerületi igazgató a „további tanításokat beszünteti Székesfehérvár összes iskolájában”.
2024.09.21. 08:05 |
80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Az 1942-43-ban Széll László tervei alapján épült egykori Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola (a háború után Béke téri Általános Iskola) bombázásokban megsérült és szétlőtt épülete.

A Fejér Megyei Napló 1944. augusztus 26-án számolt be róla, hogy 1944 szeptember 11-én megindulhat a tanítás „minden székesfehérvári iskolában”, amiről a tankerületi királyi főigazgató tájékoztatta a tanulókat és szüleiket az újságban.

A cikkben azt írták, szeptember első hetében „megtörténnek a javító vizsgálatok és a beírások, megtartják a tanévnyitó istentiszteleteket, s kiadják a tanulóknak a tanévre vonatkozó utasításokat, majd szeptember 11-én, hétfőn megindul a tanítás (…) Ezek az intézkedések biztosítják, hogy valamennyi iskolának annyi tanterem áll rendelkezésre, amennyi szükséges a rendszeres tanításra a rendkívüli viszonyoknak megfelelő mértékben szűkített tanítási keretben.”

1944 nyarán, a vakáció alatt még sok diák még önfeledten hűsölt a Városi Strandon 

Ugyan a rendelkezésekkel arra törekedtek, hogy minden tanulónak lehetőséget adjanak iskolai tanulmányai folytatására, a nehéz háborús körülmények között is, ekkor még csak sejteni lehetett csak, hogy a legtöbb iskola történetében, a legrövidebb-leghosszabb tanév következik majd, mely több hónapos kényszerszünetet követően csak a nyár derekán fejeződhet majd be.

A város legrégebbi iskolájában is elindult a tanév

„A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is." - olvasható a Hunyadi iskolatörténetében. 

A város legrégebbi világi iskolájában, a Hunyadi Mátyás Technikumban 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.

A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be. 

A 1944. szeptember 19-i bombázást követően a Fejérmegyei Naplóban is megjelent a rendelet a tanítás beszüntetéséről. 

"A székesfehérvári kir. tankerület főigazgatója ma kiadott rendeletével elrendelte, hogy Székesfehérvárott az összes iskolákban megszűnik a tanítás és annak folytatása csak a külön kiadott értesítések során nyílik meg.Kiadták a mai napon a rendelkezést a bejáró tanulókra is, akiket a mai nappal hazabocsájtottak és a tanév folytatása csak a kiadandó hirdetések után kezdődik újból meg.” - áll a rendelkezés a Fejérmegyei Napló 1944. szeptember 20-i számában – közvetlenül a „Döntéshez közeledik a nyugati csata” című cikk felett.

A következő napokról így ír visszaemlékezésében Pokorny Ferenc, aki 1944 őszén kezdte a gimnáziumot az akkori Ciszterben: "...vége lett ennek az iszonyatnak. Másnap még elmentünk iskolába, közben az óvóhelyről elszállították a sebesülteket a városi kórházba. Az élet nem állhatott meg, a városban hozzákezdtek a legszükségesebb helyreállításokhoz. 22-én tömegsírba eltemették a bombatámadás áldozatait. Ezután Székesfehérvár egy darabig mentes volt további bombázástól. De aztán néhány hét után csak eljött a befejezetlen előadás következő felvonása is."


80 éve történt - eddig megjelent írások

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.