80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Épphogy elkezdődött az 1944/45-ös tanév a székesfehérvári oktatási intézményekben, mikor az angolszász stratégiai bombázások elérték várost. Az 1944. szeptember 19-i éjszaka után, szeptember 20-án, szerdán már arról írt a Fejérmegyei Napló, hogy a tankerületi igazgató a „további tanításokat beszünteti Székesfehérvár összes iskolájában”.
2024.09.21. 08:05 |
80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Az 1942-43-ban Széll László tervei alapján épült egykori Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola (a háború után Béke téri Általános Iskola) bombázásokban megsérült és szétlőtt épülete.

A Fejér Megyei Napló 1944. augusztus 26-án számolt be róla, hogy 1944 szeptember 11-én megindulhat a tanítás „minden székesfehérvári iskolában”, amiről a tankerületi királyi főigazgató tájékoztatta a tanulókat és szüleiket az újságban.

A cikkben azt írták, szeptember első hetében „megtörténnek a javító vizsgálatok és a beírások, megtartják a tanévnyitó istentiszteleteket, s kiadják a tanulóknak a tanévre vonatkozó utasításokat, majd szeptember 11-én, hétfőn megindul a tanítás (…) Ezek az intézkedések biztosítják, hogy valamennyi iskolának annyi tanterem áll rendelkezésre, amennyi szükséges a rendszeres tanításra a rendkívüli viszonyoknak megfelelő mértékben szűkített tanítási keretben.”

1944 nyarán, a vakáció alatt még sok diák még önfeledten hűsölt a Városi Strandon 

Ugyan a rendelkezésekkel arra törekedtek, hogy minden tanulónak lehetőséget adjanak iskolai tanulmányai folytatására, a nehéz háborús körülmények között is, ekkor még csak sejteni lehetett csak, hogy a legtöbb iskola történetében, a legrövidebb-leghosszabb tanév következik majd, mely több hónapos kényszerszünetet követően csak a nyár derekán fejeződhet majd be.

A város legrégebbi iskolájában is elindult a tanév

„A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is." - olvasható a Hunyadi iskolatörténetében. 

A város legrégebbi világi iskolájában, a Hunyadi Mátyás Technikumban 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.

A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be. 

A 1944. szeptember 19-i bombázást követően a Fejérmegyei Naplóban is megjelent a rendelet a tanítás beszüntetéséről. 

"A székesfehérvári kir. tankerület főigazgatója ma kiadott rendeletével elrendelte, hogy Székesfehérvárott az összes iskolákban megszűnik a tanítás és annak folytatása csak a külön kiadott értesítések során nyílik meg.Kiadták a mai napon a rendelkezést a bejáró tanulókra is, akiket a mai nappal hazabocsájtottak és a tanév folytatása csak a kiadandó hirdetések után kezdődik újból meg.” - áll a rendelkezés a Fejérmegyei Napló 1944. szeptember 20-i számában – közvetlenül a „Döntéshez közeledik a nyugati csata” című cikk felett.

A következő napokról így ír visszaemlékezésében Pokorny Ferenc, aki 1944 őszén kezdte a gimnáziumot az akkori Ciszterben: "...vége lett ennek az iszonyatnak. Másnap még elmentünk iskolába, közben az óvóhelyről elszállították a sebesülteket a városi kórházba. Az élet nem állhatott meg, a városban hozzákezdtek a legszükségesebb helyreállításokhoz. 22-én tömegsírba eltemették a bombatámadás áldozatait. Ezután Székesfehérvár egy darabig mentes volt további bombázástól. De aztán néhány hét után csak eljött a befejezetlen előadás következő felvonása is."


80 éve történt - eddig megjelent írások

Várostörténet

  1. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  2. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  3. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.
  4. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.