-
Kis irodalmi séta
Székesfehérvár történetében a kultúra, így az irodalom is fontos helyet foglal el. A város számos írónak, költőnek adott otthont. Néhányan heteket, mások hónapokat, sőt, éveket töltöttek itt. Egyesek életük jelentős részét a városban élték le. Emléküket ma táblák és szobrok, sőt, utca- és térneveink is őrzik.
2026.09.12. -
Varkocs emlékére
Csendes koszorúzást tartottak csütörtökön délelőtt Székesfehérvár Belvárosában Varkocs György tiszteletére. Székesfehérvár hős várkapitánya 1543. szeptember 3-án, a törökök ellen vívott küzdelemben vesztette életét.
2026.09.03. -
Székesfehérvár bölcsőtől a sírig - 1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre herceg
Az Intelmekben testet öltő atyai gondoskodás dacára a „legfőbb hatalom” másként döntött: István királynak, az apának meg kellett érnie felnőtt fia elvesztését is. Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg.
2026.09.02. -
Öreghegyi emlékek a XX. századból
Székesfehérvár legrégebbi szőlőhegye ma is kiváló termőterület, de mára sokkal inkább lakott, sűrűn beépített városrészként él a köztudatban. Az építkezések a múlt században indultak meg igazán, amikor a város vezetése felhagyott a kintlakás több évszázados tiltásával, 1929-ben pedig az addigi dűlőutak a trianoni békediktátum által elszakított felvidéki települések nevét kapták. A présházak és nyaralók mellett megjelentek a lakóházak, s ez magával hozta az iskolaépítéseket.
2026.08.28.
80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
Az 1942-43-ban Széll László tervei alapján épült egykori Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola (a háború után Béke téri Általános Iskola) bombázásokban megsérült és szétlőtt épülete.
A Fejér Megyei Napló 1944. augusztus 26-án számolt be róla, hogy 1944 szeptember 11-én megindulhat a tanítás „minden székesfehérvári iskolában”, amiről a tankerületi királyi főigazgató tájékoztatta a tanulókat és szüleiket az újságban.
A cikkben azt írták, szeptember első hetében „megtörténnek a javító vizsgálatok és a beírások, megtartják a tanévnyitó istentiszteleteket, s kiadják a tanulóknak a tanévre vonatkozó utasításokat, majd szeptember 11-én, hétfőn megindul a tanítás (…) Ezek az intézkedések biztosítják, hogy valamennyi iskolának annyi tanterem áll rendelkezésre, amennyi szükséges a rendszeres tanításra a rendkívüli viszonyoknak megfelelő mértékben szűkített tanítási keretben.”
1944 nyarán, a vakáció alatt még sok diák még önfeledten hűsölt a Városi Strandon
Ugyan a rendelkezésekkel arra törekedtek, hogy minden tanulónak lehetőséget adjanak iskolai tanulmányai folytatására, a nehéz háborús körülmények között is, ekkor még csak sejteni lehetett csak, hogy a legtöbb iskola történetében, a legrövidebb-leghosszabb tanév következik majd, mely több hónapos kényszerszünetet követően csak a nyár derekán fejeződhet majd be.

A város legrégebbi iskolájában is elindult a tanév
„A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is." - olvasható a Hunyadi iskolatörténetében.
A város legrégebbi világi iskolájában, a Hunyadi Mátyás Technikumban 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.
A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be.

A 1944. szeptember 19-i bombázást követően a Fejérmegyei Naplóban is megjelent a rendelet a tanítás beszüntetéséről.
"A székesfehérvári kir. tankerület főigazgatója ma kiadott rendeletével elrendelte, hogy Székesfehérvárott az összes iskolákban megszűnik a tanítás és annak folytatása csak a külön kiadott értesítések során nyílik meg.Kiadták a mai napon a rendelkezést a bejáró tanulókra is, akiket a mai nappal hazabocsájtottak és a tanév folytatása csak a kiadandó hirdetések után kezdődik újból meg.” - áll a rendelkezés a Fejérmegyei Napló 1944. szeptember 20-i számában – közvetlenül a „Döntéshez közeledik a nyugati csata” című cikk felett.
A következő napokról így ír visszaemlékezésében Pokorny Ferenc, aki 1944 őszén kezdte a gimnáziumot az akkori Ciszterben: "...vége lett ennek az iszonyatnak. Másnap még elmentünk iskolába, közben az óvóhelyről elszállították a sebesülteket a városi kórházba. Az élet nem állhatott meg, a városban hozzákezdtek a legszükségesebb helyreállításokhoz. 22-én tömegsírba eltemették a bombatámadás áldozatait. Ezután Székesfehérvár egy darabig mentes volt további bombázástól. De aztán néhány hét után csak eljött a befejezetlen előadás következő felvonása is."
80 éve történt - eddig megjelent írások
- Így tartóztatták le Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt 1945-ben
- Nagy csata folyt ezen az éjszakán a város határában - hétköznapok 80 évvel ezelőtt
- Szemelvények Hári Ferenc fehérvári pékmester visszaemlékezéseibő - I. rész
- Mozgóképek is készültek Székesfehérváron az 1944 január 22-i német visszafoglalás napján
- Egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt
- Így indult meg a Konrad 3 hadművelet, ami Fehérvár újbóli német megszállását eredményezte
- Részletek Bejczy Gyula naplójából (1944 január)
- Amikor elszabadult a pokol Fehérvár fölött
- A legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás