80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Épphogy elkezdődött az 1944/45-ös tanév a székesfehérvári oktatási intézményekben, mikor az angolszász stratégiai bombázások elérték várost. Az 1944. szeptember 19-i éjszaka után, szeptember 20-án, szerdán már arról írt a Fejérmegyei Napló, hogy a tankerületi igazgató a „további tanításokat beszünteti Székesfehérvár összes iskolájában”.
2024.09.21. 08:05 |
80 éve történt - beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban

Az 1942-43-ban Széll László tervei alapján épült egykori Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola (a háború után Béke téri Általános Iskola) bombázásokban megsérült és szétlőtt épülete.

A Fejér Megyei Napló 1944. augusztus 26-án számolt be róla, hogy 1944 szeptember 11-én megindulhat a tanítás „minden székesfehérvári iskolában”, amiről a tankerületi királyi főigazgató tájékoztatta a tanulókat és szüleiket az újságban.

A cikkben azt írták, szeptember első hetében „megtörténnek a javító vizsgálatok és a beírások, megtartják a tanévnyitó istentiszteleteket, s kiadják a tanulóknak a tanévre vonatkozó utasításokat, majd szeptember 11-én, hétfőn megindul a tanítás (…) Ezek az intézkedések biztosítják, hogy valamennyi iskolának annyi tanterem áll rendelkezésre, amennyi szükséges a rendszeres tanításra a rendkívüli viszonyoknak megfelelő mértékben szűkített tanítási keretben.”

1944 nyarán, a vakáció alatt még sok diák még önfeledten hűsölt a Városi Strandon 

Ugyan a rendelkezésekkel arra törekedtek, hogy minden tanulónak lehetőséget adjanak iskolai tanulmányai folytatására, a nehéz háborús körülmények között is, ekkor még csak sejteni lehetett csak, hogy a legtöbb iskola történetében, a legrövidebb-leghosszabb tanév következik majd, mely több hónapos kényszerszünetet követően csak a nyár derekán fejeződhet majd be.

A város legrégebbi iskolájában is elindult a tanév

„A fenntartó testület 1942-ben – utoljára – mégis nagyszabású átalakítást, bővítést hajtott végre, s maradék anyagi erejét megfeszítve – amelyet kétségkívül táplált a másfél mázsa búza árának megfelelő beíratási és a mázsa búza árával azonos havi tandíj – nagy mennyiségű új berendezési és felszerelési tárggyal látta el az iskolát. Ebben az évben nyílt meg a női tagozat első osztálya is." - olvasható a Hunyadi iskolatörténetében. 

A város legrégebbi világi iskolájában, a Hunyadi Mátyás Technikumban 1944-ig megszakítás nélkül folyt a tanítás, több tanár katonaruhában is bejárt az órákat tartani.

A helyzet lényegesen 1944. szeptember 19-én változott meg, amikor elkezdődött a város bombázása. 1945. április 20-ig a tanítás szünetelt. A város végleges – március 22-i – felszabadulása után április végétől megkezdődött a „rendes” tanítás, s az iskola történetében legrövidebb-leghosszabb tanév a nyár derekán fejeződött be. 

A 1944. szeptember 19-i bombázást követően a Fejérmegyei Naplóban is megjelent a rendelet a tanítás beszüntetéséről. 

"A székesfehérvári kir. tankerület főigazgatója ma kiadott rendeletével elrendelte, hogy Székesfehérvárott az összes iskolákban megszűnik a tanítás és annak folytatása csak a külön kiadott értesítések során nyílik meg.Kiadták a mai napon a rendelkezést a bejáró tanulókra is, akiket a mai nappal hazabocsájtottak és a tanév folytatása csak a kiadandó hirdetések után kezdődik újból meg.” - áll a rendelkezés a Fejérmegyei Napló 1944. szeptember 20-i számában – közvetlenül a „Döntéshez közeledik a nyugati csata” című cikk felett.

A következő napokról így ír visszaemlékezésében Pokorny Ferenc, aki 1944 őszén kezdte a gimnáziumot az akkori Ciszterben: "...vége lett ennek az iszonyatnak. Másnap még elmentünk iskolába, közben az óvóhelyről elszállították a sebesülteket a városi kórházba. Az élet nem állhatott meg, a városban hozzákezdtek a legszükségesebb helyreállításokhoz. 22-én tömegsírba eltemették a bombatámadás áldozatait. Ezután Székesfehérvár egy darabig mentes volt további bombázástól. De aztán néhány hét után csak eljött a befejezetlen előadás következő felvonása is."


80 éve történt - eddig megjelent írások

Várostörténet

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.
  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.
  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.