-
85 éves idén a Köfém
Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.
2026.05.01. -
Penteléről a vármegye élére
120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.
2026.04.27. -
Az Aranybulla napja
A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben.
2026.04.24. -
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2026.04.24.
80 éve történt - amikor elszabadult a pokol Fehérvár felett
Mementók...Több mint egy tucat, amelyek őrzik és nem feledtetik a 80 évvel ezelőtt történt értelmetlen pusztítást.
Az ÖKK Podcast várostörténeti epizódjában a második világháború eseményeit idézzük fel. A történet 1944 szeptemberében, Székesfehérvár szőnyegbombázásával indul.
Dr. Demeter Zsófia történész bemutatja a város több hónapig tartó megszállásának előzményeit, beszél hadi szerepéről, és kiderül, miért állították sokan azt, hogy a katonai megszállás alatt a város nem hétszer, hanem legalább tizenhétszer cserélt „gazdát”. A műsorban két, tősgyökeres fehérvári családból származó szemtanú, Harsányi Lászlóné és Gabrovits Józsefné mesél arról, hogyan vált gyermekkoruk mindennapjainak részévé a légiriadók szirénája, a Sztálin-gyertyák izzó fénye. A város felett elrepülő halál árnyékában miként tették dolgukat a fehérváriak, hogy éljenek, hogy túléljenek?
80 éve történt - eddig megjelent írások
- Így tartóztatták le Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt 1945-ben
- Nagy csata folyt ezen az éjszakán a város határában - hétköznapok 80 évvel ezelőtt
- Szemelvények Hári Ferenc fehérvári pékmester visszaemlékezéseibő - I. rész
- Mozgóképek is készültek Székesfehérváron az 1944 január 22-i német visszafoglalás napján
- Egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt
- Így indult meg a Konrad 3 hadművelet, ami Fehérvár újbóli német megszállását eredményezte
- Részletek Bejczy Gyula naplójából (1944 január)
- Amikor elszabadult a pokol Fehérvár fölött
- A legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás