-
674 éve történt
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.
2025.12.11. -
Zsigmond király halála
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2025.12.09. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.07. -
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04.
80 éve történt - amikor elszabadult a pokol Fehérvár felett
Mementók...Több mint egy tucat, amelyek őrzik és nem feledtetik a 80 évvel ezelőtt történt értelmetlen pusztítást.
Az ÖKK Podcast várostörténeti epizódjában a második világháború eseményeit idézzük fel. A történet 1944 szeptemberében, Székesfehérvár szőnyegbombázásával indul.
Dr. Demeter Zsófia történész bemutatja a város több hónapig tartó megszállásának előzményeit, beszél hadi szerepéről, és kiderül, miért állították sokan azt, hogy a katonai megszállás alatt a város nem hétszer, hanem legalább tizenhétszer cserélt „gazdát”. A műsorban két, tősgyökeres fehérvári családból származó szemtanú, Harsányi Lászlóné és Gabrovits Józsefné mesél arról, hogyan vált gyermekkoruk mindennapjainak részévé a légiriadók szirénája, a Sztálin-gyertyák izzó fénye. A város felett elrepülő halál árnyékában miként tették dolgukat a fehérváriak, hogy éljenek, hogy túléljenek?
80 éve történt - eddig megjelent írások
- Így tartóztatták le Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt 1945-ben
- Nagy csata folyt ezen az éjszakán a város határában - hétköznapok 80 évvel ezelőtt
- Szemelvények Hári Ferenc fehérvári pékmester visszaemlékezéseibő - I. rész
- Mozgóképek is készültek Székesfehérváron az 1944 január 22-i német visszafoglalás napján
- Egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt
- Így indult meg a Konrad 3 hadművelet, ami Fehérvár újbóli német megszállását eredményezte
- Részletek Bejczy Gyula naplójából (1944 január)
- Amikor elszabadult a pokol Fehérvár fölött
- A legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás