-
Nyugodalmuk örök
Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.
2026.10.30. -
Magyar hadifogolysors
A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.
2026.10.29. -
A város első fényírója
A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.
2026.10.27. -
Uradalmak ölelésében
Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész.
2026.10.26.
80 éve történt - amikor elszabadult a pokol Fehérvár felett
Mementók...Több mint egy tucat, amelyek őrzik és nem feledtetik a 80 évvel ezelőtt történt értelmetlen pusztítást.
Az ÖKK Podcast várostörténeti epizódjában a második világháború eseményeit idézzük fel. A történet 1944 szeptemberében, Székesfehérvár szőnyegbombázásával indul.
Dr. Demeter Zsófia történész bemutatja a város több hónapig tartó megszállásának előzményeit, beszél hadi szerepéről, és kiderül, miért állították sokan azt, hogy a katonai megszállás alatt a város nem hétszer, hanem legalább tizenhétszer cserélt „gazdát”. A műsorban két, tősgyökeres fehérvári családból származó szemtanú, Harsányi Lászlóné és Gabrovits Józsefné mesél arról, hogyan vált gyermekkoruk mindennapjainak részévé a légiriadók szirénája, a Sztálin-gyertyák izzó fénye. A város felett elrepülő halál árnyékában miként tették dolgukat a fehérváriak, hogy éljenek, hogy túléljenek?
80 éve történt - eddig megjelent írások
- Így tartóztatták le Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt 1945-ben
- Nagy csata folyt ezen az éjszakán a város határában - hétköznapok 80 évvel ezelőtt
- Szemelvények Hári Ferenc fehérvári pékmester visszaemlékezéseibő - I. rész
- Mozgóképek is készültek Székesfehérváron az 1944 január 22-i német visszafoglalás napján
- Egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt
- Így indult meg a Konrad 3 hadművelet, ami Fehérvár újbóli német megszállását eredményezte
- Részletek Bejczy Gyula naplójából (1944 január)
- Amikor elszabadult a pokol Fehérvár fölött
- A legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás