-
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23.
80 éve történt - amikor elszabadult a pokol Fehérvár felett
Mementók...Több mint egy tucat, amelyek őrzik és nem feledtetik a 80 évvel ezelőtt történt értelmetlen pusztítást.
Az ÖKK Podcast várostörténeti epizódjában a második világháború eseményeit idézzük fel. A történet 1944 szeptemberében, Székesfehérvár szőnyegbombázásával indul.
Dr. Demeter Zsófia történész bemutatja a város több hónapig tartó megszállásának előzményeit, beszél hadi szerepéről, és kiderül, miért állították sokan azt, hogy a katonai megszállás alatt a város nem hétszer, hanem legalább tizenhétszer cserélt „gazdát”. A műsorban két, tősgyökeres fehérvári családból származó szemtanú, Harsányi Lászlóné és Gabrovits Józsefné mesél arról, hogyan vált gyermekkoruk mindennapjainak részévé a légiriadók szirénája, a Sztálin-gyertyák izzó fénye. A város felett elrepülő halál árnyékában miként tették dolgukat a fehérváriak, hogy éljenek, hogy túléljenek?
80 éve történt - eddig megjelent írások
- Így tartóztatták le Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt 1945-ben
- Nagy csata folyt ezen az éjszakán a város határában - hétköznapok 80 évvel ezelőtt
- Szemelvények Hári Ferenc fehérvári pékmester visszaemlékezéseibő - I. rész
- Mozgóképek is készültek Székesfehérváron az 1944 január 22-i német visszafoglalás napján
- Egy Arany János utcai pincében lőtték agyon a kórházigazgató sebészt
- Így indult meg a Konrad 3 hadművelet, ami Fehérvár újbóli német megszállását eredményezte
- Részletek Bejczy Gyula naplójából (1944 január)
- Amikor elszabadult a pokol Fehérvár fölött
- A legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás