-
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 723 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2025.01.16. -
80 éve történt
Nyolcvan évvel ezelőtt ezekben a hideg januári napokban nagyon sokat szenvedett a város akkori lakossága, amikről rendőrségi kihallgatások, visszaemlékezések és naplók alapján is tudunk. Székesfehérvár ekkor első alkalommal volt a szovjetek kezén (1944. december 22. és 1945. január 22. között). Mostani összafoglalónk a nyolcvan évvel ezelőtti napok borzalmaiba ad betekintést Bejczy Gyula naplóján keresztül.
2025.01.14. -
Hangját vesztett harang
A hangját vesztett fekvő harang, az átélt borzalmakat megtestesítő köztéri alkotások, a vonattal a frontra induló katonák emléktáblája, a harcban elesetteknek megnyugvást kérő, az életért hálát adó feszületek és egykor volt épületek helyére emlékeztető kövek mellett nap mint nap elhaladunk Székesfehérvár utcáin.
2025.01.11. -
80 éve történt
Székesfehérváron az 1944 december 22-től egészen 1945 január 21-ig tartó, első szovjet megszállás időszaka alatt rettenetes és kegyetlen bűnöket szenvedtek el az akkori fehérváriak. A szovjetek által végrehajtott rémtettek, a brutalitás és a lakosság ellen irányuló kegyetlenség egyike volt a második világháború legszörnyűbb eseményeinek. Az alábbi írást csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!
2025.01.07.
80 éve történt - amikor elszabadult a pokol Fehérvár felett
Mementók...Több mint egy tucat, amelyek őrzik és nem feledtetik a 80 évvel ezelőtt történt értelmetlen pusztítást.
Az ÖKK Podcast várostörténeti epizódjában a második világháború eseményeit idézzük fel. A történet 1944 szeptemberében, Székesfehérvár szőnyegbombázásával indul.
Dr. Demeter Zsófia történész bemutatja a város több hónapig tartó megszállásának előzményeit, beszél hadi szerepéről, és kiderül, miért állították sokan azt, hogy a katonai megszállás alatt a város nem hétszer, hanem legalább tizenhétszer cserélt „gazdát”. A műsorban két, tősgyökeres fehérvári családból származó szemtanú, Harsányi Lászlóné és Gabrovits Józsefné mesél arról, hogyan vált gyermekkoruk mindennapjainak részévé a légiriadók szirénája, a Sztálin-gyertyák izzó fénye. A város felett elrepülő halál árnyékában miként tették dolgukat a fehérváriak, hogy éljenek, hogy túléljenek?
80 éve történt - eddig megjelent írások
- a legsötétebb téli hónap Székesfehérváron
- "soha ne forduljon ilyen elő többet!" - Fekete Pál visszaemlékezése
- 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása Székesfehérvár bevételéért
- Két bombatámadás is érte Fehérvárt 1944 október 13-án
- Beszüntették a tanítást az összes székesfehérvári iskolákban
- Így gyászolta Fehérvár az első bombázás áldozatait
- 1944 szeptember 19-én elérte Fehérvárt is az addig elképzelhetetlen pusztítás