Várostörténeti hírek és érdekességek

Hári Ferenc pékmester visszaemlékezéseit unokája Hári László jegyezte le, amiben arról is olvashatunk, milyen szörnyű módon számolták fel nyolcvan éve a Sóstó melletti cigánytelepet vagy arról, hogy Grószmanné, a deportálások előtt hogyan adta oda Háriéknak a család vagyonát. A családnak készült visszaemlékezéséből tudjuk azt is, hogyan gyújtották fel a Vörösmarty Színházat 1945-ben szovjet katonák.

A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épülete ad helyet a fehérvári Sóstó néprajzi értékeiről szóló könyv bemutatójának. Az esten Gelencsér József szerzővel dr. Varró Ágnes beszélget.

Székesfehérvár 1944. december 23-án került a szovjetek kezére, a karácsonytól január 21-22-ig terjedő időszak a város életének legsötétebb időszakai közé tartozik, a lakosság elhurcolása, kifosztása, a gyújtogatás és a nők elleni nemi erőszak mindennapos volt. Ennek vetett véget egy rövid időre a január 18-án indított Konrad 3 hadművelet, amelynek eredményeként a német-magyar csapatok január 21-22-én visszafoglalták Székesfehérvárt.

A hangját vesztett fekvő harang, az átélt borzalmakat megtestesítő köztéri alkotások, a vonattal a frontra induló katonák emléktáblája, a harcban elesetteknek megnyugvást kérő, az életért hálát adó feszületek és egykor volt épületek helyére emlékeztető kövek mellett nap mint nap elhaladunk Székesfehérvár utcáin.

Székesfehérváron az 1944 december 22-től egészen 1945 január 21-ig tartó, első szovjet megszállás időszaka alatt rettenetes és kegyetlen bűnöket szenvedtek el az akkori fehérváriak. A szovjetek által végrehajtott rémtettek, a brutalitás és a lakosság ellen irányuló kegyetlenség egyike volt a második világháború legszörnyűbb eseményeinek. Az alábbi írást csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk!

Fekete Pál 11 éves volt amikor 1944 december 24-én elkezdődött Székesfehérvár történelmének legsötétebb fél éve. A háborút Fehérváron átvészelő kisfiú ma 91 éves. Visszaemlékezését arról, hogy hogyan élte túl édesanyjával és testvéreivel a háborút Székesfehérváron, a Felsőváros II. világháborús áldozatainak emlékművénél mesélte el.

Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.