-
674 éve történt
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.
2025.12.11. -
Zsigmond király halála
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2025.12.09. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.07. -
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04.
Ezen a napon volt Székesfehérvár 1490-es ostroma - a bazilikát is feldúlta a német király
Hunyadi Mátyás halála után, 1490-ben a magyar trónra többen is bejelentették igényüket.
A kortárs Bonfini szerint ekkor „úgy hozta a magyarok végzete, hogy öt küldöttség zaklatta a királyválasztó gyűlést. Először is a császári, mely úgy látszott, mennél nagyobb tekintéllyel rendelkezik, annál több jogot formál a királyságra, azon egyezmény alapján, melyet a császár kötött volt Mátyás királlyal, amikor visszaadta neki a szent koronát. Azután a cseh, amely – ha a választás sora kedvez – a többinél sokkal inkább reménykedhetett, hiszen az örökösödés joga támogatta. Továbbá a lengyel, amely Albertnek követelte a trónt; és az aragóniai, mely – hogy Beatrix királyné méltóságát megőrizze – azon iparkodott, hogy házastársként következzék az uralomban. Ezekhez járult a Corvinus-féle, mely sokat fáradozott azért, hogy János herceg, Mátyás fia kövesse az atyját…”
Bonfini azt is feljegyezte, hogy I. Miksa (német király 1486–1519, német-római császár 1508–1519), aki az apja, III. Frigyes császár (1452–1493) és Mátyás király (1458–1490) között létrejött paktumra hivatkozva követelte magának Magyarország trónját, „megtorlással fenyegetőzött a szövetség megsértése esetére.” 
I. Miksa német király csapatai 1490. november 17-én értek Székesfehérvár alá.
A királyválasztó országgyűlés azonban visszautasította Miksát, s miután a Corvin János és Ulászló közötti erőviszonyok alakulása az utóbbinak kedvezett, és Ulászlót 1490. szeptember 18-án Székesfehérvárott törvényes módon uralkodóvá avatták, a császár október 4-én hadaival megindult Magyarországra, hogy jogait érvényesítse. Csapatai Sopron, Kismarton, Kőszeg, Szombathely, Kemend elfoglalása után, 1490. november 17-én értek Székesfehérvár alá. A kemény ellenállásba ütköző, ámde túlerőben lévő támadók az ágyúkkal hosszasan lövetett várost végül elfoglalták. I. Miksa saját kezű feljegyzései szerint „A lődözésre a városban levők elhagyták a vár falát […] Ágyúink azonban mégis folytatták a lődözést, miközben a gyalogság megmászta a falakat. A csehek voltak az elsők, kik […] a városba jutottak.” A várost 550 katona védte. A pénzen fogadott katonákat is magában foglaló ostromló sereg az elmaradt zsoldot a város fosztogatásával igyekezett pótolni. Feldúlta a bazilikát, még a nemrég eltemetett Mátyás sírját is.
Bonfini leírása szerint „Akik a kapuhoz legközelebb eső falakat foglalták el, azt betörték, a vértesek nyomban benyomultak, és a piac felé vezető úton kegyetlen harcot kezdtek a lakosokkal meg az őrséggel […] Azután nekifogtak a város feldúlásának, hogy elmaradt korábbi zsoldjukért kárpótolják magukat […] Akadtak, akik betörtek a mennyei anya templomába és a szent királyok kápolnájába is, közülük három, mint mondják, az isteni Mátyás sírja fölött öldökölt, és már aszott hulláját akarta szétdarabolni. Mások a sekrestye ajtajának a feltörésére indultak, mert hallották, hogy az szentek drágaköves ereklyéivel, egyházi ruhával zsúfolt, azonban amikor meghallották a cézár parancsát, […] felhagytak szándékukkal, és onnan Domonkosnak, a város főpapjának a kiostromlására indultak, aki az ellenség közeledésekor néhány polgárt maga mellé vett, és a bazilika legmagasabb tornyába menekült, odavitte a templom roppant értékű kincstárát. Ezek megtörténte után, másnap, Miksa nagy ujjongással bevonult a városba…”
Miksa Székesfehérvár elfoglalása után a városban, ostromló seregei pedig a városon kívül ütöttek tábort.
A német király a koronázó város elfoglalása után őrséget akart itt hagyni, és seregeivel Buda ellen indulni, zsoldosai azonban nem akartak tovább vonulni. Miksa itt tartózkodása idején egykorú források alapján 8-900 magyart végeztetett ki, katonái pedig 400 ezer forintnyi értéket raboltak össze. Ő és csapatai egészen december 4-ig tartották megszállásuk alatt Székesfehérvárt, a német király ekkor hagyta el végleg a koronázó várost.
-
Az írást Teiszler Éva, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette