-
A Hübner építészdinasztiáról
Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.
2026.05.10. -
85 éves idén a Köfém
Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.
2026.05.01. -
Penteléről a vármegye élére
120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.
2026.04.27. -
Az Aranybulla napja
A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben.
2026.04.24.
1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!
Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt.
Fotók: Szent István Király Múzeum
A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.
A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.
Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.
A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.
A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.