1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Székesfehérváron az akkori diákok követeléseivel, tüntetéseivel kezdődött. Az október 24-i sortűz következményeként pedig a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak a fehérvári diákokhoz. A Szent István Király Múzeumban őrzött képek segítségével betekintést nyerhetnek az 56 októberi fehérvári eseményekbe.
2025.10.22. 20:26 |
1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt.

Fotók: Szent István Király Múzeum

A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.

A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.

Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.

A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.

A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.

Várostörténet

  1. 674 éve történt

    Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.

    2025.12.11.
  2. Zsigmond király halála

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2025.12.09.
  3. Városismereti séta

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg. 

    2025.12.07.
  4. A koronázó bazilika titkai

    A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.

    2025.12.04.