1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Székesfehérváron az akkori diákok követeléseivel, tüntetéseivel kezdődött. Az október 24-i sortűz következményeként pedig a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak a fehérvári diákokhoz. A Szent István Király Múzeumban őrzött képek segítségével betekintést nyerhetnek az 56 októberi fehérvári eseményekbe.
2025.10.22. 20:26 |
1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!

Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt.

Fotók: Szent István Király Múzeum

A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.

A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.

Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.

A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.

A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.

Várostörténet

  1. 110 éve hunyt el Pour Gyula százados

    Székesfehérvár katonavárosként mindig is fontos szerepet töltött be a hazai hadviselésben. Így volt ez a Nagy Háború időszakában is, amikor a város három házi ezredének katonái harcoltak a frontokon. Közülük számosan elestek a harctéren. Az alábbi írással, egyik kiemelkedő bajtársuk hősi halálának évfordulóján, rájuk is emlékezünk.

    2026.09.29.
  2. Az utolsó szemtanúk emlékeit őrzi

    Két éve kezdte el gyűjteni a második világháború még élő szemtanúinak személyes emlékeit Bernáth Gábor. Azóta több mint 80 videós interjút készített idős emberekkel, akik saját emlékeik alapján tudnak mesélni a háború éveiről. Most további interjúalanyokat keres.

    2026.09.27.
  3. Rövid maroshegyi séta

    Székesfehérvár minden városrésze fontos épített, környezeti és szellemi értékeket őriz, lakói emlékezetében él a korábbi évtizedek története, felmenőik révén akár az elmúlt két évszázad eseményeit is ismerik. Nincs ez másként Maroshegy esetében sem. A város fiatalabb szőlőhegye akkor értékelődött fel igazán, amikor Öreghegyet elérte a filoxéravész. A 20. század elején elérte az átalakulás, és ma rendkívül változatos képet mutat.

    2026.09.26.
  4. Történelmi túra Fehérváron

    „Kik érted haltak” címmel szervezett vezetett túrát városunk katonai és történelmi emlékhelyei mentén a Székesfehérvári Városi Természetbarát Szövetség. Csütörtökön a közel hatvan fős csapat a Királykút Emlékházból indult útnak és a Zichy liget érintésével, bejárva a Belvárost a Jávor Ottó téri emlékműnél zárták a történetekben gazdag, mintegy kétórás sétát.

    2026.09.24.