-
110 éve hunyt el Pour Gyula százados
Székesfehérvár katonavárosként mindig is fontos szerepet töltött be a hazai hadviselésben. Így volt ez a Nagy Háború időszakában is, amikor a város három házi ezredének katonái harcoltak a frontokon. Közülük számosan elestek a harctéren. Az alábbi írással, egyik kiemelkedő bajtársuk hősi halálának évfordulóján, rájuk is emlékezünk.
2026.09.29. -
Az utolsó szemtanúk emlékeit őrzi
Két éve kezdte el gyűjteni a második világháború még élő szemtanúinak személyes emlékeit Bernáth Gábor. Azóta több mint 80 videós interjút készített idős emberekkel, akik saját emlékeik alapján tudnak mesélni a háború éveiről. Most további interjúalanyokat keres.
2026.09.27. -
Rövid maroshegyi séta
Székesfehérvár minden városrésze fontos épített, környezeti és szellemi értékeket őriz, lakói emlékezetében él a korábbi évtizedek története, felmenőik révén akár az elmúlt két évszázad eseményeit is ismerik. Nincs ez másként Maroshegy esetében sem. A város fiatalabb szőlőhegye akkor értékelődött fel igazán, amikor Öreghegyet elérte a filoxéravész. A 20. század elején elérte az átalakulás, és ma rendkívül változatos képet mutat.
2026.09.26. -
Történelmi túra Fehérváron
„Kik érted haltak” címmel szervezett vezetett túrát városunk katonai és történelmi emlékhelyei mentén a Székesfehérvári Városi Természetbarát Szövetség. Csütörtökön a közel hatvan fős csapat a Királykút Emlékházból indult útnak és a Zichy liget érintésével, bejárva a Belvárost a Jávor Ottó téri emlékműnél zárták a történetekben gazdag, mintegy kétórás sétát.
2026.09.24.
1956 Székesfehérváron - nézze meg képeken a fehérvári eseményeket!
Az események további menetében a legjelentősebb mozzanat a Székesfehérvári Nemzeti Bizottság október 27-i megalakulása volt. A forradalom egyik tragikus székesfehérvári eseménye október 24-én, szerda este hét óra körüli időpontban történt.
Fotók: Szent István Király Múzeum
A késő délutáni órákban többségében a város üzemeiben dolgozó fiatalok, diákok gyülekeztek a Március 15-e utcában, innen a csoport a Szabadság térre ment, majd a József Attila Gimnázium diákotthona elé vonult, ahonnan azonban nem engedték ki a tanulókat.
A tüntetés részvevői ezután a statárium és a kijárási tilalom ellen tiltakoztak a megyei tanács, majd a Belügyminisztérium Fejér megyei főosztály épülete előtt. A Sztálin út és a Vöröshadsereg út sarkán álló Szabó-palota egyúttal az Államvédelmi Hatóság székhelye is volt. Amikor a tömeg odaért, a kijárási tilalom még nem volt érvényben. A hivatalos állásfoglalás szerint ekkor "a békésen tüntető tömegben a provokátorok részéről lövések hangzottak el". A karhatalmista alakulat ezt követően riasztó lövéseket adott le, majd az odaérkező szovjet páncélosok a tömegbe lőttek.
Az események e korabeli és hamis beállítása szerint az ávósok a tragikus kimenetelű események lefolyásában nem vettek részt, sőt tulajdonképp maguk is áldozatok voltak, hiszen közülük is többen megsebesültek. Szemtanúk, a tüntetésben résztvevők egykorú feljegyzéseiből megállapítható azonban, hogy másként történtek a véres események. Egy visszaemlékezés szerint a tömeg a József Attila úton haladt, amikor az Államvédelmi Hatóság emberei két tüntetőt elfogtak, és az épületbe hurcolták őket. A tömeg azonnal visszafordult, és társaik szabadon bocsátását követelte. Az épületből könnygázgránátot dobtak közéjük, amelyet azonban visszahajítottak, így a gránát az államvédelmis katonák között robbant fel. Az ÁVH-székházból ezután három hosszú géppisztolysorozatot adtak le, többen megsebesültek.
A Pirosalma utca sarkán álló, az orosz lakók védelmére kirendelt orosz páncélkocsi ezt követően avatkozott be, és nyitott tüzet a tüntetőkre. A karhatalmisták géppisztolya elől menekülő tüntetőket az orosz páncélos tüze hátulról érte. A lövöldözés következtében hatan vesztették életüket. Az áldozatok valamennyien fiatalok, 19-22 évesek voltak. Az orosz páncélos tüze a karhatalmistákat sem kímélte. A polgári sebesülteket a megyei kórházba, a karhatalmisták sérültjeit az egykori csapatkórházba - a szovjet katonai kórházba szállították.
A lövöldözésben sokan megsérültek, de a sérültek számáról pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A katonai kórházban hat rendőrt és rendőrtisztet ápoltak, közülük kettő súlyos, de nem életveszélyes sebesülést szenvedett. A tragikus kimenetelű eseményekről, csak október 26-án jelent meg tudósítás a Fejér Megyei Néplap különszámában, amely egyúttal az újság búcsúszáma is volt. Ebben nyolc fiatal tüntető sebesüléséről adtak hírt.