Klebelsberg 150 - előadással és koszorúzással emlékeztek a Ciszterben

A legendás államférfi születésének 150. évfordulója alkalmából Klebelsberg Kuno egykori alma matere, a Ciszterci Szent István Gimnázium is csatlakozott a „Klebelsberg 150” országos rendezvénysorozathoz. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter munkássága előtt előadással és koszorúzással tisztelegtek az iskola jelenlegi vezetői, diákjai.
2025.11.12. 21:03 |
Klebelsberg 150 - előadással és koszorúzással emlékeztek a Ciszterben

Az egykori ciszteres diákra, hazánk vallás- és közoktatásügyi miniszterére, Klebelsberg Kunora emlékeztek Székesfehérváron, a Ciszterci Szent István Gimnáziumban.

A 150 éve született államférfi emléke előtt tisztelegve indult el ősz elején a „Klebelsberg 150” országos rendezvénysorozat, amelyhez egy történelmi előadással és koszorúzással csatlakozott a Ciszterci Szent István Gimnázium is.

Az iskola dísztermében tartott megemlékező esten Orosz Ágoston igazgató köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, olyan államférfire emlékezünk, akinek életműve a mai korban is aktuális. Kiemelte, hogy Klebelsberg Kuno munkásságára nemcsak ez az iskola és Székesfehérvár, hanem egész Magyarország büszke lehet, hiszen a trianoni békediktátum után az oktatás és a művelődés fejlesztésével egy szétszakított és meggyötört országot indított el felfelé ívelő pályán.

Ezután Berta Annamária, a Ciszterci Szent István Gimnázium történelem szakos tanára, a megemlékezés főszervezője köszöntötte az érdeklődőket. Felidézte, hogy mikor ő tanítani kezdett, Klebelsberg életműve akkor kezdett újra a helyére kerülni. „Úgy gondolom, ez a hét nagyon fontos az iskola életében, hiszen emberöltőnként csak egy ilyen kerek évforduló van. Fontos, hogy Klebelsberg Kuno emlékét ne csak az iskolánkban megtalálható egykori tárgyaiban, relikviáiban, de életművének megismerésével is rendszeresen felidézzük.”

Prof.habil. Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese „Klebelsberg az államférfi” című előadása következett. Mint elmondta, Klebelsbergről még mindig viszonylag keveset tud a magyar közvélemény, bár megítélése a rendszerváltás után sokkal pozitívabbá vált. Ujváry államférfinek nevezte Klebelsberget, amire – véleménye szerint – csak kevés politikus tarthat számot. Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter hibái és rossz döntései ellenére a Trianon utáni Magyarország fejlődése egyik vezéralakjának nevezett. Kiemelte, hogy Klebelsberg ifjúkorát Székesfehérváron töltötte és élete végéig jó szívvel emlékezett a gimnáziumi éveire.

Az előadást követően Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Orosz Ágoston igazgató, Balsay István, Székesfehérvár korábbi polgármestere, Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese, Ribi Gábor, a Ciszterci Diákegyesület Székesfehérvár elnöke, illetve a Ciszterci Szent István Gimnázium jelenlegi és volt diákjai megkoszorúzták Klebelsberg Kuno szobrát.

Várostörténet

  1. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  2. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  3. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.
  4. Tavaszi városismereti séták

    A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont tovább folytatja a tavaly év vége óta a téli hideg miatt ideiglenesen szünetelő városismereti sétáit. A tavasz és a jó idő beköszöntével folytatódik a népszerű rendezvénysorozat, amelynek rendszeres látógatói már megtapasztalhatták, hogy nemcsak különleges helyszínekre látogathatnak el, hanem érdekes történetekkel, valamint a legújabb régészeti és történeti kutatási eredményekkel is megismerkedhetnek.

    2026.04.21.