-
Századeleji pillanatképek
Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.
2026.01.30. -
Városrészek címerei
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. -
Egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
2026.01.22. -
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15.
Bemutatták Magony Imre Híres emberek, híres házak című könyvét
Hiánypótló helytörténeti forrás a most megjelent Híres emberek, híres házak - hangzott el Magony Imre legújabb könyvének bemutatóján hétfőn.
A szervezők nagy örömére az Aranybulla Könyvtár valamennyi székét elő kellett venni, hogy a programra érkezők helyet foglalhassanak. A Hungarikum Együttes bevezető dalát követően Csiszárné Mahler Mónika, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy a Helytörténeti esték előadássorozatából, saját kiadásban született egy új könyv, amely egyszerre mesél emberekről és épületekről, így különleges módon idézi meg Székesfehérvár múltját és kulturális, épített örökségét. A kézirat szellemi elkészítését a Lánczos–Szekfű Ösztöndíj segítette, a megjelentetéséhez pedig Székesfehérvár Önkormányzata és dr. Cser-Palkovics András polgármester nyújtott támogatást.
„Milye sokszor mondjuk: ha ez a hely, ha ezek a falak beszélni tudnának! Szerencsések vagyunk, hiszen most egy olyan kötetet vehetünk kézbe Magony Imre kutatómunkájának köszönhetően, ahol a város ismert intézményei és kevésbé ismert épületei, lakóházak „mesélnek” egykor volt híres szülöttekről, tanítványokról, levéltárosokról, tudósokról, tanárokról. Ez egy valódi lokálpatrióta kötet, hiszen szerzője szereti Székesfehérvárt, ezer szállal kötődik hozzá és minket, olvasókat egy séta során végigvezetve az ismert utcákon, újabb és újabb, eddig ismeretlen történetekkel ismertet meg.” Így ajánlotta az olvasók figyelmében a kötetet Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
A szerzővel Vakler Lajos, Penna Regia-díjas újságíró beszélgetett a könyv születésének körülményeiről, arról a mintegy másfél éves kutatómunkáról, amelynek köszönhetően az épületek művészettörténeti megközelítése mellett kibontakozik a tulajdonosi viszony története és a hozzájuk kapcsolódó személyek élete is.
Itt helyet kaptak Fehérvár szülöttei mellett azok is, akik itt tanultak, dolgoztak, valamilyen szállal kötődtek Székesfehérvárhoz. Az olvasó 65 épület és több mint 100 személy történetét ismerheti meg, többek között Wekerle Sándortól Weöres Sándoron és Csitáry G. Emilen keresztül Siklósi Gyuláig, Lukács Lászlóig. A kötetből megtudhatjuk azt is, ki volt Münich Károly, Márton Jakab vagy Kuthy József. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerző saját készítésű fotóival az épületekhez való kötődését is szerette volna láttatni.