-
A tizenharmadik nap
November 4-én, szerdán 16 órakor az MNL Fejér Megyei Levéltárában A tizenharmadik nap – az 1956-os második szovjet invázió címmel dr. Demeter Zsófia tart előadást az ’56-os forradalom és szabadságharc sorsát megpecsételő támadásról. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
2026.11.02. -
Magyar hadifogolysors
A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.
2026.11.01. -
Nyugodalmuk örök
Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.
2026.10.30. -
A város első fényírója
A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.
2026.10.27.
Bemutatták Magony Imre Híres emberek, híres házak című könyvét
Hiánypótló helytörténeti forrás a most megjelent Híres emberek, híres házak - hangzott el Magony Imre legújabb könyvének bemutatóján hétfőn.
A szervezők nagy örömére az Aranybulla Könyvtár valamennyi székét elő kellett venni, hogy a programra érkezők helyet foglalhassanak. A Hungarikum Együttes bevezető dalát követően Csiszárné Mahler Mónika, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy a Helytörténeti esték előadássorozatából, saját kiadásban született egy új könyv, amely egyszerre mesél emberekről és épületekről, így különleges módon idézi meg Székesfehérvár múltját és kulturális, épített örökségét. A kézirat szellemi elkészítését a Lánczos–Szekfű Ösztöndíj segítette, a megjelentetéséhez pedig Székesfehérvár Önkormányzata és dr. Cser-Palkovics András polgármester nyújtott támogatást.
„Milye sokszor mondjuk: ha ez a hely, ha ezek a falak beszélni tudnának! Szerencsések vagyunk, hiszen most egy olyan kötetet vehetünk kézbe Magony Imre kutatómunkájának köszönhetően, ahol a város ismert intézményei és kevésbé ismert épületei, lakóházak „mesélnek” egykor volt híres szülöttekről, tanítványokról, levéltárosokról, tudósokról, tanárokról. Ez egy valódi lokálpatrióta kötet, hiszen szerzője szereti Székesfehérvárt, ezer szállal kötődik hozzá és minket, olvasókat egy séta során végigvezetve az ismert utcákon, újabb és újabb, eddig ismeretlen történetekkel ismertet meg.” Így ajánlotta az olvasók figyelmében a kötetet Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
A szerzővel Vakler Lajos, Penna Regia-díjas újságíró beszélgetett a könyv születésének körülményeiről, arról a mintegy másfél éves kutatómunkáról, amelynek köszönhetően az épületek művészettörténeti megközelítése mellett kibontakozik a tulajdonosi viszony története és a hozzájuk kapcsolódó személyek élete is.
Itt helyet kaptak Fehérvár szülöttei mellett azok is, akik itt tanultak, dolgoztak, valamilyen szállal kötődtek Székesfehérvárhoz. Az olvasó 65 épület és több mint 100 személy történetét ismerheti meg, többek között Wekerle Sándortól Weöres Sándoron és Csitáry G. Emilen keresztül Siklósi Gyuláig, Lukács Lászlóig. A kötetből megtudhatjuk azt is, ki volt Münich Károly, Márton Jakab vagy Kuthy József. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerző saját készítésű fotóival az épületekhez való kötődését is szerette volna láttatni.