-
674 éve történt
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.
2025.12.11. -
Zsigmond király halála
Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.
2025.12.09. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.07. -
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04.
Bemutatták Magony Imre Híres emberek, híres házak című könyvét
Hiánypótló helytörténeti forrás a most megjelent Híres emberek, híres házak - hangzott el Magony Imre legújabb könyvének bemutatóján hétfőn.
A szervezők nagy örömére az Aranybulla Könyvtár valamennyi székét elő kellett venni, hogy a programra érkezők helyet foglalhassanak. A Hungarikum Együttes bevezető dalát követően Csiszárné Mahler Mónika, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy a Helytörténeti esték előadássorozatából, saját kiadásban született egy új könyv, amely egyszerre mesél emberekről és épületekről, így különleges módon idézi meg Székesfehérvár múltját és kulturális, épített örökségét. A kézirat szellemi elkészítését a Lánczos–Szekfű Ösztöndíj segítette, a megjelentetéséhez pedig Székesfehérvár Önkormányzata és dr. Cser-Palkovics András polgármester nyújtott támogatást.
„Milye sokszor mondjuk: ha ez a hely, ha ezek a falak beszélni tudnának! Szerencsések vagyunk, hiszen most egy olyan kötetet vehetünk kézbe Magony Imre kutatómunkájának köszönhetően, ahol a város ismert intézményei és kevésbé ismert épületei, lakóházak „mesélnek” egykor volt híres szülöttekről, tanítványokról, levéltárosokról, tudósokról, tanárokról. Ez egy valódi lokálpatrióta kötet, hiszen szerzője szereti Székesfehérvárt, ezer szállal kötődik hozzá és minket, olvasókat egy séta során végigvezetve az ismert utcákon, újabb és újabb, eddig ismeretlen történetekkel ismertet meg.” Így ajánlotta az olvasók figyelmében a kötetet Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.
A szerzővel Vakler Lajos, Penna Regia-díjas újságíró beszélgetett a könyv születésének körülményeiről, arról a mintegy másfél éves kutatómunkáról, amelynek köszönhetően az épületek művészettörténeti megközelítése mellett kibontakozik a tulajdonosi viszony története és a hozzájuk kapcsolódó személyek élete is.
Itt helyet kaptak Fehérvár szülöttei mellett azok is, akik itt tanultak, dolgoztak, valamilyen szállal kötődtek Székesfehérvárhoz. Az olvasó 65 épület és több mint 100 személy történetét ismerheti meg, többek között Wekerle Sándortól Weöres Sándoron és Csitáry G. Emilen keresztül Siklósi Gyuláig, Lukács Lászlóig. A kötetből megtudhatjuk azt is, ki volt Münich Károly, Márton Jakab vagy Kuthy József. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerző saját készítésű fotóival az épületekhez való kötődését is szerette volna láttatni.