Bemutatták Magony Imre Híres emberek, híres házak című könyvét

Nagy érdeklődés mellett mutatták be Magony Imre Híres emberek, híres házak című kötetét az Aranybulla Könyvtárban hétfőn késő délután. Az Aranybulla Könyvtár Helytörténeti esték előadássorozatából született új könyv egyszerre mesél emberekről és épületekről, így különleges módon idézi meg Székesfehérvár múltját és kulturális, épített örökségét. 
2025.11.17. 20:08 |
Bemutatták Magony Imre Híres emberek, híres házak című könyvét

Hiánypótló helytörténeti forrás a most megjelent Híres emberek, híres házak - hangzott el Magony Imre legújabb könyvének bemutatóján hétfőn.

A szervezők nagy örömére az Aranybulla Könyvtár valamennyi székét elő kellett venni, hogy a programra érkezők helyet foglalhassanak. A Hungarikum Együttes bevezető dalát követően Csiszárné Mahler Mónika, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, nagy öröm számukra, hogy a Helytörténeti esték előadássorozatából, saját kiadásban született egy új könyv, amely egyszerre mesél emberekről és épületekről, így különleges módon idézi meg Székesfehérvár múltját és kulturális, épített örökségét. A kézirat szellemi elkészítését a Lánczos–Szekfű Ösztöndíj segítette, a megjelentetéséhez pedig Székesfehérvár Önkormányzata és dr. Cser-Palkovics András polgármester nyújtott támogatást.

„Milye sokszor mondjuk: ha ez a hely, ha ezek a falak beszélni tudnának! Szerencsések vagyunk, hiszen most egy olyan kötetet vehetünk kézbe Magony Imre kutatómunkájának köszönhetően, ahol a város ismert intézményei és kevésbé ismert épületei, lakóházak „mesélnek” egykor volt híres szülöttekről, tanítványokról, levéltárosokról, tudósokról, tanárokról. Ez egy valódi lokálpatrióta kötet, hiszen szerzője szereti Székesfehérvárt, ezer szállal kötődik hozzá és minket, olvasókat egy séta során végigvezetve az ismert utcákon, újabb és újabb, eddig ismeretlen történetekkel ismertet meg.” Így ajánlotta az olvasók figyelmében a kötetet Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András.

A szerzővel Vakler Lajos, Penna Regia-díjas újságíró beszélgetett a könyv születésének körülményeiről, arról a mintegy másfél éves kutatómunkáról, amelynek köszönhetően az épületek művészettörténeti megközelítése mellett kibontakozik a tulajdonosi viszony története és a hozzájuk kapcsolódó személyek élete is.

Itt helyet kaptak Fehérvár szülöttei mellett azok is, akik itt tanultak, dolgoztak, valamilyen szállal kötődtek Székesfehérvárhoz. Az olvasó 65 épület és több mint 100 személy történetét ismerheti meg, többek között Wekerle Sándortól Weöres Sándoron és Csitáry G. Emilen keresztül Siklósi Gyuláig, Lukács Lászlóig. A kötetből megtudhatjuk azt is, ki volt Münich Károly, Márton Jakab vagy Kuthy József. A beszélgetés során az is kiderült, hogy a szerző saját készítésű fotóival az épületekhez való kötődését is szerette volna láttatni.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.