Kezdődik a Kodolányi szabadegyetem - Életutak és életpályák Fejérből

Temetői séta lesz szerdán délután a Városszépítő- és Védő Egyesülettel

A Városszépítő- és Védő Egyesület június 10-én, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.

Egy hányatott sorsú emlékmű - az Országzászló nyomában

1936. május 24-én megtelt a vármegyei és városi múzeum előtti tér. A tömeg ünnepélyes eseményre gyűlt össze: két kiváló építész, Rimanóczy Gyula és Schmidl Ferenc munkájának eredményeként a térrel együtt ekkor avatták fel az Országzászló emlékművet, amely a következő évtizedekben számos alak- és funkcióváltozáson ment át.

Városismereti verseny az I. István Technikumban

Több évtizedre visszanyúló hagyományt terjesztett ki iskolai rendezvényből városi rendezvénnyé a Székesfehérvári SZC I. István Technikum. Az államalapító királyunk nevét viselő iskolában minden tanév végén több száz diákot megmozgató városismereti versenyt rendeznek az iskola tanárának, Guber Istvánnak szervezésében és vezetésével. 

Dr. Saára Gyula - egy ügyvéd, aki városának élt és polgármester lett

Immár 15 éve annak, hogy Székesfehérvár önkormányzata meghirdette a Saára Gyula Útfelújítási Programot. A városi alapból azóta számos út és járda újult meg, a fejlesztések pedig folytatódnak. De ki volt a program névadója, mit érdemes tudnunk róla és koráról? Milyen események fűződnek a munkásságához?

Ötvenöt éve zárt be a Fekete Sas Patika a Fő utcán

1971. május 17-én zárt be a Fekete Sas Patika, majd rá négy évre nyitott újra akkor már patikamúzeumként. Ma a Fekete Sas Patikamúzeum az egyik leglátogatottabb kiállítóhelye a Szent István Király Múzeumnak, egy valódi kis ékszerdoboz Fehérvár belvárosában.

Látható nyomot hagytak maguk után - a Hübner építészdinasztia Székesfehérváron

Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

Alumínium, a magyar ezüst - 85 éves idén a Székesfehérvári Könnyűfémmű

Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

Penteléről a vármegye élére, avagy gróf Széchényi Viktor először a főispáni székben

120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.