-
Magyar hadifogolysors
A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.
2026.10.29. -
A város első fényírója
A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.
2026.10.27. -
Uradalmak ölelésében
Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész.
2026.10.26. -
70 év emlékezete
Székesfehérvárt gazdag történelme miatt sok jelzővel illethetjük, ám ezek között a gyárváros az ötvenes évek vonatkozásában aligha állná meg a helyét. Mégis voltak a II. világháborút követően olyan állami vállalatok, amelyek sokaknak biztosítottak munkalehetőséget. Ilyen volt a Vadásztölténygyár s benne az a maroknyi ember, akik 1956 októberében nem féltek kiállni a maguk és társaik igazáért.
2026.10.22.
Konferenciát rendeznek Szent István koronázásának 1025. évfordulóján
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum „Országnak nagy örömével…” címmel rendez konferenciát a Szent István királlyá koronázásának 1025. évfordulója tiszteletére november 28-án pénteken 9 órától a Városháza Dísztermében.
2025.11.24. 19:52 |
A szakemberek öt szekcióban tartanak előadásokat Szent István király uralkodásának hagyatékáról.
Az első szekcióban Szent István korának régészeti hagyatékáról és testőrségéről, a másodikban az államalapítás történeti alkotmányunk fejlődésére gyakorolt hatásáról, illetve Nagy Károly örökségéről lesz szó. A harmadik szekcióban hallhatunk Szent István király mondaköréről, és a Szent István-i kápolnaalapítás néphagyományairól, míg a negyedikben Székesfehérvár korai történetének néhány kérdéséről, a 11. századi városfal kutatásának legújabb eredményeiről, illetve a Koronázó Bazilika fejlődésének állomásairól lesz szó.
Az ötödik szekcióban a Szent István korabeli Esztergom kerül terítékre.
