Konferenciát rendeznek Szent István koronázásának 1025. évfordulóján

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum „Országnak nagy örömével…” címmel rendez konferenciát a Szent István királlyá koronázásának 1025. évfordulója tiszteletére november 28-án pénteken 9 órától a Városháza Dísztermében.
2025.11.24. 19:52 |
Konferenciát rendeznek Szent István koronázásának 1025. évfordulóján

A szakemberek öt szekcióban tartanak előadásokat Szent István király uralkodásának hagyatékáról.

Az első szekcióban Szent István korának régészeti hagyatékáról és testőrségéről, a másodikban az államalapítás történeti alkotmányunk fejlődésére gyakorolt hatásáról, illetve Nagy Károly örökségéről lesz szó. A harmadik szekcióban hallhatunk Szent István király mondaköréről, és a Szent István-i kápolnaalapítás néphagyományairól, míg a negyedikben Székesfehérvár korai történetének néhány kérdéséről, a 11. századi városfal kutatásának legújabb eredményeiről, illetve a Koronázó Bazilika fejlődésének állomásairól lesz szó. 

Az ötödik szekcióban a Szent István korabeli Esztergom kerül terítékre.

Várostörténet

  1. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.
  2. 931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király

    Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.

    2026.07.29.
  3. Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese

    Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.

    2026.07.27.
  4. 736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

    II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.

    2026.07.23.