Hol van az anyósok kedvenc leshelye? – szombati séta a sarokerkélyek nyomában

Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. 12:19 |
Hol van az anyósok kedvenc leshelye? – szombati séta a sarokerkélyek nyomában

A sarokerkélyek az évszázadok során jellegzetes motívumaivá váltak a magyar városoknak, különösen Székesfehérvárnak.

Fontos szerepük volt, hiszen jelentősen felgyorsították a városi pletykák terjedését, ugyanis a nézelődő, otthon ülő vénlányok és unatkozó feleségek remekül belátták az egész utcát. Székesfehérvár legrégebbi, gótikus stílusú sarokerkélye a régi megyeházán látható, amely eredetileg lakóépület volt. A szombati túrán megtudhatjuk tehát, hogy hol voltak az anyósok kedvenc leshelyei, és egy sarokerkélyek segítségével hogyan tudtak a polgárok információkat hozni-vinni egymás között.

A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek. Részletek ITT olvashatóak.

Várostörténet

  1. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  2. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  3. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.
  4. Az Aranybulla ünnepe

    A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.

    2026.04.24.