2. Várostörténet

Hol van az anyósok kedvenc leshelye? – szombati séta a sarokerkélyek nyomában

Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. 12:19 |
Hol van az anyósok kedvenc leshelye? – szombati séta a sarokerkélyek nyomában

A sarokerkélyek az évszázadok során jellegzetes motívumaivá váltak a magyar városoknak, különösen Székesfehérvárnak.

Fontos szerepük volt, hiszen jelentősen felgyorsították a városi pletykák terjedését, ugyanis a nézelődő, otthon ülő vénlányok és unatkozó feleségek remekül belátták az egész utcát. Székesfehérvár legrégebbi, gótikus stílusú sarokerkélye a régi megyeházán látható, amely eredetileg lakóépület volt. A szombati túrán megtudhatjuk tehát, hogy hol voltak az anyósok kedvenc leshelyei, és egy sarokerkélyek segítségével hogyan tudtak a polgárok információkat hozni-vinni egymás között.

A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek. Részletek ITT olvashatóak.

Várostörténet

Összes

  1. Nyugodalmuk örök

    Mária Terézia királynő 1777-ben kiadott rendelete értelmében megszűnt a több évszázados hazai szokás, a lakott területen belül és a templomok körüli sírkertekben történő temetkezés. Ekkoriban, a külvárosokban jöttek létre Székesfehérvár ma ismert temetői, köztük az egyik legkorábbi, a felsővárosi plébánia tulajdonában, majd kezelésében lévő Feltámadás, népies nevén Csutora temető.

    2026.10.30.

  2. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.

  3. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.

  4. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.