-
Az emlékezés arcai
Vasárnap délután a Városháza Dísztermében bemutatták Gergely Anna Az emlékezés arcai. Székesfehérvári és Fejér megyei holokauszt túlélők tanúságtételei című kötetét. A személyes találkozásokon és több mint három évtizedes kutatómunkán alapuló könyv a székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság legtragikusabb fejezetét, valamint a túlélők sorsát tárja az olvasók elé.
2026.10.18. -
Kik voltak a fuggerzeitungok?
Kik voltak a fuggerzeitungok, és milyen szerepet játszottak a magyar történelemben? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők Bagi Zoltán Péter történész előadásán október 20-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében.
2026.10.17. -
Városrészi címerek
Szászi József heraldikus, az általa készített városrészi címerek, illetve Fűrész István és a címerek ihlette versei voltak a „vendégek” a Vörösmarty Társaság csütörtök esti rendezvényén.
2026.10.15. -
Közösségi Régészeti Konferencia
Október 16-17-én Székesfehérváron rendezik a IV. Országos Közösségi Régészeti Konferenciát. A Szent István Király Múzeum és a Közösségi Régészeti Egyesület közös szervezésében megvalósuló, kétnapos eseményre szeretettel várják a közösségi régészet iránt elkötelezett kutatókat és érdeklődőket.
2026.10.15.
Az emlékezés arcai – bemutatták Gergely Anna megrázó erejű könyvét Székesfehérváron
1944. június 14-én mintegy 3000 székesfehérvári és Fejér megyei zsidó polgárt indították el marhavagonokban a megsemmisítés helyszínére, Auschwitzba.
A haláltáborok, a kegyetlen bánásmód és a munkaszolgálat poklát alig 280-an élték túl.
Gergely Anna történész több mint harminc évvel ezelőtt kezdte el a székesfehérvári és a Fejér megyei holokauszt-túlélők emlékeit összegyűjteni. A most elkészült kötetben húsz személyes tanúságtétel és visszaemlékezés bontakozik ki, melyeket 364 ritka, részben családi archívumokból előkerült vagy csodával határos módon megmenekült fénykép kísér. A fotók visszahozzák közénk az egykori családokat, a meggyilkolt mártírok arcait, felvillantva békebeli életvilágukat. Az interjúk nemcsak a megpróbáltatások és a szenvedés stációit rögzítik, hanem a túlélés lelki terheit, valamint a háború utáni újrakezdés embert próbáló küzdelmeit is.
A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András arról beszélt, hogy Székesfehérvár történelmének nemcsak dicső és szép pillanatai voltak, hanem szomorúságai és bánatai is, melyekre ebben a közösségben ugyanúgy emlékezni és emlékeztetni kell, mert ez is az itt élő emberek sorsához kapcsolódik. „Gergely Anna emberi sorsokon keresztül emlékeztet minket arra, hogy a kötetben szereplők ugyanolyan fehérváriak voltak, mint amilyenek mi vagyunk: élték a mindennapjaikat családként, barátaik és ismerőseik voltak, tették a dolgukat, amíg csak tehették. Aztán elzárták, majd elszállították őket, és a többségük soha nem térhetett vissza. Ezek a történetek megérintik az embereket. Köszönet Annának, hogy ezt a szellemileg és lelkileg nehéz munkát végigvitte.” – fogalmazott a polgármester, aki azt is elmondta, igyekeznek minél több fehérvári könyvtárba és közösségekbe eljuttatni a kötetet, hogy a következő generációk is emlékezhessenek.
„A 20. század totalitárius rendszerei az embereket akarták számokká, névtelen tömeggé silányítani. Ezzel szemben Az emlékezés arcai azoknak a hangját őrzi, akiket a náci pusztítás gépezete először megpróbált megfosztani emberi méltóságuktól, majd eltörölni a történelemből. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyre ritkább az a kivételes pillanat, amikor személyesen hallhatjuk egy-egy szemtanú emlékeit. Ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel minden olyan munka, amely megőrzi ezeket a hangokat a jövő számára.” – fogalmazott beszédében prof. dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke.
A könyv szerzője, Gergely Anna felidézte, hogy másodgenerációs zsidóként ő is a hallgatás nemzedékéhez tartozik, 18 éves koráig szinte semmit nem tudott a holokausztról.
Később igyekezett mind többet és többet megtudni, de megérteni a mai napig nem tudta a történteket. Elmesélte, hogy a tragikus események felidézésekor olykor a legváratlanabb dolgok történtek, volt, hogy elénekelték neki azt a reményt sugalló dalt, amivel a rabok a táborban próbáltak egymásba lelket önteni. A könyvbemutató meghitt légköréről Reiter Boglárka hegedűművész lélekemelő játéka gondoskodott. A rendezvényen részt vett Jávor Mátyásné holokauszt-túlélő is.