-
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2026.11.11. -
500 éve temették el II. Lajost
A török elleni küzdelemben a középkori Magyar Királyság két uralkodóját veszítette el: 1444. november 10-én hunyt el a várnai csatában az akkor húsz éves I. Ulászló magyar király (1440–1444), majd 1526. augusztus 29-én az ugyancsak huszadik életévében járó II. Lajos (1516–1526) Mohácsnál.
2026.11.10. -
Felsővárosi történelem
Székesfehérváron a török alóli felszabadítás a legnagyobb pusztítást a Budai külvárosban tette: a blokád és a hadműveletek is menekülésre késztették a lakosságot. Ezzel kapcsolatos az 1686-os nagy tűzvész. A Rákóczi-féle felkelés idején kezdett újjátelepülni főként a környék uradalmaiból származó jobbágyokkal, de a harcok során hamarosan felégették, s 1712-ben a tanács lebonttatta a rebellis időkben felhúzott földkunyhókat.
2026.11.09. -
Kovács Jenőre emlékeztek
Tíz évvel ezelőtt hunyt el Kovács Jenő, Székesfehérvár köztiszteletben álló, kedvelt órásmestere, akinek munkáját lépten-nyomon őrzi a Belváros. Családjának tagjai, barátai, tisztelői rá emlékeztek vasárnap este a Kossuth udvarban. Az ünnepségen Spányi Antal megyés püspök és dr. Cser-Palkovics András polgármester idézte fel a mester alakját, városgyarapító munkásságát.
2026.11.08.
Az emlékezés arcai – bemutatták Gergely Anna megrázó erejű könyvét Székesfehérváron
1944. június 14-én mintegy 3000 székesfehérvári és Fejér megyei zsidó polgárt indították el marhavagonokban a megsemmisítés helyszínére, Auschwitzba.
A haláltáborok, a kegyetlen bánásmód és a munkaszolgálat poklát alig 280-an élték túl.
Gergely Anna történész több mint harminc évvel ezelőtt kezdte el a székesfehérvári és a Fejér megyei holokauszt-túlélők emlékeit összegyűjteni. A most elkészült kötetben húsz személyes tanúságtétel és visszaemlékezés bontakozik ki, melyeket 364 ritka, részben családi archívumokból előkerült vagy csodával határos módon megmenekült fénykép kísér. A fotók visszahozzák közénk az egykori családokat, a meggyilkolt mártírok arcait, felvillantva békebeli életvilágukat. Az interjúk nemcsak a megpróbáltatások és a szenvedés stációit rögzítik, hanem a túlélés lelki terheit, valamint a háború utáni újrakezdés embert próbáló küzdelmeit is.
A könyvbemutatón dr. Cser-Palkovics András arról beszélt, hogy Székesfehérvár történelmének nemcsak dicső és szép pillanatai voltak, hanem szomorúságai és bánatai is, melyekre ebben a közösségben ugyanúgy emlékezni és emlékeztetni kell, mert ez is az itt élő emberek sorsához kapcsolódik. „Gergely Anna emberi sorsokon keresztül emlékeztet minket arra, hogy a kötetben szereplők ugyanolyan fehérváriak voltak, mint amilyenek mi vagyunk: élték a mindennapjaikat családként, barátaik és ismerőseik voltak, tették a dolgukat, amíg csak tehették. Aztán elzárták, majd elszállították őket, és a többségük soha nem térhetett vissza. Ezek a történetek megérintik az embereket. Köszönet Annának, hogy ezt a szellemileg és lelkileg nehéz munkát végigvitte.” – fogalmazott a polgármester, aki azt is elmondta, igyekeznek minél több fehérvári könyvtárba és közösségekbe eljuttatni a kötetet, hogy a következő generációk is emlékezhessenek.
„A 20. század totalitárius rendszerei az embereket akarták számokká, névtelen tömeggé silányítani. Ezzel szemben Az emlékezés arcai azoknak a hangját őrzi, akiket a náci pusztítás gépezete először megpróbált megfosztani emberi méltóságuktól, majd eltörölni a történelemből. Különös jelentősége van ennek napjainkban, amikor egyre ritkább az a kivételes pillanat, amikor személyesen hallhatjuk egy-egy szemtanú emlékeit. Ezért felbecsülhetetlen értéket képvisel minden olyan munka, amely megőrzi ezeket a hangokat a jövő számára.” – fogalmazott beszédében prof. dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke.
A könyv szerzője, Gergely Anna felidézte, hogy másodgenerációs zsidóként ő is a hallgatás nemzedékéhez tartozik, 18 éves koráig szinte semmit nem tudott a holokausztról.
Később igyekezett mind többet és többet megtudni, de megérteni a mai napig nem tudta a történteket. Elmesélte, hogy a tragikus események felidézésekor olykor a legváratlanabb dolgok történtek, volt, hogy elénekelték neki azt a reményt sugalló dalt, amivel a rabok a táborban próbáltak egymásba lelket önteni. A könyvbemutató meghitt légköréről Reiter Boglárka hegedűművész lélekemelő játéka gondoskodott. A rendezvényen részt vett Jávor Mátyásné holokauszt-túlélő is.