-
A koronázó bazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázó bazilikáról szóló két újabb kötetét, melyek témáját egyrészt az egykori bazilikában megtalált uralkodói, főnemesi és egyházi sírok, másrészt a középkori földrengések, fehérvári tűzvészek, illetve a koronázó templom átépítésének összefüggései adják.
2025.12.04. -
Városismereti séta
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont városismereti sétasorozatának ez évi utolsó alkalmára invitálja az érdeklődőket. Az idei év utolsó sétája 2025. december 11-én, csütörtökön 14 órakor indul az Országalmától. Az adventi hangulatba illeszkedő tematikájú séta során a résztvevők két, egykor rendházként működő épületet látogathatnak meg.
2025.12.04. -
Országnak nagy örömével
Első szent királyunk királlyá koronázásának 1025. évfordulójához kapcsolódóan rendezett pénteken konferenciát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum. A konferencián a legújabb kutatási eredményekről is szó esett a 11. századi városfallal, illetve a koronázó bazilika Szent István-kori építkezéseivel kapcsolatban.
2025.11.28. -
Csitáry Helytörténeti Verseny
A hagyományteremtő szándékkal rendezett Csitáry G. Emil Helytörténeti Verseny döntője a Tóparti Gimnáziumban volt. Az általános iskolai felső tagozatos tanulóknak kiírt Becsület és munka mottójú versenyt az 5-6. osztályos korcsoportban a Vörösmarty Mihály Általános Iskola 6.b csapata nyerte, míg a 7-8. osztályos korosztályban a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyertesek (Rákóczi 8.) fantázianevű formációja győzött.
2025.11.25.
Ezen a napon koronázták meg 1526-ban Székesfehérváron Szapolyai Jánost
1526. november 11-én koronázták Magyarország királyává Szapolyai János erdélyi vajdát (ur. 1526-1540), a köznemesi párt vezetőjét, hazánk utolsó nemzeti – vagyis magyar születésű – uralkodóját.
Miután II. Lajos király a mohácsi csata során életét vesztette, az 1526. évi székesfehérvári országgyűlés megválasztotta és magyar királlyá koronázta a Habsburg-házi I. Ferdinánd királlyal szemben.
János király I. Szulejmán oszmán szultán támogatásával haláláig megtartotta trónját, a kettős királyválasztás eredményét azonban minden próbálkozása ellenére sem tudta megváltoztatni. Halála után az ország százötven évre három részre szakadt, a Habsburg-család által kormányzott Magyar Királyságra, az Oszmán Birodalom részét képző török hódoltságra, és a Szapolyai által birtokolt keleti területekből a speyeri szerződéssel 1570-ben megalakuló Erdélyi Fejedelemségre.
