A hadak elvonulása után már gyorsan növekedett a népesség: a városrész lakói ekkor magyar és német parasztok voltak.
A középkorban a koronázási menet a régi Budai úton haladt a város felé. A kútnál a király leszállt lováról, és megmosakodott, hogy a szertartásra megtisztulva érkezzen. Innen származik elnevezése.
Az épületet a középkori kút és kútház helyén 1790 körül emelték, 1981-82-ben felújították. 1911-ig, a vízvezeték megépítéséig a város legfontosabb közkútja volt. Délelőtt a Belváros, délután a Felső- és a Víziváros lakói hordhatták innen a vizet. 1888-ban itt nyitotta meg kovácsműhelyét Balogh György mester, akinek leszármazottai ma is űzik a szakmát. A ma kulturális célokat szolgáló épületről 2014-ben jelent meg Farkas Zoltán, Siklósi Gyula és Varga Imre kötete.
A Királykúttól tovább haladva a Rozgonyi Piroska utcába érünk, amely a kevés számú női nevet viselő közterület egyike. Névadója Toldi Miklós felesége, akinek alakját Arany János énekelte meg a Toldi szerelmében. Arany kortársa, a szegény gyermekek tanulmányainak ösztönzésére bőkezű adományt tevő Reseta János bölcseleti doktor, egyetemi tanár és cenzor emlékére a város Havranek József polgármester javaslatára 1895-ben nevezte el az utcát. Míg itt az 1949-es esztendőben Toldiné lett a névadó, a szomszédban Skoda János neve került a táblára, a rendszerváltás után pedig az egykori korszakos városatya Csitáry G. Emilé.
A Csitáry utcában, az egykori Barátság Háza szomszédjában álló háromemeletes modern társasház 1948-ban épült Tárnok Vilmos, Vidos Zoltán és Szivessy Tibor tervei alapján. A bejárat két oldalát Gáldi Gyula szobrászművész háromalakos, férfit, nőt és gyermeket ábrázoló műkő domborművei díszítik. A szocreál alkotások a kor lenyomataiként a munkás-paraszt szövetséget hirdetik. A lapostetős épület két lépcsőházának egyikében kapott helyet Kovács Margit kerámiaművész oszlopburkolata, rajta a tervezők nevével, fehérvári épületekkel, iparosokkal, virágmintákkal, a Kossuth-címerrel és Szent István király alakjával.
Gáldi Gyula szignója mindkét dombormű alján olvasható.
A Havranek József utca Wüstinger József 1826-os kataszteri térképén még nem szerepel utcaként, helyén végig beépített telkek álltak. Mai nevét az 1845. január 8-án az Öreg utca egyik házában született, 1872-1878 között a városkapitányi, 1878-1908 között a polgármesteri tisztséget betöltő jeles polgárról kapta, majd 1949-től négy és fél évtizeden át az Úttörő nevet viselte. Az egykor földszintes parasztházakkal beépített utca képe a 19-20. század fordulóján polgárházak és emeletes középületek révén megváltozott. Mai arculatának kialakulása nagyrészt erre az időszakra tehető. Az 1. számú irodaház oldalfalán 1990-ben helyezték el Molnár László nagyméretű réz városcímerét.
A háromszögletű Szent Sebestyén tér a Móri út és a Havranek József utca – népi elnevezéssel gatyaszár utcák – találkozásánál alakult ki. A város középkori északi kapujától kivezető utak mentén kiépült egykori Budai külváros helyén, annak örököseként települt falusias Felsőváros központja. Nyugati (páros) oldalát a Móri út 2–20. sz. épületek, keleti (páratlan) oldalát a Havranek József utca házai szegélyezik. A középső háromszögű parkban részben máshonnan idehelyezett emlékművek állnak. Északról a teret a Szent Sebestyén plébániatemplom főhomlokzata zárja, nyugati oldalának leghangsúlyosabb eleme a Móri út 20. szám alatti római katolikus plébánia egyemeletes épülete.
A Felsőváros II. világháborús áldozatainak emlékművét, Nagy Edit alkotását 2017. október 19-én avatták fel a Szent Sebestyén téren. A vörös mészkő szobor egy szenvedő emberi alakot formáz.
Michael Kuglmann 1705-ben készült Nepomuki Szent János-szobrát Heinrich Ulri városparancsnok állíttatta a kuruc csapatok kiverésének emlékére. Eredetileg a Budai-kapu tengelyében a későbbi Zichy ligetben állt, mai helyére 1805-ben került. Az állításra és az áthelyezésre egy-egy latin faliratos tábla utal. A ma látható szobor rendkívül jól sikerült másolat, amelyet Kocsis Balázs készített 2004-2005-ben, az eredeti a templomba került. A szobrot szépen helyreállított neobarokk vasrács veszi körbe.
A téren álló Szent Anna-oszlopot a középkorban a Győri út mellett állították fel, eredetileg pellengérként, amelyet Glaser György faragott át az 1700-as évek elején. 1910-ben került a Felsővárosi plébániatemplom előtti tér elejére. Kulifai István és neje, Szabó Anna újíttatta fel 2000-ben. Mária-oszlop és Győri úti Mária-szobor elnevezései is ismertek.
Az 1941-ben készült felvételen a kalapos úriember a Szent Anna-oszlop vasrácsának támaszkodik. A kép hátterében Jankovits Imre vendéglője és a Bierbauer-féle gyógyszertár áll – ma már egyik épület sincs meg.
A templomot egy későbbi cikkben részletesen bemutatom majd, annyit viszont most is érdemes megjegyezni róla, hogy bár hivatalosan az ókeresztény vértanú nevét viseli, egy időben városszerte gyakrabban emlegették Juhásztemplomként, mivel a 19. században a juhászok és más pásztoremberek a téren gyűltek össze és szegődtek el a következő esztendőre. A templomtól nem messze, az időjárás viszontagságaitól óvva áll Szent Vendel, a pásztorok védőszentjének képe. A „barmok patrónusa” német- és magyarországi tiszteletéről Lukács László néprajzkutató írt önálló kötetet.
A templom jelentős károkat szenvedett a II. világháború idején. Megsemmisült a névadó Szent Sebestyén vértanú szobra, és a tornyok is erősen megsérültek a tüzérségi találatoktól. Ezt az állapotot mutatja Tóth Károly felvétele.
A Móri út az egykori Budai-kaputól Mór irányába vezető út városi szakasza. 18–19. századi kisvárosias épületek szegélyezik. A Felsőváros fő útja, ma a Honvéd utca sarkán álló modern irodaház és szemközti párja között éri el a városközpontot. Legrégebbi épületei vallási-egyházigazgatási funkciót töltenek be. Ma is álló legkorábbi földszintes lakóházai a 19. század végén épültek. Ezek helyén ma több esetben kétszintes, modern üzletek és társasházak állnak.
A Honvéd utca a közelben álló egykori laktanyáról – a 17. honvéd gyalogezred állomáshelyéről – kapta nevét. A SZÉPHŐ 1. szám alatti székházának bejáratát 1988 óta Garányi József növényi ornamentikájú kerámia falburkolata díszíti. A két oldalfal egymásnak negatív tükörképe: az egyik oldalon a kiálló kerámiákon látható a levéllenyomat, a másik oldalon a síkból kiemelkedő levéldíszek.
Palotaváros irányában tovább haladva a Malom utcába érünk, amely az egykori budai külvárosi Vásártér északnyugati sarkától a Gaja-parti malom és a Városmajor felé induló széles utca, a Felsőváros egyik fő útja. A sáncok áttörésével a 18. században alakult ki, földszintes, fűrészfogas beépítéssel. Közelebbi szakasza a 20. századra zártsorúvá alakult, távolabbi részén máig őrzi falusias jellegét. Legrégebbi épületei a historizáló, azaz több történeti stílus építészeti jegyeit tükröző, az újabbak a modern stílus jegyében épültek. A 21. század elején is több földszintes családi házzal rendelkezik.
Az 1. szám alatt álló egyemeletes, alápincézett, tetőtérbeépítéses sarokház Szemere Ödön 20. század eleji házának helyére épült 1996-ban, Ács Miklós és Cserháti Zsuzsa tervei alapján. A régi épület lényegi arányait, ablakosztását, alaprajzát megőrizve újra felépítették. Az ablakok közti vakolatdíszek, a falsávok és a hangsúlyos lábazat mind visszaállított elemek.
Szemere Ödön magánzó, háztulajdonos halotti bejegyzésében a Honvéd utca 5. szám szerepel lakcímként. Az örök változásban ebből valamikor Malom utca 1. lett.
A 6. szám alatti Táncház 1992-ben épült, Schmidtné Lengyel Andrea tervei alapján. A rendszerváltást követő tulajdonátrendezések következményeként szükségessé vált a már akkor is igen népszerű Alba Regia Táncegyüttes részére otthont teremteni. Ennek során családi házak elhelyezésére szolgáló, közintézmény megvalósításához kevésbé alkalmas építési telek állt rendelkezésre. A kiindulási probléma ellenére az adott program szerint megtervezett és megépített bal oldali telekhatár felé nyitott, U alaprajzú, 5 tengelyes, földszintes, manzárdtetős létesítmény mégis diszkrét eleganciával illeszkedik be a szomszédos lakóépületek sorába. Ugyanakkor szinte észrevétlenül tud befogadni több száz főnyi szereplőt és nézőközönséget. Kevés az olyan épület, mely használójával ennyire harmonikusan egymásra talált, és a lakosság nagy tömege is ekkora örömmel látogat – olvashatjuk az Entz Géza Antal által szerkesztett Magyarország műemlékei. Székesfehérvár című kötetben. A létesítmény 2008-ban elnyerte az önkormányzat által Kiss József, az ARÉV egykori vezérigazgatójának, később baráti köre elnökének javaslata nyomán alapított Építőipari Nívódíjat.
„Ez a ház a mi házunk” – hirdette 2015-ben a Táncház 20. születésnapi programjának plakátja, fejlécén a Malom utcai épület homlokzati képével.
Sétánkat a víz jegyében indítottuk, s így is fejezzük be. A Sörház téren, utcával és patakkal határolt területen álló egykori városi vízimalom és serfőző korábbi egy- és kétszintes épületegyüttes maradványa. A Felsőváros nyugati szélén a Gaja-patakra telepített malom valószínűleg középkori malom helyén épült az 1690-es években, mellette a sörfőzdével és a városi major más épületeivel. 1725-ben új sörfőzdét építettek, 1800-ban jelentősen bővítették az addig kétszintes malmot. 1800-as évszámú építési táblája a Szent István Király Múzeum kőtárába került. Falazóanyagként a városfalak, középkori épületek kőanyagát használták fel, közte a királyi bazilika nagyszámú kőfaragványát és sok török sírkövet is. A malom tetőszerkezete és fafödémjei 1995 körül leégtek. Az egykori serfőző kétszintes, részben támpilléres, teremboltozatos épületét a Kodolányi János Főiskola – ma egyetem – campus-építkezése során teljesen újraépítették, főiskolai irodákat és előadótermeket alakítottak ki. A serfőzőhöz kapcsolódó egykori vízimalom udvari fala leomlott. Csak a patak felőli, erősen romos állapotú homlokzati fala áll fenn, néhány magtárablakának keretezése még látható.
A Fürdő utca és a Fürdősor által közrefogott sarkon 2008. május 6-án avatták fel Stefania Palumbo: Találkozás című alkotását, amely az összefonódást jelképezi. A művet San Salvo olasz kisváros vezetői ajándékozták a Kodolányi Főiskolának a mintegy másfél évtizedes sikeres együttműködés emlékére.
Felsőváros a fentieken túl megszámlálhatatlan értékkel rendelkezik. Sorozatunkban időről-időre visszatérünk a városrészbe, felhívva a figyelmet gazdag épített örökségére.
