Várostörténeti hírek és érdekességek

Épphogy elkezdődött az 1944/45-ös tanév a székesfehérvári oktatási intézményekben, mikor az angolszász stratégiai bombázások elérték várost. Az 1944. szeptember 19-i éjszaka után, szeptember 20-án, szerdán már arról írt a Fejérmegyei Napló, hogy a tankerületi igazgató a „további tanításokat beszünteti Székesfehérvár összes iskolájában”.

Fekete betűkkel vonult be a város történelmébe a szeptember 19-i bombázás, az áldozatok temetéséről beszámoló helyi újságban a gyász néma döbbenete köszön vissza a címlapról. A Fejérmegyei Napló politikai, társadalmi és szépirodalmi közlöny címlapján szeptember 22-én pénteken a Gyászol az őskoronázó város, temetik a légitámadás áldozatait című írás tudósít a borzalmak következményeiről.

A II. világháborúban az angolszász stratégiai bombázások 1944. szeptember 19-én érték el Székesfehérvárt. Az addig békés város ezen a napon szembesült a háború borzalmaival. Késő este szólaltak meg a hatósági szirénák és Fehérvár lakossága levonult az óvóhelyekre, ahogyan azt tette ilyen esetekben már 1944 nyarán többször is. Ezen a napon azonban nem röpcédulák, hanem bombák hullottak az égből.

A fehérvári Fa Nándor és Gál József voltak az elsők, akik magyarként vitrolással megkerülték a Földet. Összesen 70 ezer kilométert utaztak a legjobban felszerelt Balaton 31-esen, 12 országban kötöttek ki és összesen 295 napot töltöttek vízen. 1987. szeptember 12-én több ezer zászlót lobogtató, Himnuszt éneklő magyar várta őket a Opatiában, majd Székesfehérváron a Városház téren.

Pontosan negyven éve került a helyére a Csónakázó-tó partján az a horgony, melyet finn testvérvárosától, Kemitől kapott Székesfehérvár. A jeles jubileumot finnek és magyarok együtt ünnepelték szombaton, és felavattak egy információs táblát is, amely három nyelven hirdeti a városok jó kapcsolatát szimbolizáló horgony történetét. Székesfehérvár nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszönetet Kemi és Székesfehérvár barátságágáért, az ünnepségen közreműködött a Vox Mirabilis Kamarakórus.

2023 augusztusában talajradaros vizsgálat előzte meg az induló ásatást a Nemzeti Emlékhelyen. A kutatás azóta is folyamatosan zajlik a területen, és nemrégiben jelentős leletekre bukkantak a Szent István Király Múzeum régészei. Az ásatás helyszínén szerdán nyílt napot tartottak az érdeklődőknek a múzeum szakemberei.