Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.
2024.08.13. 22:04 |
Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Fehérvár szép hagyományaként a Szent István Király Múzeum minden évben a Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyitja meg a királyaink és nemzeti nagyjaink földi maradványait őrző csontkamrát a nagyközönség számára.

Az ünnepélyes megnyitó kezdetén az emlékező fehérváriak a Szent Efrém Férfikar előadásában hallhatták Liszt Ferenc: Mihi autem adhaerere című művét. Az idei évben dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora mondott ünnepi beszédet, amelyet egy idézettel kezdett az 1938. augusztus 13-án felvett jegyzőkönyvből, amely a a székesfehérvári Bazilika téri ásatások területén, az itt feltárt sírok csontvázleleteinek végleges sírba helyezése alkalmából készült.

„Amikor megnyitjuk az ország legszentebb nemzeti emlékhelyén az Osszáriumot, a hely szelleme arra kötelez bennünket, hogy emlékezzünk. Fejet hajtsunk őseink dicső tettei, nemzetünk, városunk történelmi emléke előtt. Emlékezzünk első szent királyunkra, aki népünket a kereszténység útjára vezette. Emlékezzünk a magyarság azon félezer éves történelmére, amely Székesfehérvárt a nemzet szakrális fővárosává emelte, mert ehhez a városhoz kötődik az uralkodás alfája és az emberi lét omegája, egyben annak teljessége is.” Dr. Vizi László Tamás hozzátette, az Osszárium a hely szellemét idézve a múltat összekapcsolja a jelennel és üzen a jövőnek. Emlékeztet a magyar múlt dicső évszázadaira, de arra is, hogy nemzeti történelmünket, városunk nemzeti küldetését ismernünk kell. A jövő nemzedéket a múlt sikereire, eredményeire, de hibáira is emlékeztetni kell, fel kell vértezni őket a tapasztalatokkal, mert csak így lesznek képesek megérteni és megfontoltan a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezni és alakítani a jelent. „Merítsünk erőt itt nyugvó királyaink cselekedeteiből, államszervező munkásságukból! Becsüljük meg és legyünk büszkék arra, hogy magyarok és fehérváriak vagyunk! Bíztassuk arra honfitársainkat, hogy legyen Székesfehérvár immáron a nemzet történelmi fővárosa, az itt koronázott és eltemetett királyok nyughelye, nemzeti zarándokhely, ahova minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia.” – hangsúlyozta a történész.

Az ünnepi gondolatokat követően a Szent Efrém Férfikar előadásában a Laudemus virginem című középkori himnusz hangzott el, majd a hagyományokhoz híven a vármegye és a város vezetői, tisztségviselői, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselői, valamint civil szervezetek és a fehérváriak idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium megnyitásán.

Várostörténet

  1. Kotsis Iván fehérvári épületei

    Amikor a székesfehérvári városvezetés, élén Csitáry G. Emil polgármesterrel, az 1930-as évek elején több évtizednyi huzavona után elhatározta a Városháza bővítését, a két fiatal építész, Molnár Tibor és Schmidl Ferenc nagy lelkesedéssel fogadták a feladatot. Azt azonban tudták, hogy a munkálatok megtervezéséhez egy nagy tapasztalattal bíró szaktekintélyre van szükség, aki a tudása mellett a nevét is adja a vállalkozáshoz. 

    2026.08.10.
  2. „Mondd el fiaidnak!”

    A Várkörút és a Rákóczi utca kereszteződésében egy nagy fekete kőtábla emlékeztet az egykori zsinagógára és az 1944-ben elhurcolt zsidóságra. Ha a helyi izraelita közösségről van szó, a legtöbben a vészkorszakot és az azt közvetlenül megelőző éveket idézik fel. Talán azért, mert nem ismerik a korábbi időket, mint ahogy sokan azt sem tudják: ma is létezik hitközség a városban.

    2026.08.06.
  3. A hajdani öreghegyi nyaralókról

    Az egykori Fiskális dűlő az Öreghegy, a város legrégebbi szőlőhegyének kapuja. Nevét arról kapta, hogy présházas telkeit többnyire városi tisztviselők, hivatalnokok vásárolták meg, amelyeken kisebb-nagyobb szőlőhegyi lakokat, több esetben neves építészek által tervezett villákat építtettek, kereszteket és más emlékeket emeltek. A környéket egy rövidebb sétával bejárva számos érdekességre bukkanhatunk.

    2026.08.02.
  4. Királykúton a makett

    Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.

    2026.07.30.