Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.
2024.08.13. 22:04 |
Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Fehérvár szép hagyományaként a Szent István Király Múzeum minden évben a Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyitja meg a királyaink és nemzeti nagyjaink földi maradványait őrző csontkamrát a nagyközönség számára.

Az ünnepélyes megnyitó kezdetén az emlékező fehérváriak a Szent Efrém Férfikar előadásában hallhatták Liszt Ferenc: Mihi autem adhaerere című művét. Az idei évben dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora mondott ünnepi beszédet, amelyet egy idézettel kezdett az 1938. augusztus 13-án felvett jegyzőkönyvből, amely a a székesfehérvári Bazilika téri ásatások területén, az itt feltárt sírok csontvázleleteinek végleges sírba helyezése alkalmából készült.

„Amikor megnyitjuk az ország legszentebb nemzeti emlékhelyén az Osszáriumot, a hely szelleme arra kötelez bennünket, hogy emlékezzünk. Fejet hajtsunk őseink dicső tettei, nemzetünk, városunk történelmi emléke előtt. Emlékezzünk első szent királyunkra, aki népünket a kereszténység útjára vezette. Emlékezzünk a magyarság azon félezer éves történelmére, amely Székesfehérvárt a nemzet szakrális fővárosává emelte, mert ehhez a városhoz kötődik az uralkodás alfája és az emberi lét omegája, egyben annak teljessége is.” Dr. Vizi László Tamás hozzátette, az Osszárium a hely szellemét idézve a múltat összekapcsolja a jelennel és üzen a jövőnek. Emlékeztet a magyar múlt dicső évszázadaira, de arra is, hogy nemzeti történelmünket, városunk nemzeti küldetését ismernünk kell. A jövő nemzedéket a múlt sikereire, eredményeire, de hibáira is emlékeztetni kell, fel kell vértezni őket a tapasztalatokkal, mert csak így lesznek képesek megérteni és megfontoltan a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezni és alakítani a jelent. „Merítsünk erőt itt nyugvó királyaink cselekedeteiből, államszervező munkásságukból! Becsüljük meg és legyünk büszkék arra, hogy magyarok és fehérváriak vagyunk! Bíztassuk arra honfitársainkat, hogy legyen Székesfehérvár immáron a nemzet történelmi fővárosa, az itt koronázott és eltemetett királyok nyughelye, nemzeti zarándokhely, ahova minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia.” – hangsúlyozta a történész.

Az ünnepi gondolatokat követően a Szent Efrém Férfikar előadásában a Laudemus virginem című középkori himnusz hangzott el, majd a hagyományokhoz híven a vármegye és a város vezetői, tisztségviselői, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselői, valamint civil szervezetek és a fehérváriak idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium megnyitásán.

Várostörténet

  1. Századeleji pillanatképek

    Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.

    2026.01.30.
  2. Városrészek címerei

    Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.

    2026.01.26.
  3. Egy gimnázium első 200 éve

    Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.

    2026.01.22.
  4. Az utolsó aranyágacska

    A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.

    2026.01.15.