Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.
2024.08.13. 22:04 |
Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium

Fehérvár szép hagyományaként a Szent István Király Múzeum minden évben a Székesfehérvári Királyi Napok keretében nyitja meg a királyaink és nemzeti nagyjaink földi maradványait őrző csontkamrát a nagyközönség számára.

Az ünnepélyes megnyitó kezdetén az emlékező fehérváriak a Szent Efrém Férfikar előadásában hallhatták Liszt Ferenc: Mihi autem adhaerere című művét. Az idei évben dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Egyetem megbízott rektora mondott ünnepi beszédet, amelyet egy idézettel kezdett az 1938. augusztus 13-án felvett jegyzőkönyvből, amely a a székesfehérvári Bazilika téri ásatások területén, az itt feltárt sírok csontvázleleteinek végleges sírba helyezése alkalmából készült.

„Amikor megnyitjuk az ország legszentebb nemzeti emlékhelyén az Osszáriumot, a hely szelleme arra kötelez bennünket, hogy emlékezzünk. Fejet hajtsunk őseink dicső tettei, nemzetünk, városunk történelmi emléke előtt. Emlékezzünk első szent királyunkra, aki népünket a kereszténység útjára vezette. Emlékezzünk a magyarság azon félezer éves történelmére, amely Székesfehérvárt a nemzet szakrális fővárosává emelte, mert ehhez a városhoz kötődik az uralkodás alfája és az emberi lét omegája, egyben annak teljessége is.” Dr. Vizi László Tamás hozzátette, az Osszárium a hely szellemét idézve a múltat összekapcsolja a jelennel és üzen a jövőnek. Emlékeztet a magyar múlt dicső évszázadaira, de arra is, hogy nemzeti történelmünket, városunk nemzeti küldetését ismernünk kell. A jövő nemzedéket a múlt sikereire, eredményeire, de hibáira is emlékeztetni kell, fel kell vértezni őket a tapasztalatokkal, mert csak így lesznek képesek megérteni és megfontoltan a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezni és alakítani a jelent. „Merítsünk erőt itt nyugvó királyaink cselekedeteiből, államszervező munkásságukból! Becsüljük meg és legyünk büszkék arra, hogy magyarok és fehérváriak vagyunk! Bíztassuk arra honfitársainkat, hogy legyen Székesfehérvár immáron a nemzet történelmi fővárosa, az itt koronázott és eltemetett királyok nyughelye, nemzeti zarándokhely, ahova minden magyarnak legalább egyszer el kell zarándokolnia.” – hangsúlyozta a történész.

Az ünnepi gondolatokat követően a Szent Efrém Férfikar előadásában a Laudemus virginem című középkori himnusz hangzott el, majd a hagyományokhoz híven a vármegye és a város vezetői, tisztségviselői, a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselői, valamint civil szervezetek és a fehérváriak idén is egy-egy szál virággal tisztelegtek királyaink emléke előtt a Nemzeti Emlékhelyen az Osszárium megnyitásán.

Várostörténet

  1. A Hübner építészdinasztiáról

    Városunk történetében vannak gyakran visszatérő nevek, sokszor emlegetett családok. Közéjük tartoznak Hübnerék is, akiknek négy nemzedéke is Fehérvár jelesei közé tartozott, noha nem mindegyikük élt itt. A szabadságharcos haleszi vértanú András unokaöccsének, Nándornak, az ő fiának, Jenőnek, valamint unokájának, Tibornak számos épületet köszönhetünk.

    2026.05.10.
  2. 85 éves idén a Köfém

    Éppen száz esztendeje, 1926-ban indult meg a bauxit kitermelése a gánti bányában. 1938-ban Ajka mellett, majd Mosonmagyaróváron timföldgyárat, Csepelen kohót, Kőbányán feldolgozó üzemet építettek. Kincsesbányán 1942-ben kezdődött a földalatti termelés. Közben a székesfehérvári Ráchegyen egy új üzem alapjait rakták le.

    2026.05.01.
  3. Penteléről a vármegye élére

    120 évvel ezelőtt fontos változás történt Fejér vármegye életében: 1906. április 21-én gróf Széchényi Viktor lett az új főispán. A sárpentelei birtokos nem akármilyen ősöktől származott, hiszen a Nemzeti Múzeum alapítója, gróf Széchényi Ferenc dédunokájaként oldalági felmenői között tudhatta a legnagyobb magyart, Széchenyi Istvánt.

    2026.04.27.
  4. Az Aranybulla napja

    A történelmi jelentőségű dokumentum kibocsátásának 804. évfordulója tiszteletére csendes virágelhelyezésre került sor az Aranybulla-emlékműnél, a Csúcsos-hegyen. Hazánk alkotmányfejlődésének egyik legfontosabb mérföldköve az Aranybulla, melyet II. András király bocsátott ki 1222. április 24-én, a székesfehérvári országgyűlésben. 

    2026.04.24.