Újabb mérföldkő - előkerült a XI. századi kőfal alapozása a Nemzeti Emlékhelyen?

Ismét fontos lelet került elő a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson. A Szent István Király Múzeum régészei szerint nem kizárt, hogy sikerült megtalálni a XI. századi kőfal alapozását. A szerkezet akár összefüggésben lehet a Jókai utcai ásatáson előkerült kő városfal alapozásával is.
2024.08.28. 13:16 |
Újabb mérföldkő - előkerült a XI. századi kőfal alapozása a Nemzeti Emlékhelyen?

„Jelen tudásunk szerint két periódusban történt a városfal építése. Az első, amit a Nemzeti Emlékhelyen korábban megtaláltunk, Szent Istvánhoz köthető fa-föld szerkezetű védmű. A másik a valószínűleg ennek visszabontása során kiépített szintén fa alapozású – a mocsaras terület miatt – kőfal kiépítése a XI. század közepén.” – mondta el a legújabb lelet kapcsán Pokrovenszki Krisztián, ásatásvezető régész.

A most megtalált leletnek azért van nagy jelentősége, mert közelebb viheti a kutatókat ahhoz, hogy sikerüljön megállapítani, mennyi idő alatt építhették körbe Fehérvárt kő városfallal.

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték a Szent István Király Múzeum szakemberei az első eredményeket, miszerint a XI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.

„A reménysugarat az adja, hogy egy gerenda benyúlik a kőfal alá, arra merőleges irányban. Több ilyen gerendahelyet is találtunk, melyeknek a feltárása még zajlik.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum főigazgatója.

Várostörténet

  1. Magyar hadifogolysors

    A második világháború magyar hadifoglyainak sorsáról tart előadást Babucs Zoltán hadtörténész november 3-án, kedden 17 órakor a Vörösmarty Mihály Könyvtár olvasótermében. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont rendezvényén szó lesz az angolszász hadifogság mindennapjairól, a szovjet lágerek szörnyűségeinél is nehezebb megpróbáltatásokat kellett átélniük a hadifoglyoknak.

    2026.10.29.
  2. A város első fényírója

    A mai értelemben vett fényképezés kezdetei az 1830-as évekbe nyúlnak vissza. Magyarországon 1840-ben készült el az első dagerrotípia, s bár Székesfehérvár e tekintetben is az élen járt, a legkorábbi fennmaradt felvételek az 1860-as évek elejéről származnak. Az évtized kezdetén nyitotta meg műtermét a város első fényképésze, Pribék Antal, aki nemcsak emiatt került be a történeti emlékezetbe.

    2026.10.27.
  3. Uradalmak ölelésében

    Október végén folytatódik a Városok Városa című beszélgetéssorozat, a Szent István Király Múzeum Rendház épületben. A tízalkalmas program során Székesfehérvár történetének különböző korszakait járja végig vendégei segítségével dr. Demeter Zsófia történész. 

    2026.10.26.
  4. 70 év emlékezete

    Székesfehérvárt gazdag történelme miatt sok jelzővel illethetjük, ám ezek között a gyárváros az ötvenes évek vonatkozásában aligha állná meg a helyét. Mégis voltak a II. világháborút követően olyan állami vállalatok, amelyek sokaknak biztosítottak munkalehetőséget. Ilyen volt a Vadásztölténygyár s benne az a maroknyi ember, akik 1956 októberében nem féltek kiállni a maguk és társaik igazáért.

    2026.10.22.