-
Királykúton a makett
Mostantól a Királykút Emlékházban nézhető meg az egykori székesfehérvári koronázóbazilika 1:75 méretarányú makettje. A hatalmas templom 12. századi állapotát bemutató – még 2013-ban készített – modellt a Fejér Szövetség ajándékozta Székesfehérvárnak. Az épületrekonstrukciót Földi Zoltán önkormányzati képviselő vette át csütörtökön.
2026.07.30. -
931 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 930 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
2026.07.29. -
Orvos és történetíró – Dr. Lauschmann Gyula, városának szerelmese
Székesfehérvár régmúltja mindig is a helyi értelmiség érdeklődésének középpontjában állt, de a várostörténeti kutatások igazán a 19. század második felében kaptak lendületet. Csapó Kálmán 1861-ben adta ki a legkorábbi időktől induló kis könyvét, amelyet három évtizeddel később egy orvos fiatalember, bizonyos dr. Lauschmann Gyula történeti tárgyú írásai és előadásai követtek.
2026.07.27. -
736 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
2026.07.23.
Újabb mérföldkő - előkerült a XI. századi kőfal alapozása a Nemzeti Emlékhelyen?
„Jelen tudásunk szerint két periódusban történt a városfal építése. Az első, amit a Nemzeti Emlékhelyen korábban megtaláltunk, Szent Istvánhoz köthető fa-föld szerkezetű védmű. A másik a valószínűleg ennek visszabontása során kiépített szintén fa alapozású – a mocsaras terület miatt – kőfal kiépítése a XI. század közepén.” – mondta el a legújabb lelet kapcsán Pokrovenszki Krisztián, ásatásvezető régész.
A most megtalált leletnek azért van nagy jelentősége, mert közelebb viheti a kutatókat ahhoz, hogy sikerüljön megállapítani, mennyi idő alatt építhették körbe Fehérvárt kő városfallal.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték a Szent István Király Múzeum szakemberei az első eredményeket, miszerint a XI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.
„A reménysugarat az adja, hogy egy gerenda benyúlik a kőfal alá, arra merőleges irányban. Több ilyen gerendahelyet is találtunk, melyeknek a feltárása még zajlik.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum főigazgatója.