-
Századeleji pillanatképek
Legendaszámba megy a történet, amely szerint a Székesfehérvári Egyházmegye 15. főpásztora első hivatalos útján a hajnali vonattal érkezett a városba, majd besétált a Püspöki palotába, ahol csak a csodálkozó portást találta. Puritán ember volt, és az maradt élete végéig.
2026.01.30. -
Városrészek címerei
Városrészek címerei címmel új előadássorozat indul Székesfehérváron, amelynek első állomása Feketehegy–Szárazrét lesz január 29-én, csütörtökön 16 órakor. Címertan, helytörténet és városi identitás egy délutánba sűrítve – mindazoknak, akiket érdekel, mit jelentenek a környezetünkben nap mint nap felbukkanó jelképek.
2026.01.26. -
Egy gimnázium első 200 éve
Székesfehérváron a középfokú oktatás immár több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az első intézmény a mai ciszterci gimnázium elődje volt, amelyet 1724-ben a jezsuita rend indított el. A helyén álló tekintélyes méretű, kétemeletes épület nemrég megújult. Ennek apropóján érdemes elidőznünk a múltban.
2026.01.22. -
Az utolsó aranyágacska
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 725 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
2026.01.15.
Újabb mérföldkő - előkerült a XI. századi kőfal alapozása a Nemzeti Emlékhelyen?
„Jelen tudásunk szerint két periódusban történt a városfal építése. Az első, amit a Nemzeti Emlékhelyen korábban megtaláltunk, Szent Istvánhoz köthető fa-föld szerkezetű védmű. A másik a valószínűleg ennek visszabontása során kiépített szintén fa alapozású – a mocsaras terület miatt – kőfal kiépítése a XI. század közepén.” – mondta el a legújabb lelet kapcsán Pokrovenszki Krisztián, ásatásvezető régész.
A most megtalált leletnek azért van nagy jelentősége, mert közelebb viheti a kutatókat ahhoz, hogy sikerüljön megállapítani, mennyi idő alatt építhették körbe Fehérvárt kő városfallal.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul. 2018-ban közölték a Szent István Király Múzeum szakemberei az első eredményeket, miszerint a XI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni.
„A reménysugarat az adja, hogy egy gerenda benyúlik a kőfal alá, arra merőleges irányban. Több ilyen gerendahelyet is találtunk, melyeknek a feltárása még zajlik.” – mondta el Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király múzeum főigazgatója.