Székesfehérvár legkorábbi védműve – nyílt napot tartottak a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson

Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója, ásatásvezető régész mesélt a nyílt napra érkezőknek a leletanyagról, amely Szent István korából került elő. A feltárt fa-föld szerkezetű falrészt csak rövid ideig lehetett megnézni.

A főigazgató azt is elmondta, hogy az egy éve zajló ásatási munkálatok kezdeti eredményeiből is már kirajzolható volt a védmű szerkezete, de az igazi szenzáció csak ezután következett: a mélyülő régészeti szelvényben egyre jobb minőségű faleletek kerültek elő. És végül eljutottak odáig, hogy egy értékelhető faszerkezet is előkerült, mely dendrokronológiai szempontból, azaz a faévgyűrűk alapján is vizsgálható.

„Úgy gondoltuk, hogy az érdeklődőknek, mindenképpen látniuk kell, hogy Szent István korából ilyen leletanyag került elő. Ez a város építéséhez, alakulásához szervesen hozzákapcsolódik, 1000 évvel ezelőttről. Sajnos sokáig nem tudjuk ezeket a leleteket bemutatni, mert a napsugarak károsítják, tehát vagy vissza kell minél hamarabb temetni, vagy felszedni és megfelelő módon tárolni.” – fogalmazott Pokrovenszki Krisztián.

Szücsi Frigyes régész felidézte azt is, hogy a falkutatás Siklósi Gyula régész professzor munkásságán alapul.

2018-ban közölték az első eredményeket, miszerint a XXI. századra keltezhetőek a legkorábbi védművek. A régészek 2017 óta szisztematikusan keresik azokat a lehetőségeket, ahol a várfalat fel tudják tárni. „Jelen állás szerint kijelenthetjük, hogy ezen a szakaszon ez Székesfehérvár legkorábbi védműve. Ez egy sáncvár volt. Egy fa-föld szerkezetű védmű, amely gyakorlatilag a teljes, mai történelmi belváros területét körülölelte. Ezt úgy kell elképzelni, hogy laikusoknak is érthető legyen: úgynevezett kazettákat, tehát ilyen dobozszerű, fából ácsolt szerkezeteket hoztak létre benne, egymás mellett és fölött. Ezeket megtöltötték földdel, valamelyest bedöngölve ebbe a földet, és így egész magasra tudták felépíteni ezt a sáncvárat." – ismertette Szücsi Frigyes.

A Jókai utcai ásatásokon előkerült nagy mennyiségű leletanyagnak és leletösszefüggéseknek köszönhetően a 11. századon belül el tudnak különíteni két építési periódust a szakemberek: egy korábbit, ami még Szent István korában épülhetett fel és elmondható, hogy az egy fa-föld szerkezetű fal. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte a mai történelmi belváros teljes területét.

Nyílt napot tartottak a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson

A régészek úgy látják, hogy a sáncvárat, amelyet minden valószínűség szerint Szent István király építtetett, visszabontották és megerősítették kőfallal.

Erre a német fenyegetés miatt volt szükség. A nyílt napon a leletanyag dendrokronológiai vizsgálatairól is hallhattak az érdeklődők Horváth Emiltől. „Sajnos ezek a minták nem a legjobbak, elég korhadtak, viszont végül is jól lehetett értékelni őket. Azt már előzetesen kijelenthetjük, hogy az ezredik év fordulójára datálható majd. Ezt még nem akarom elkiabálni, még több mintára van szükségünk, de már az adatok így is megbízhatóak és jól datálhatóak.” – ismertette Horváth Emil az elsődleges adatokat. A szakember hozzátette, a statisztikai mintához 10-15 megfelelő hosszúságú mintára van szükség, amelyeknek legalább 40-50 évgyűrűt kell tartalmazniuk. A mostani leletek közül volt, amelyikben 150, 170 évgyűrűt is meg lehetett számolni, így jól meg lehet határozni, hogy mely időkből származnak.