Kulturális hírek

Locsolás és vesszőzés - csak néhány olyan húsvéti szokás, amelyet még mindig ápolnak Fejér megyében. Igaz, a népszokások elmúlt évtizedekben városiasodtak, de a céljuk továbbra is az, hogy ápoljuk a kapcsolatainkat, és ne csak annak örüljünk, hogy tovább lehet aludni, és ünnepi filmmaraton megy a tévében. Lukács László néprajzkutató elmondta, hogy a húsvéti szokások nagy része, mint például a locsolás még mindig él a megyében.

 A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik.

 Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Április 6-án mutatja be a Vörösmarty Színház Giacchino Rossini:A Sevillai borbély avagy a hiábavaló elővigyázatosság című két felvonásos vígoperát. Áprilisban összesen 3 előadás lesz, jegyek még kaphatóak a 2013. április 8-ai előadásra. A történet szerint a sevillai borbély jó pénzért minden problémát megold...

Az Úr megpihen – az egyház is csöndben időzik Urunk sírjánál, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Nagyszombaton este kezdődik a nagyszombati feltámadási szentmise, melyet Spányi Antal püspök mutat be. A szentmise végén lesz a hagyományos húsvéti körmenet. Nagyszombaton reggel zsolozsmát mondtak a ciszterci Nagyboldogasszony templomban és déli imaórát tartottak a Szent Anna kápolnában.

 Nagypénteken Krisztus kereszthaláláról emlékezik meg a kereszténység, a katolikus egyházban pedig ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, és az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. Székesfehérváron a város polgárainak és papjainak hagyományosan a Palotavárosi Kálváriánál tartott közös keresztútja az eső miatt a Bazilikában volt Spányi Antal püspök vezetésével.

 Vers- és mesemondó délutánnal folytatódott a Víz Világnapja köré szervezett programsorozat Székesfehérváron. Az idei irodalmi pályázatra beérkezett közel hatvan alkotás közül a zsűri által legjobbnak ítélt tizenhat verset, mesét hallgathatták meg a résztvevők a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtárában rendezett csütörtöki összejövetelen.

Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas festő, grafikus, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora újabb munkáiból nyílik tárlat a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban szombaton. Az Oszlopsor/Arriére-gard című kiállítás mintegy 200 műtárgyat - köztük plasztikákat, akvarelleket, olajfestményeket, rajzokat - vonultat fel, valamennyi mű az utóbbi négy-öt évben született és egy témáról szól: a kő és a víz egymásra hatásáról.

 Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Krisztust.