-
Szent István országa kórustalálkozó
„Szent István országa – Boldogasszony országa” címmel szervez kórustalálkozót október 10-én a Primavera Kórus. Meghívásukra a királyi városba érkezik a komárnoi Concordia Vegyeskar és a veszprémi Opus Énekegyüttes. Szeretettel várják a város zeneszerető közönségét szombaton 16.30 órakor a Szent Imre-templomba, a kórusok ünnepi hangversenyére.
2026.10.08. -
Élő Könyvtár
Az Egyensúlyunkért Alapítvány szervezésében október 10-én, szombaton Élő Könyvtár programmal várnak mindenkit a Mentális Egészség Világnapja alkalmából. A találkozón valódi emberek mesélik el, milyen utat jártak be, mielőtt sikerült felépülniük.
2026.10.08. -
Fiatal filmesek ostroma
Október 10-én, szombaton tartják a FEDOK ünnepélyes eredményhirdetését. A fehérvári dokumentumfilmes fesztiválra 30 alkotás érkezett, így az öttagű zsűri már gőzerővel dolgozik, hogy eldöntse, melyek lettek a legjobb alkotások.
2026.10.08. -
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07.
Könyv jelenik meg a Víziváros történetéről
Június 6-án az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg Kovács Eleonórának Víziváros – Egy fehérvári városrész története című könyve. Néhány éve régi vízivárosi fotókból rendeztek kiállítást a Budai Úti Könyvtárban, ahol felvetődött az ötlet, hogy készüljön egy olyan kiadvány, mely átfogó képet ad a városrész történetéről. A könyv a Városi Levéltár és a Tarsoly Kiadó gondozásában jelenik meg 500 példányban.
2013.05.21. 06:18 |
Június 6-án az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg Kovács Eleonóra Víziváros – Egy fehérvári városrész története című könyve. Néhány éve régi vízivárosi fotókból rendeztek kiállítást a Budai Úti Könyvtárban, ahol felvetődött az ötlet, hogy készüljön egy olyan kiadvány, mely átfogó képet ad a városrész történetéről.

A Vízivárosban szinte semmi nem látszik már abból, ami volt – mondja Kovács Eleonóra, aki a Városi Levéltár főlevéltárosa. A városrész gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza és a 19. század elején kezdik emlegetni önálló részeként Fehérvárnak. A főbb utcái már az 1850-es években megvoltak az akkor még falusias városrésznek, a 19. század második felében pedig a villanygyár és a gázgyár környéke már ipartelep képet mutat és néhány évtizede a lakótelepi házak határozzák meg az egész városrész képét.
A könyv a Víziváros kialakulását, úgy mutatja be, hogy a fejlődő, terjeszkedő városrészben nem csak az épületeket, de az itt élők történetét, életmódját, közösségeiket is megismerteti az olvasóval.
A könyvben sok tősgyökeres Vízivárosi család neve is felbukkan, akiknek a leszármazottait szeretnénk megtalálni a megjelenés kapcsán. Érdekes volna tudni, hogy a családok leszármazottai a környéken élnek-e, éppen ezért a készült egy olyan lista, ami összegyűjti a Víziváros iparosainak nevét. Ez alapján szeretnék, ha a leszármazottak közül minél többen jelentkeznének a szerzőnél a bojar@enternet.hu e-mail címen.
LETÖLTHETÕ lista a városrész iparosairól (.doc)
LETÖLTHETÕ lista a városrész iparosairól (.doc)
Levélári kutatás előzte meg a könyv megírását, hiszen fontos volt kideríteni, hogy először mikor fordul elő a városrész neve és mikor mérik ki a telkeket. A 20 század elejétől pedig kalendáriumok és különböző kiadványok is segítették a kutatást. A legtöbb adat a harmincas évekből volt, ugyanis a Szent István Év kapcsán megjelent a Székesfehérvár Ipara és Kereskedelme Szent István Évében című kiadvány, amiben nagyon sok hasznos forrás volt.
Ott ahol élünk kötelességünk elmondani a gyerekeinknek a múltunkat, mert jövő nincsen a múlt és a múlt ismerete nélkül – mondja Horváth Miklósné a Víziváros önkormányzati képviselője. Pillanatnyilag lehet, hogy a lakótelepek jellemzik a Vízivárost, de nem csak ez volt régen ezen a területen. Jelenleg mintegy 8000 ember lakik a Vízivárosban és jó lenne tudni azokról az elődökről, akik megalapozták a mi életünket. Szívügyem a Gőzmalom kérdése is, ami egyedülálló Európában. Ipartörténeti ritkaságnak számít egy olyan városban, ahol rendkívüli ipari fejlődés és nagy népességszám növekedés volt a II. Világháború után. Úgy gondolom, hogy erről az ipari fejlődésről is meg kell emlékeznünk. A könyv a Városi Levéltár és a Tarsoly Kiadó gondozásában jelenik meg 500 példányban.

