-
Zárva lesznek a kiállítóhelyek
Az extrém kánikula miatt június 27-e, szombattól június 30-a, keddig a Szent István Király Múzeum minden kiállítóhelye zárva tart. Az első nyitási nap július 1-je, szerda. A TOTUS TUUS kiállításra június 30-ra, keddre meghirdetett garantált tárlatvezetés is elmarad. A SZIKM kéri a múzeumlátogatók megértését.
2026.06.26. -
Igazán nők!
Csütörtök este megérkezett Székesfehérvárra az egyik legkülönlegesebb nyárindító koncert. A Bartók Béla téren újra színpadra állt az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatért, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat.
2026.06.26. -
Virágálom és más...
Zsólyom Zsuzsa festőművész képeiből nyílt kiállítás a Krajczáros Art Galleryben. Az alkotó munkáit a természet, a Bükk és a színek varázsa inspirálták.
2026.06.26. -
Igazán nők!
A Bartók Béla tér adott otthont az Igazán Nők koncertnek. Az estén Fehér Adrienn, Jónás Andrea, és vendégeik Füredi Nikolett és Tunyogi Bernadett lépett fel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében.
2026.06.26.
Könyv jelenik meg a Víziváros történetéről
Június 6-án az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg Kovács Eleonórának Víziváros – Egy fehérvári városrész története című könyve. Néhány éve régi vízivárosi fotókból rendeztek kiállítást a Budai Úti Könyvtárban, ahol felvetődött az ötlet, hogy készüljön egy olyan kiadvány, mely átfogó képet ad a városrész történetéről. A könyv a Városi Levéltár és a Tarsoly Kiadó gondozásában jelenik meg 500 példányban.
2013.05.21. 06:18 |
Június 6-án az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg Kovács Eleonóra Víziváros – Egy fehérvári városrész története című könyve. Néhány éve régi vízivárosi fotókból rendeztek kiállítást a Budai Úti Könyvtárban, ahol felvetődött az ötlet, hogy készüljön egy olyan kiadvány, mely átfogó képet ad a városrész történetéről.

A Vízivárosban szinte semmi nem látszik már abból, ami volt – mondja Kovács Eleonóra, aki a Városi Levéltár főlevéltárosa. A városrész gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza és a 19. század elején kezdik emlegetni önálló részeként Fehérvárnak. A főbb utcái már az 1850-es években megvoltak az akkor még falusias városrésznek, a 19. század második felében pedig a villanygyár és a gázgyár környéke már ipartelep képet mutat és néhány évtizede a lakótelepi házak határozzák meg az egész városrész képét.
A könyv a Víziváros kialakulását, úgy mutatja be, hogy a fejlődő, terjeszkedő városrészben nem csak az épületeket, de az itt élők történetét, életmódját, közösségeiket is megismerteti az olvasóval.
A könyvben sok tősgyökeres Vízivárosi család neve is felbukkan, akiknek a leszármazottait szeretnénk megtalálni a megjelenés kapcsán. Érdekes volna tudni, hogy a családok leszármazottai a környéken élnek-e, éppen ezért a készült egy olyan lista, ami összegyűjti a Víziváros iparosainak nevét. Ez alapján szeretnék, ha a leszármazottak közül minél többen jelentkeznének a szerzőnél a bojar@enternet.hu e-mail címen.
LETÖLTHETÕ lista a városrész iparosairól (.doc)
LETÖLTHETÕ lista a városrész iparosairól (.doc)
Levélári kutatás előzte meg a könyv megírását, hiszen fontos volt kideríteni, hogy először mikor fordul elő a városrész neve és mikor mérik ki a telkeket. A 20 század elejétől pedig kalendáriumok és különböző kiadványok is segítették a kutatást. A legtöbb adat a harmincas évekből volt, ugyanis a Szent István Év kapcsán megjelent a Székesfehérvár Ipara és Kereskedelme Szent István Évében című kiadvány, amiben nagyon sok hasznos forrás volt.
Ott ahol élünk kötelességünk elmondani a gyerekeinknek a múltunkat, mert jövő nincsen a múlt és a múlt ismerete nélkül – mondja Horváth Miklósné a Víziváros önkormányzati képviselője. Pillanatnyilag lehet, hogy a lakótelepek jellemzik a Vízivárost, de nem csak ez volt régen ezen a területen. Jelenleg mintegy 8000 ember lakik a Vízivárosban és jó lenne tudni azokról az elődökről, akik megalapozták a mi életünket. Szívügyem a Gőzmalom kérdése is, ami egyedülálló Európában. Ipartörténeti ritkaságnak számít egy olyan városban, ahol rendkívüli ipari fejlődés és nagy népességszám növekedés volt a II. Világháború után. Úgy gondolom, hogy erről az ipari fejlődésről is meg kell emlékeznünk. A könyv a Városi Levéltár és a Tarsoly Kiadó gondozásában jelenik meg 500 példányban.
